„Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

Március 15-i megemlékezések Kárpátalja-szerte

2024. március 20., 07:52 , 1202. szám

A március 15-ei nemzeti ünnep, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 176. évfordulója alkalmából – a hagyományokhoz híven – Kárpátalja minden magyarlakta településén méltatták az egykori hősök emlékét. Terjedelmi korlátaink nem teszik lehetővé, hogy minden megemlékezésről tudósítsunk, alábbi körképünket lapunk munkatársainak írásaiból és a hozzánk eljuttatott olvasói levelekből állítottuk össze.

Ungvár

A megyeszékhelyen Petőfi Sándor szobránál gyűltek össze a helyi magyarság képviselői. Sokadik éve sajnos ismét csak szűk körben fejezhették ki tiszteletüket az egykori hősök emléke előtt.

A csendes megemlékezésen Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök külhoni magyarokhoz intézett levelét:

„1848-ban a magyar nemzet a szabadság zászlóvivője lett. A márciusi ifjak nemcsak felelős kormányt, a cenzúra eltörlését és a törvény előtti egyenlőséget követeltek, de arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek nemzetei együtt, egymás mellett, nem pedig egymás romjain akarnak emelkedni. Hitték: a szabadság nem önmagáért való, és végképp nem az erősebbek szabadsága a gyengébbek, a többségé a kisebbség felett, hanem mindenekelőtt arra szolgál, hogy általa béke, biztonság és jólét teremjen minden embernek. Személyes véráldozatukkal megpecsételt szellemi örökségként hagyták ránk, hogy nemzeti önállóságunkból senki barátságáért vagy fenyegetésére egy hajszálnyit sem engedhetünk.

A magyar szabadság őrtüzeinek fénye ma is messzire látszik. Hirdeti, hogy mi, magyarok kérjük, követeljük vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani a saját földjén, és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségei nyelvének, kultúrájának felszámolására tört. »Legyen béke, szabadság és egyetértés!«” – zárult Orbán Viktor levele.

Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője kiemelte: „A KMKSZ tagsága és vezetése számára különösen fontos, hogy megemlékezzünk március 15-ről, hiszen a magyar nemzet, a magyar nemzetállam 1848-ban a forradalom után alakult. […] fontos, hogy méltassuk ezt a napot, hisz mindannyian a magyar nemzet részei vagyunk, a kárpátaljai magyarság is.”

Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzője Isten áldását kérte az egybegyűltekre, a kárpátaljaiakra, akik megélik a háború minden nyomorúságát, könyörgött az édesanyákért, akik elvesztették gyermekeiket, az árvákért. Végezetül nemzeti imádságunk eléneklését követően Magyarország Ungvári Főkonzulátusának, a társadalmi szervezeteknek a képviselői és a helyi magyar líceum diákjai elhelyezték az emlékezés és a tisztelet koszorúit.

Munkács

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Alapszervezete csendes koszorúzást szervezett a podheringi csata helyszínén felállított kőobeliszknél.

Korolyova Erzsébet, a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének elnöke tudósítónknak elmondta, a győztes csata helyszínén a munkácsiak 1901-ben csonka gúla alakú emlékművet emeltek. „Ez kötelességet is ró ránk, hogy megőrizzük az emlékművet” – szögezte le Korolyova Erzsébet.

A tisztelet és az emlékezés koszorúinak elhelyezését követően a rendezvény a Munkácsy Mihály Magyar Házban folytatódott, ahol Papp Ferenc ungvári magyar konzul felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének a külhoni magyarokhoz intézett ünnepi üzenetét.

Popovics Béla helytörténész felszólalásában hangsúlyozta: „A Jóisten megáldotta ezt a nemzetet – ahogyan Kölcsey is írja a Himnuszban –, de ez az áldás akkor tud folytatódni, ha újra és újra visszatalálunk a gyökerekhez, a kereszténységünkhöz, a magyarságunkhoz, az igazi szellemi értékekhez, melyek ezt a nemzetet meg tudták őrizni.”

