Menekült képzőművészek kiállítása Munkácson

Háború idején

Az elmúlt vasárnap nyitották meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház kiállítótermében a háborús övezetből Kárpátaljára menekült festő- és szobrászművészek Háború idején című kiállítását a Pro Arte – Munkács civil szervezet és a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum szervezésében. A tárlaton 17 kisplasztikát és 24 festményt, valamint grafikát állítottak ki, amelyek meg is vásárolhatók. A művek eladási árának a felét az ukrán hadsereg javára ajánlották fel a művészek.

A megnyitó ünnepségen Vida László ungvári magyar konzul köszöntötte elsőként a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy rendhagyó tárlatról van szó: „Az Ukrajnában több mint három hónapja tartó öldöklést és pusztítást nem lehet ésszel felfogni, feldolgozni. És amikor csődöt mond az értelem, eljön a lélek, a művészet ideje. A háború borzalmai elől a biztonságos Kárpátaljára menekült ukrajnai festő- és szobrászművészek az alkotásban találnak lelki, szellemi menedéket, a művészet eszközeivel reflektálnak mindarra, ami körülöttük történik.” A magyar diplomata szerint a képzőművészet mindig is egy összekötő kapocs volt népek és nemzetek között. Egymás megértésére most nagyobb szükség van, mint valaha, éppen ezért támogatja Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a kiállítást és a Pro Arte – Munkács civil szervezet 10. alkalommal megszervezett művésztáborát.

Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, a Pro Arte – Munkács civil szervezet elnöke beszámolt a szervezet tevékenységéről, prezentációjában bemutatta a korábbi kilenc szobrász-alkotótábor résztvevőit és az ott elkészült alkotásokat, valamint az általuk létrehozott kárpátaljai szobor­utat. Bemutatta továbbá a Kvitka Polonini Szanatórium területén elkezdődött, 10. jubileumi szobrásztábor jelen lévő tizenhárom résztvevőjét, akik között harkovi, odesszai, kijevi, kárpátaljai szobrászok mellett idén egy Magyarországról és egy Lengyelországból érkezett szobrászművész és két harkovi fotóművész is van.

Biba Szerhij, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség tagja a munkácsi kiállítás előzményeiről, a kiállított munkákról és a kiállító művészekről beszélt.

Kopriva Attila festőművész, művészettörténész a kárpátaljai képzőművészet eredményeit mutatta be előadásában a kárpátaljai festőiskola létrejöttétől napjainkig.

Köszöntötte még a megjelenteket Agnessza Kemenyas, az idei jubileumi szobrásztábornak helyet adó Kvitka Polonini Szanatórium gazdasági igazgatója, valamint Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója.

Jelen volt a megnyitón Mankovits Tamás, az anyaországi Magyar a Magyarért Alapítvány elnöke, aki a festőművészek számára festéket, festővásznakat és képkereteket adományozott, valamint a Budapesti Történeti Múzeum által a lembergi és az ungvári múzeum számára felajánlott speciális csomagolóanyagot hozta be Ukrajnába.

A kiállító művészek közül a donyecki Olekszandr Zsilcov két művét a magyar államnak ajándékozta hálából, amiért őt és családját, valamint menekült művésztársait kényszerű kárpátaljai tartózkodásuk idején mindenben segítik Magyarország támogatásának köszönhetően.

Tarpai József, a magyar ház igazgatója elmondta, hogy a kiállítás minden hétköznap megtekinthető, a kiállított művek pedig meg is vásárolhatók.

A kiállítás ötletgazdája, a műveket összegyűjtő Erfán Ferenc festőművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója szerint a művészekre kétszer akkora hatással vannak a háborús nehézségek, mint az egyszerű emberekre. Elmondta, hogy mivel a múzeumuk nagy értékű és pótolhatatlan gyűjteményét biztonságos helyre szállították, eltárolták, létrehoztak egy olyan platformot, amely segítségével kiállítási lehetőséget biztosítanak a Kárpátaljára menekült művészeknek. Így állt össze az elsőként Ungváron bemutatott kiállítás anyaga. A kiállított művek mindegyike megvásárolható, a művek eladásából származó bevétel felét az ország területi egységének megvédéséért küzdő ukrán hadsereg javára ajánlották fel az alkotók. A vételár másik felével pedig magát a menekülni kényszerült művészt támogatják a műveket megvásárlók.

Badó Zsolt