Honismeret

Révész Imre emlékezetére

Révész Imre, a kiváló realista életképfestő 1859. január 21-én Sátoraljaújhelyen született Cseb­ray Imreként. Tanítócsaládból származott, de szülei elváltak, ezért édesanyjával, Loysch Pau­line őnagyságával és nővérével, Csebray Margittal Nagyszőlősre költöztek.

Salánk község földesurairól a családtörténet tükrében

A kicsiny Ugocsa vármegyében a XIII. sz. második felében és annak végén három nagy nemzetség egy-egy ága királyi adományként jutott birtokhoz.

Rákóczi, aki halhatatlanságot nyert

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola névadó ünnepségét s az ahhoz kapcsolódó tudományos konferenciát megtisztelte jelenlétével a magyar történettudomány egyik legnagyobb élő alakja, R.

Arad, a magyar nemzet gyásznapja

Egy nemzet életének is vannak dicső, örömteli, diadalmas napjai és szomorú, fájdalmas gyásznapjai.

Bacsinszky András ismeretlen arcképe

E sorok írója még az 1980-as évek vége felé felfigyelt egy ládára a Kárpátaljai Honismereti Múzeum raktárhelyiségében, amely díszes lószerszámot (szíjakat, csatokat, nyerget, zablát stb.) rejtett. A tárgyak származásáról akkoriban nem lehetett tudni semmit.

A kárpátaljai harangöntés történetéből

A történelmi Bereg, Ugo­csa, Ung, Máramaros megyék templomainak harangjai a XIX. században és a XX. század elején többnyire az akkoriban nagy hírnévnek örvendő kis­gejőci László-dinasztia, később pedig a hozzájuk rokoni szálakkal is kötődő Egry Ferenc öntödéiben készültek.

Rákóczi-emlékek Kárpátalján

Írásunk* a Rákóczi-szabadságharc kárpátaljai emlékműveinek történetét vázolja. Bemutatjuk a XIX. és XX. század fordulóján kibontakozott Rákóczi-kultusz jegyében létrehozott emlékhelyeket.

Rákóczi földjének hű népe

A magyar történelemnek egyik legdicsőbb korszaka az 1703–1711-es Rákóczi-szabadságharc, amely szorosan összekapcsolódott vidékünkkel, a Rákócziak egykori földjével. A hét évig tartó küzdelem lángja itt lobbant fel, s itt hamvadt el.

„Nem magamnak éltem, hanem a hazámat igyekeztem … szolgálni”

A Kossuth Lajos iránti szeretet és tisztelet egyik megnyilvánulása volt vidékünkön, hogy Magyarország több városához hasonlóan a város díszpolgárává választották a szabadságharc vezérét.

Gróf Teleki József

„a hagyományőrző és a felvilágosult gondolkodó”, Békés és Ugocsa vármegye főispánja, költő, könyvgyűjtő, koronaőr.