Az alkalmat Györkéné Csákány Marianna verses-zenés összeállítása tette meghittebbé, aki Bodnár Éva verseinek megzenésített változatát adta elő, emellett igazán mély üzeneteket magukban hordozó dalok csendültek fel Losonczi Léna, Szügyi Zoltán és Tárczy Andor versei alapján, s végül ismert református énekeket is hallhatott a közönség.

Beregszász

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriumában nagy tömeg gyűlt össze és énekelte közösen nemzeti imánkat, majd Molnár Biankának, a Felsőfokú Szakképzési Intézet hallgatójának ünnepi szónoklata hangzott el.

„Immár 176 év választ el bennünket 1848 hőseitől, de a szabadságvágy, függetlenség, bátorság és a hazaszeretet eszméje, az eszmék melletti határozott kiállás semmit sem változott. Tudjuk, hogy a magyar nép sorsának alakításában mindenekelőtt magunkra számíthatunk. Nem várhatjuk másoktól gondjaink megoldását” – mondta ünnepi beszédében dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, aki felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a külhoni magyarokhoz címzett ünnepi köszöntőlevelét.

Molnár Ferenc, a Kölcsey Ferenc Szakkollégium vezetője, a Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatója ismertette az 1848-as forradalom pesti eseményeit, az akkori nemzetközi helyzetet, s kitért az események helyi fogadtatására is.

Ferku Szilveszter, a Rákóczi-főiskola Filológia Tanszékének munkatársa saját gitárkísérettel el­énekelte a Nemzeti dalt, majd minden jelenlévő kivonult Beregszász főterére, ahol megkoszorúzták a főiskola homlokzatán Kossuth Lajos emléktábláját, valamint az egykori Arany Oroszlán Szálló falán az Ortutay Zsuzsa és Horváth Anna által készített Petőfi-emléktáblát. A beregszászi megemlékezés a Petőfi-szobor megkoszorúzásával ért véget, délután pedig a KMKSZ szervezésében a főiskola átriumában közel ötszázan nézték meg Rákay Philip Most vagy soha! című filmjét.

Magyarország Beregszászi Konzulátusa az évforduló alkalmából kiállítást szervezett Petőfi Sándor és kortársai címmel. A Magyar Árpád István alkotásaiból összeállított tárlatot a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban mutatták be március 14-én. A Kárpátalján született, de Kijevben alkotó művész a szabadságharc eseményeire, kiemelkedő alakjaira és Petőfi verseire reagál digitális technikával készített színkompozícióival.

A megjelenteket dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivő konzulja köszöntötte, hangsúlyozva: „Nemzeti ünnepeink mérföldkövek, melyek biztos támpontot jelentenek az életünkben, melyekből tudhatjuk, hogy honnan jöttünk, hova tartozunk, és hova tartunk” – emelte ki beszédében a konzul, majd felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének üzenetét a külhoni magyarokhoz.

Magyar Árpád Istvánnak a megnyitóra küldött üdvözlőlevelét Ferku Szilveszter olvasta fel. A művész köszönetet mondott a konzulátusnak, a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokháznak azért, hogy a kiállítás megvalósulhatott.

A rendezvény meghívott vendége volt Béres József, a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének tanulója, a tanintézmény által rendezett VIII. Kárpátaljai Magyar Szónokverseny II. helyezettje, aki a jelenlévők előtt elmondta az 1848–49-es szabadságharc emlékének szentelt beszédét. Az esemény végén Ferku Szilveszter előadta a Nemzeti dal megzenésített változatát.

Badaló

Ünnepi istentisztelettel egybekötve méltatták Badalóban az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét március 17-én. A település református templomában Sápi Zsolt lelkész párhuzamot vont a Bibliában leírtak és a jelenkor történései között.

Jakab Lajos, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: „Kárpátalja legrégebbi Petőfi-emlékhelyének szellemi örökösei lévén szent kötelességünk, hogy ne csak a költő születésének emléknapján emlékezzünk meg közösen, hanem ilyenkor, március 15-e környékén is idézzük fel hőseinket.”

