A parlament maga döntheti el, mikor szavaz az Alkotmány módosításáról
A Legfelső Tanács maga határozhatja meg, hogy az elkövetkező ülésszakok melyikén szavaz az Alkotmányt módosító törvénytervezetről –derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) március 15-én elfogadott és március 18-án nyilvánosságra hozott állásfoglalásából, amelyet az Ukrajinszka Pravda ismertet.
Az Ab annak az 51 képviselő által előterjesztett beadványnak a kapcsán jutott erre a következtetésre, amelyben a honatyák azt tudakolták a taláros testülettől, hogy miként értelmezendő az Alkotmánynak „a következő rendes ülésszakon ” normája. Az alkotmánybírák állásfoglalásukban kifejtik: amikor Ukrajna Alkotmányának 155. cikkelye rögzíti, hogy az alaptörvényt módosító jogszabálytervezet elfogadására második olvasatban a Legfelső Tanács következő rendes ülésszakán kell sort keríteni, azzal a törvényalkotó az indítvány vitájához és törvénybe iktatásához való megfontolt hozzáállást kívánta biztosítani.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy az Alkotmány 155. cikkelye értelmében az első olvasatban 226 képviselő által megszavazott alkotmánymódosító indítvány akkor minősül elfogadottnak, ha arra a törvényhozás következő rendes ülésszakán legalább 300 honatya adja a voksát. A szóban forgó rendelkezés az alaptörvény azon normái közé tartozik egyébként, amelyek parlament általi módosítását népszavazásnak kell megerősítenie.
Az Ab értelmezésében a hangsúly azon van, hogy a második olvasatban történő szavazást az Alkotmány módosításáról a törvényhozás rendes és nem rendkívüli ülésszakán kell megejteni. Ami a „következő” szót illeti, az alkotmánybírák rámutattak, hogy azt a jogalkotásban különbözőképpen használják. Az Ab egyben kimondta, hogy a parlament belátása szerint rendelkezhet a házszabályban arról, hogy a következő ülésszakok melyikén fogadható el az Alkotmány módosítása második olvasatban.
Az Ukrajinszka Pravda felidézi, hogy január 28-án a képviselők módosították a házszabályt, ami lehetővé teszi a Legfelső Tanács számára, hogy soros ülésszakán tűzze napirendjére az olyan alkotmánymódosító indítvány második olvasatban történő elfogadását, amelyről az Ab előzetesen megállapította, hogy megfelel az Alkotmánynak, s a Legfelső Tanács első olvasatban elfogadta, viszont az ezután következő rendes ülésszakon nem tűzték napirendre második olvasatban. A törvénymódosítást Petro Porosenko elnök még aznap aláírta. Ugyanakkor a Szamopomics és Oleh Ljasko Radikális Pártjának frakciói nem támogatták a házszabály módosítását. A két frakció képviselőit többek között az aggasztja, hogy ezáltal mégis elfogadhatóvá válik a decentralizációra vonatkozó alkotmánymódosítási tervezet, amely szerintük jelenlegi formájában Oroszországnak kedvez.
Az Ab állásfoglalásának létezik egy olyan magyarázata is, amely szerint az alkotmánybírák lehetővé tették általa a jelenlegi kormányzó pártoknak, hogy akkor tűzzék napirendre ismét az alaptörvény módosítását a parlamentben, amikor majd bizonyosan fel tudják mutatni az ehhez szükséges 300 szavazatot.
(pravda.com.ua/Kárpátalja)
