Máért helyett KMKF?

Mint arról előző számunkban beszámoltunk, az elmúlt héten Budapesten ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Előkészítő Bizottsága. A tanácskozáson számos újdonság hangzott el a KMKF jövőjét érintő elképzelésekről, illetve a magyar kormányzatnak a határon túli magyarsággal kapcsolatos célkitűzéseiről. A magyar fővárosban történtekről dr. Brenzovics Lászlót, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökét kérdeztük.

- Mit kell tudnunk a KMKF-ről, céljairól?

- A Szili Katalinnak, a magyar országgyűlés elnökének kezdeményezésére létrejött szervezet egyesíti a magyarországi honatyákat, a határon túli magyar szervezetek és pártok színeiben megválasztott parlamenti képviselőket, illetve ezek hiányában a regionális önkormányzatokba megválasztott képviselőket. Ennek a tavaly létrejött szervezetnek az előkészítő bizottsága ülésezett az elmúlt héten Budapesten, hogy felkészüljünk a KMKF következő, a tervek szerint szeptember 8-án megrendezésre kerülő plenáris ülésére.

Szili Katalin bevezetője alapján megvitattuk azokat a tervezett változtatásokat is, melyek a KMKF működését, illetve alapszabályát érintenék. Nyilvánvaló, hogy miután a Máért nem ülésezik, pontosabban közeljövőbeni összehívásának nincs realitása, előreláthatólag felértékelődik a KMKF szerepe, amelyen keresztül a határon túli magyarság választott képviselői megjeleníthetik a magyar nemzet előtt álló problémákat. Az említett változtatások éppen azt célozzák, hogy az eddigieknél intenzívebbé tegyék a szervezet tevékenységét. E célból a jövőben nemcsak a plenáris üléseken folyna a munka, hanem bizottságokat hoznának létre, melyek több területet összefogva, de bizonyos értelemben mégiscsak tükröznék a magyar Országgyűlés állandó bizottságainak rendszerét. Ezek a bizottságok megvitathatják a magyar parlament elé kerülő azon törvénytervezeteket, melyek érintik a határon túli magyarságot.

Végül a múlt héten előkészítettünk egy zárónyilatkozatot is, melyet a szeptemberi plenáris ülés fogadhat el. Ez a dokumentum reagál az elmúlt esztendő magyar vonatkozású történéseire, a Kárpát-medencei magyarság számára fontos kérdésekre.

- A KMKF jövőjével kapcsolatban elhangzottak olyan találgatások is, hogy a szervezet esetleg a Máért helyébe léphet, egyfajta újabb összmagyar egyeztető fórumként. Megfogalmazódtak ilyen elképzelések a szervezeten belül?

- Nem. Mint ismeretes, a Máértról törvény rendelkezik, amelyet eddig senki nem módosított, s változatlanul érvényben van. A Máért a tekintetben is különbözik a KMKF-től, hogy abban a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek vesznek részt a magyarországi pártokkal, valamint a magyar kormánnyal együtt. Az ott született határozatok kormánydöntések formájában is realizálódhatnak, amennyiben egyetértés alakul ki egy adott kérdés tekintetében. Ezzel szemben a képviselőket tömörítő KMKF csupán nyilatkozatokat fogad el.

- A KMKF jövőjével kapcsolatban elhangzottak olyan találgatások is, hogy a szervezet esetleg a Máért helyébe léphet, egyfajta újabb összmagyar egyeztető fórumként. Megfogalmazódtak ilyen elképzelések a szervezeten belül?

- Az államtitkár úr mindenekelőtt azokról a strukturális változásokról számolt be, melyek a határon túli magyarsággal kapcsolatos anyaországi intézményrendszert érintik. Befejezett ténynek tekinthető a HTMH megszűnése, s hogy a hivatal feladatköre a MeH-hez kerül át, ahol egy főosztály viszi tovább az ügyeket. A főosztály munkáját Gémesi Ferenc felügyeli majd.

Eldöntött kérdés a közalapítványok megszűnése is. Tudni kell, hogy valamennyi közalapítvány megszűnik majd az országban, kivéve azokat, amelyek létét nemzetközi szerződések garantálják, tehát nem kifejezetten a határon túli magyarság támogatási rendszerének átalakításáról van szó. A közalapítványok helyett egycsatornás rendszer jön létre, azaz valamennyi támogatás elosztása a Szülőföld Alapon keresztül történik majd. Mint elhangzott, ennek megfelelően szándékoznak megváltoztatni az alapról rendelkező törvényt is. Egyelőre nem tisztázott ugyanakkor, mekkora összeggel gazdálkodhat majd a Szülőföld Alap. Az alappal kapcsolatban korábban mintegy évi egymilliárd forint körüli szétosztható támogatásról szóltak a hírek, de ha a most megszűnő alapítványok eddigi támogatási kereteit összeadjuk, egy ennél lényegesen nagyobb összeget kapunk. Reméljük, az átalakítással együtt növekedni fognak a Szülőföld Alap forrásai is.

Gémesi Ferenc elmondta még, hogy igyekeznek nagy projektekre összpontosítani a rendelkezésre álló pénzeket. Az egész Kárpát-medence vonatkozásában mintegy 12 olyan projekt kiemelése várható, amelyeket a kormány különös hangsúllyal kíván finanszírozni az elkövetkezőkben. Ugyanakkor az államtitkár elmondta, hogy a Kárpátalja Alap és a Délvidék Alap megmarad, illetve hangsúlyozta, hogy e két régió, melyek különösen súlyos problémákkal küzdenek, kiemelt odafigyelésben és súlyozottabb támogatásban fognak részesülni.

- Sokan attól tartanak, hogy az átalakítások, például a HTMH megszüntetése a határon túli magyarság kérdésének elsikkadását eredményezhetik.

- Többen jeleztük a tanácskozáson annak fontosságát, hogy a minket érintő kérdésekben konzultáljanak a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetekkel. Ezzel kapcsolatban ígéretet kaptunk, hogy a magyar miniszterelnök még júliusban találkozik valamennyi érintett szervezet képviselőivel.

Az intézményrendszer átalakításával összefüggésben rámutattunk az időfaktor fontosságára is. Úgy véljük, nem húzódhat el túlságosan az az időszak, amikor a HTMH már megszűnt, az új struktúra pedig még nem állt fel, hiszen a folyamatban lévő ügyeket tovább kell vinni, az előkészített kérdésekben döntést kell hozni. Ellenkező esetben veszélybe kerülhet az egész rendszer.

Végül az is elhangzott, hogy az egyes részterületek - kultúra, oktatás stb. - kérdései a jövőben a megfelelő szaktárcáknál lesznek elhelyezve, konkrétumokat ugyanakkor nem tudtunk meg ezzel kapcsolatban.

solt