Jusztin Miklós beregszászi magyar konzul felszólalásában emlékeztette a jelenlévőket: március 15-e nem csupán egy dátum a naptárban, hanem „az összetartozásunk, az elszántságunk és a szabadságvágyunk napja”, majd felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a külhoni magyarokhoz írt ünnepi üzenetét.

Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője kiemelte: „Mit sem kívánhatnék mást, mint amit a márciusi ifjak a zászlajukra tűztek: »Legyen béke, szabadság és egyetértés!«”

„A magyarok 1848-ban példát mutattak egész Európának. Megmutatták, hogy képesek közös hittel, akarattal és erővel cselekedni egy szebb jövőért” – konstatálta Szalai Imre, Badaló elöljárója, hozzátéve: a kárpátaljai magyarság oly sok megpróbáltatáson ment keresztül, s bár ma sem könnyű a helyzet, de „mi, akik itt maradtunk, ragaszkodunk az 1848–49-es szabadságharc eszméihez, a szabadsághoz és megmaradásunkhoz itt, szülőföldünkön”.

Az elhangzott gondolatokat erősítette Orosz Viktória szavalata, Sápi Anna és Szalai Gréta éneke, valamint id. Sárközi Gyula felszólalása, aki saját költeményét is előadta. A Himnusz eléneklését követően a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a templom külső falán lévő Petőfi Sándor-emlékjel és a tavaly novemberben felavatott Kölcsey Ferenc-emléktábla alá.

Harangláb

A KMKSZ Haranglábi Alapszervezete is megemlékezett az 1848–49-es forradalom esemé­nyeiről. Március 17-én a református templom adott otthont a megemlékezésnek az istentisztelet keretein belül. A zenés-verses összeállításban részt vettek kicsik, nagyok egyaránt. Hires-Szabó Éva, az alapszervezet elnöke beszédében elmondta, hogy ma is nagyon fontos az összetartás, kultúránk őrzése, ápolása, ami magyarrá tesz minket. A történelemnek mindig van aktualitása a mában, s talán ma nem is lehetne aktuálisabb, mint az, amit a márciusi ifjak szerettek volna: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

Nagyszőlős

Az ugocsai város magyarsága hagyományosan a Perényi Zsigmond Középiskolában méltatta nemzeti ünnepünket. Az eseményen Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnöke, a Nagyszőlősi Alapszervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében elmondta: emberi léptékkel mérve 176 év sok idő. De ilyen sok idő elteltével sem halványul el annak az eseménynek a jelentősége, hisz az elnyomott nemzet felemelte fejét, szabadságért kiáltott – fogalmazott Kudron Zoltán.

Köszöntötte a megemlékezés résztvevőit Jusztin Miklós beregszászi magyar konzul, majd felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a köszöntőlevelét.

A megemlékezést a Perényi Zsigmond Középiskola, valamint a Kárpátaljai Magyar Líceum nagyszőlősi tagozata diákjainak műsora tette emelkedetté. A verses-zenés-táncos összeállításban a hazaszeretet, hit, remény és szabadság témáit, valamint az 1848. március 15-i eseményeket elevenítették fel.

Az eseményen a Bartók Béla nevét viselő helyi zeneiskola zenekara ünnepi hangversenyt adott Maruska Viktor vezénylésével. Végezetül az intézmények, egyházi és civil szervezetek vezetői megkoszorúzták báró Perényi Zsigmond mellszobrát.

Técső

A felső-Tisza-vidéki város magyarsága március 15-e alkalmából a háborús helyzetből adódóan idén is csendes koszorúzással emlékezett a forradalom és szabadságharc hőseire a város központjában található Kossuth-szobornál. A városban működő egyházi, civil és oktatási intézmények vezetői közösen helyezték el az emlékezés koszorúit.

