Soltész: Kárpátalja egyik fenntartója jelenleg a magyar kormány

„Jelenleg elmondható, hogy a magyarok, és a magyar kormány az egyik fenntartója Kárpátaljának” – mondta a Rádió Orientnek Soltész Miklós, aki a Karitatív Tanács (KT) elnökeként is próbál segíteni a Kárpátalján élőkön. A szervezetnek ezzel és a migránsválsággal kapcsolatos munkájáról is beszélt az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.

Nemcsak a magyarok, de a más nemzetiségűek helyzete is szinte reménytelen Kárpátalján, ahol az árak és a megélhetéshez szükséges források nagysága megegyezik az itthoniakkal, ám az emberek csupán 10-15-20 ezer forint értékű fizetést visznek haza havonta. „Szorgos emberekről van szó, akikben ott a félelem, hogy bármikor elvihetik őket katonának, vagy elveszíthetik állásukat. Sokan dolgoznak közülük Magyarországon” – fejtette ki Soltész Miklós.

„Jelenleg elmondható, hogy a magyarok és a magyar kormány az egyik fenntartója Kárpátaljának, a támogatásokból nem csak az ott élő magyarok, hanem más nemzetiségűek is részesülnek” – mondta Soltész. – Ezért is tapasztalható, hogy a magyar kormány által támogatott iskolákba egyre több ukrán és ruszin gyerek is jár, de a különböző karitatív adományoknál sem válogatják meg, hogy azt milyen nemzetiségű ember kapja – mutatott rá a politikus.

A szintén mindenki számára nyitott népkonyhák előtt hosszú sorok kígyóznak ételre várva. Ezek fenntartása vegyes, van, melynek működését magyar önkormányzatok segítik, de az egyházaknak is vannak étkeztető helyeik.

A Karitatív Tanács még az első Orbán-kormány ideje alatt jött létre azzal a céllal, hogy a vámon lefoglalt, vagy hamis árukat márkátlanítsák, és eljuttassák a rászorulóknak. 2010 óta újabb tevékenységi körökkel bővült a kezdeményezés, árvizek vagy a migránsválság esetén is segítséget nyújtanak például a bajba jutott népeknek, nemzeteknek a határon túl. A tanács összesen hat szervezetből és három pártoló tagból áll, de fontos társszervezetei is léteznek még ezek mellett, első kihelyezett ülését pedig üzenet értékkel Beregszászban tartotta a napokban.

Az államtitkár elmondta, hogy Magyarországon fantasztikus az emberek hozzáállása a jótékonykodáshoz. A kormany.hu-n is elérhetőek azok a szervezetek, amelyek várják az adományokat, de az egyéni felajánlások mellett cégek jelentkezését is szívesen veszik.

Civilszervezetek pályázhattak a megyénként felálló Civil Információs Centrumok felállítására, amik uniós, hazai és egyéb pályázatok, lehetőségek feltárásában segítik a saját megyéjükben működő civilszervezeteket, miközben javaslatokat tehetnek a Karitatív Tanács felé is.

Tavaly számos tennivalója akadt a KT-nak a migránsválsággal kapcsolatban. A kormánytól kapott támogatásból határon innen és túl is segítették a rászorulókat, és Soltész Miklós hangsúlyozta, hogy bár karitatív szervezeteken át juttatta a menekülteknek a pénzt a kormány, a rendőrökön keresztül is adtak élelmet, szállást, vagy ruhát a rászorulóknak, de a jótékonysági szervezetektől alapvetően szívesebben fogadták az adományokat.

A kötelező kvótáról szólva azt „módszeres betelepítésnek” nevezte az államtitkár, ami véleménye szerint olyan mértékben megváltoztatná a kulturális, vallási és gazdasági helyzetet Európában, hogy azt már nem lehetne fenntartani. A megoldást szerinte a baj okozóinak, és a fegyverexportból hasznot húzó államoknak kellene szolgáltatniuk, úgy, hogy a problémát a gyökerénél állítsák meg, Európa határait pedig zárják le.

Számos történelmi és egyházi jellegű emlékévre kerül sor 2016-ban, az államtitkár pedig elmondta, hogy ezek mindegyikét szükségesnek érzi. Ebben az évben Krakkóban rendezik meg az Ifjúsági Világtalálkozót, melyre a hazai fiatalok utazásának egy részét az államtitkárság is támogatja a katolikus püspökkaron keresztül. 2020-ban pedig egy kiemelkedő esemény, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kerül Magyarországon megrendezésre, amit egy óriási egyházi dolognak tart Soltész Miklós, aki többek közt Erdő Péter bíboros egyház-diplomáciai közbenjárását is kiemelte az ügyben.

(orientpress.hu/VV)