Nem a kárpátaljai magyarság épülésére szánta a nyelvtörvényt a Régiók Pártja

Egyre több jel mutat arra, hogy a nemrég hatályba lépett ukrán nyelvtörvényt a kormányzó Régiók Pártja (PR) nem az Ukrajnában élő kisebbségek nyelvi jogainak bővítésére szánta, annak elfogadásával ugyanis csak a hatalmát igyekszik bebiztosítani az őszi parlamenti választások utáni időszakra, a jogszabály egyértelmű kedvezményezettjei, az orosz ajkú választók voksainak megszerzése révén.

Még meg sem száradt a tinta a nyelvtörvényt hatályba léptető Viktor Janukovics elnök aláírásán, amikor az államfő befolyásos tanácsadója, Hanna German az Echo Moskvi orosz rádiónak nyilatkozva kijelentette: a jelenlegi 10%-ról hamarosan 20-30%-ra emelkedhet a jogszabály kisebbségi nyelvekre vonatkozó érvényességi küszöbe. „Úgy vélem, a jelenlegi norma nagyon alacsony, a szintet 20-30%-ban kell megszabni. A nyelvtörvény ilyetén módosításáról már történt egyeztetés az elnökkel” – fűzte hozzá a régiópárti politikus.

German kijelentésére néhány nappal később ráerősített a PR megmondó emberének tartott Mihajlo Csecsetov, a párt parlamenti frakciójának helyettes vezetője, aki a Prágából sugárzó Szabadság Rádió műsorában félreérthetetlenül közölte: Ukrajna területén csak az ukrán és az orosz nyelv tarthat igényt különleges státusra. Kiemelte: „46 millió ember két nyelvet, az oroszt és az ukránt érti. És nem a bolgárt, nem a magyart, nem a románt, nem a zsidó jiddist és ivritet, vagy mit tudom én, mit. Ezeket a nyelveket csupán az emberek kis csoportja érti. Mi két nyelvről beszélünk, amelyeket az egész nép ért.” Ugyanakkor hozzátette, hogy az ukrán nyelvtörvény minden tekintetben megfelel a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának.

Csecsetov nyilatkozata a meglepetés erejével hatott a PR-rel szövetséges ukrajnai kisebbségi szervezetek vezetőire. A tekintélyes Zerkalo Negyelji című kijevi hetilap ezzel kapcsolatos körkérdésére ugyanis Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, a PR parlamenti választási listájának 74. helyén szereplő képviselőjelöltje nem volt hajlandó reagálni, míg a listán egy helyezéssel feljebb lévő Ion Popescu, a Csernyivci megyei románok szervezetének parlamenti képviselője kitérő választ adott az újság érdeklődésére.

Hogy a PR meghatározó politikusai nem a levegőbe beszélnek, jól mutatja, hogy miközben az ország nagyobbrészt oroszok által lakott déli és keleti megyéi, valamint nagyvárosai egymással versenyezve nyilvánítják hivatalosan regionális nyelvvé az oroszt, addig a számottevő nemzetiségi lakossággal rendelkező három régióban feltűnően halogatják az érintett kisebbségi nyelvek regionális státusra történő emelését. Mintha a hatalom csak a nyelvtörvény – hivatalosan bejelentett – szeptemberi módosítására várna, hiszen visszamenőleges hatállyal nem lehetne visszavonni a nemzetiségi nyelvek regionális szintre való emeléséről szóló önkormányzati határozatokat.

Az előbbi feltételezést látszik igazolni, hogy az orosz nyelv regionális státusát az országban elsőként megszavazó Odessza megyei Izmail város önkormányzata még arra sem volt hajlandó, hogy a helyi bolgár kisebbség kérésére napirendre tűzze a bolgár nyelv hivatalossá nyilvánításának kérdését. A túlnyomórészt orosz lakosságú Krími Autonóm Köztársaság parlamentje pedig bizonytalan időre elnapolta a nyelvi kérdés megvitatását. Tette ezt valószínűleg azért, hogy ne kelljen a félsziget népességén belül 15%-ot kitevő krími tatárok nyelvét regionális szintre emelni. Nem jobb a helyzet Csernyivci megyében sem, ahol – Ion Popescu magyarázkodása szerint – a regionális önkormányzat három hónap múlva foglalkozik majd a helyi lakosság mintegy 13 százaléka által beszélt román nyelv ügyével. A nyelvtörvény által érintett régiók sorát záró Kárpátalján egyelőre még szóba sem került, hogy a megyei tanács mikor tűzi napirendre a térségben 12%-ot kitevő magyarság anyanyelvének hivatalossá tételével kapcsolatos kérdést.

Minden korábbi feltételezésnél messzebbre megy Vitalij Portnyikov, az oroszországi és ukrajnai média mértékadó publicistája annak feltételezésében, hogy a PR-nek nem kisebbségbarát megfontolásból, hanem az orosz kvázi államnyelvi státusba való emelése miatt volt szüksége a nyelvtörvény elfogadására. Az ellenzéki lb.ua internetes hírportálon múlt pénteken megjelent okfejtésében egyenesen azt állítja, hogy amennyiben a jelenleg regnáló politikai és gazdasági elit veszít az októberi parlamenti választásokon, akkor az orosz többségű kelet- és dél-ukrajnai országrészben folytatja az uralkodását, mert semmiképp nem akar lemondani a hatalomról. Az így létrejövő új állam nyelve – törvényileg megfelelően előkészítve – az orosz, fővárosa pedig Donyeck lesz, amint arra egyszer már történt kísérlet 2004-ben, a narancsos forradalom idején – mutat rá Portnyikov.

A vázoltakat erősíti Hennagyij Moszkal ellenzéki parlamenti képviselő, volt kárpátaljai kormányzó hét végi nyilatkozata is, amely szerint megbízható forrásból tudja: Kárpátalja és Csernyivci megyék tanácsainak és állami közigazgatási hivatalainak vezetői határozott utasítást kaptak Kijevből, az államelnöki adminisztrációtól arra, hogy a képviselőtestületek ne foglalkozzanak a nyelvi kérdéssel.

K. A.