A program ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a helyi református templomban, melyen László Károly técsői református lelkész köszöntötte a megjelenteket és elmondta: a magyar nemzet több mint ezer évvel ezelőtt benépesítette azt a kietlen vidéket, amelyre Isten küldte. Békében szeretett volna élni minden néppel és nemzettel. Sajnos nem így történt, hiszen többször megpróbáltak minket leigázni. Sok nehézséget megélt a magyar nemzet ezer év alatt, de nem adta fel a reményt.

Hunyadi Attila, Máramaros-Ugocsa Egyházmegye esperese Isten igéjét Jeremiás siralmainak a könyvéből idézte: „De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek, szeret az Úr, azért nincs még végünk.” Isten kegyelméből lehet reménységünk, és a nehéz idők ellenére is érezhetjük, hogy a gondviselő Isten karjai ott vannak felettünk – fogalmazott az esperes.

Trieb Gergely beregszászi magyar konzul ünnepi köszöntőjében kiemelte: a közös emlékezés az összetartozás megerősítését jelenti, hiszen a nemzeti ünnepeknek kettős arculatuk van – múltat és jelent idéző. Mint mondta: 1848 márciusában a nemzet magára, a magyarok pedig egymásra találtak. Ezt követően felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének ünnepi köszöntőlevelét.

Sari József, a KMKSZ Felső-­Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: a márciusi ifjak szabadságszeretete példaértékű, melyből minden korban erőt lehet meríteni: „Több mint ezeréves történelmünk megtanított bennünket a szabadság és a függetlenség szeretetére. Ez a két nagy világ közé ékelt kicsi nép mindig küzdött, megküzdötte a maga szabadságharcát.”

A megemlékezés során Igyártó Csenge Radnóti Miklós Nem tudhatom… című versét szavalta el. A Himnusz eléneklését követően a megjelentek megkoszorúzták a város központjában található Kossuth Lajos-szobrot.

Visk

„A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése.” Március 15-e nem csupán egy nap a naptárban, sokkal inkább az emlé­kezés és a nemzeti összetartozás napja, amely az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörését ünnepli – ezen gondolatok jegyében telt Visken nemzeti ünnepünk mélta­tása. Dél­előtt a Kölcsey Ferenc Líceum diák­jai az iskola dísztermében mutatták be előadásukat, majd a református templomnál elhelyezett emlékoszlop előtt – a református énekkar szolgálatával kiegészülve – helyezték el a jelenlévők az emlékezés koszorúit.

Heczel Katalin, az intézmény végzős diákja így nyilatkozott az ünnepről: „Mindig nagyon jó érzés részt venni ezen az ünnepen. […] Büszkék vagyunk arra, hogy magyarul beszélünk. Hogy a kokárda ott van kitűzve a mellünkön. Mindez semmihez sem fogható. Nem lehetünk elég hálásak egymásnak és a felkészítő tanárainknak, hogy megismertették velünk az anyanyelv szeretetét, hogy ilyen fantasztikus csapatot fognak össze. […] Bízom benne, hogy az utánunk következő nemzedék számára is olyan fontossá válik majd nemzetiségünk, mint számunkra.”

Az ünnep azonban nem csupán múltidéző eseményekkel van tele. Sokan úgy tekintünk rá, mint az együvé tartozás napjára. Ez a nap emlékeztet bennünket arra, hogy soha nem szabad elfelejtenünk a múltat, és mindig hűnek kell maradnunk azokhoz az eszmékhez, amelyekért elődeink oly bátran harcoltak.

Aknaszlatina

Aknaszlatina magyarsága idén is méltó módon emlékezett meg a márciusi ifjakról. A Bolyai János Líceum diákjai – Takár Diana felkészítésében – színvonalas műsor keretében elevenítették fel a korabeli eseményeket. Minden elhangzott vers, ének mondanivalója napjainkban is aktuális, hiszen az emberekben lakozó békevágyat fejezték ki.

Az előadás végén a helyi szervezetek képviselői megkoszorúzták a római katolikus templom kertjében lévő emlékművet.

A tanintézmény minden nemzeti ünnepen Széchenyi István szavait követi: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”

RV, CSA, BZS, KK, TV21 Ungvár, EV, SZG, LA