A paradicsom szabadföldi termesztése (2.)

A paradicsom a fajtagazdag növények közé tartozik, a vetőmagcégek bő kínálatának hála a gazdának van miből válogatnia. A fajták a növekedési erélyükben, a bogyók külső megjelenésében és tömegében, minőségi tulajdonságaikban, a termőhelyhez való alkalmazkodás képességében, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóságukban is különböznek egymástól. A gazda esetében a választás szempontjai alapvetően a termesztés céljától és körülményeitől függnek.

A paradicsomfajták növekedési típusuk szerint lehetnek folytonos növekedésűek vagy determináltak. A folytonos növekedésűeknél a virágzatok között 3 ízköz helyezkedik el, és a hajtáscsúcs növekedése kedvező körülmények között korlátlan, vagyis a hajtás akár több méter hosszúra is megnőhet. A szabadföldi, kordonos termesztésre ilyen fajtákat használunk. Mivel a virágfürtök viszonylag ritkán helyezkednek el, ezért a termés érése is elhúzódik, de a bogyók hosszú időn keresztül folyamatosan érnek.

A determinált paradicsomfajtáknál a virágzatok között 1-2 ízköz van, és a hajtás virágzatban végződik. Az erőteljes növekedésű determinált típust a termesztésben féldetermináltnak nevezik, ezeknél a növekedés a 6–8. fürt után áll meg. Konzervipari nyersanyagtermesztésre elsősorban a nagyobb lombú, féldeterminált növekedésű fajták alkalmasak, melyeknél a bogyók átlagtömege 120–160 g.

Az étkezésre szánt paradicsom termesztéséhez is sok fajta közül választhatunk. Vidékünkön hanyatlófélben van a szabadföldi támrendszeres paradicsomtermesztés. Ezzel a termesztésmóddal inkább a hajtatásban foglalkoznak. Aki szabadföldön, kisebb területen foglalkozik paradicsomter­mesztéssel, inkább olyan paradicsomfajtákat keres, amelyek determináltak, nincs szükségük támrendszerre. Nagycsongova (Borzsavszke) és Alsókaraszló (Zariccsja) falvakban már nagyon elterjedt a determinált (bokor) paradicsomfajták termesztése.

Determinált, a termesztésben kipróbált fajták

Primadonna F1: korai fajta, egyaránt termesztik szabadföldön és hajtatásban. A tenyész­ideje 90–95 nap. A bogyó mérete 140–160 g, színe élénkpiros. Egy fürt 6-7 bogyót nevel ki általában. 

Asvon F1: korai, nagy termőképességű determinált fajta. Szabadföldi termesztésre ajánlott. A tenyészideje 95–100 nap, egy tő megfelelő körülmények között jelentős mennyiségű termést képes leadni. Bogyói 70–90 grammosak. Friss fogyasztásra és befőzésre egyaránt ideális fajta.

Sagatan F1: korai érésű, szabadföldi bokorparadicsom. Bogyója 150–160 g-os, kerek, élénkpiros színű. Repedésre nem hajlamos, jól bírja a hosszú távú szállítást és tárolást, inkább friss piaci fajta.

Folytonnövő fajták

Mercur F1: átlagos bogyómérete 140–150 gramm, kerek, piros, jó ízű fajta. Fürtönként általában 5-6 bogyót fejleszt. A következő betegségekkel szemben rezisztens: ToMV, Va, Vd, Fol:1–3., For, TYLCV, TSWV.

Ha már a fajtaválasztásról írunk, érdemes megismerkednünk azokkal a rezisztenciajelölésekkel, amelyek általában fel vannak tüntetve a vetőmagok csomagolásának hátoldalán, és amelyeket a gazdának figyelembe kell vennie a fajtaválasztás során. Az utóbbi néhány évben igen sok probléma merült fel a betegségek miatt. Ezért ha már megjelent nálunk valamely betegség a termőterületen, érdemes odafigyelnünk, hogy a következő szezonra olyan fajtát válasszunk, amely ellenálló az előző évben megjelent betegséggel szemben. A szabadföldi paradicsomnál azt is figyelembe kell vennünk, hogy a növény ki van téve a mindennapos időjárási viszontagságoknak, ezért valamivel több növényvédelemre szorul, mint a hajtatott állomány.

A paradicsom rezisztenciajelöléseinek táblázata

HR: magas fokú rezisztencia; IR: mérsékelt rezisztencia

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány falugazdásza