Miért barnulnak a cukorsüvegfenyő levelei?

2024. március 11., 14:42 , 1200. szám

A cukorsüvegfenyő az év bármely időszakában rendkívül dekoratív dísznövényünk, ugyanakkor számtalan kertész szembesül azzal, hogy a fa rozsdásodik vagy atkák jelennek meg rajta. Mi okozza ezeket a problémákat? Hogyan védekezzünk a cukorsüvegfenyő-atka ellen, mit tegyünk, ha rozsdásodik, barnul? Cikkünkben minden fontos kérdést megválaszolunk a tudnivalókkal kapcsolatban.

A cukorsüvegfenyő (Picea glauca Conica) dekoratív örökzöld törpefenyő, melynek kicsi, vékony és kissé szúrós tűlevelei vannak. Adottságai miatt ültethető sziklakertbe, előkertbe, balkonra, teraszra, szoliter növényként vagy akár sírra is.

A száraz levegőt, nagy hőséget nem szereti. Legjobban félárnyékos helyen, tápanyagban gazdag talajba ültetve fejlődik, rendszeres öntözés mellett. Ha világos, esetleg napos helyre ültetjük, fokozottan ügyeljünk az öntözésre. Ilyen fekvésbe akkor kerüljön, ha a rendszeres öntözés megoldott, és a hely levegője páradús. Szaporítani dugványozással lehet.

A cukorsüvegfenyő mindössze 1,5–2 m magasra nő meg, évente csak 5–10 cm-t növekszik. Jól viseli a keményebb teleket, fagytűrő képessége igen jó, akár -40 °C-ot is kibír.

A cukorsüvegfenyőnél jelentkező levélbarnulást két tényező vagy azok együttese szokta kiváltani.

Vízhiány, száraz talaj

A kis fenyőnek nemcsak a lombja, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad: a növény is kiszívja belőle a nedvességet, és a talaj felső rétegének párologtatása is vízvesztéssel jár.

Cserepes cukorsüvegfenyő esetén tapintással ellenőrizzük, hogy a cukorsüvegfenyő talaja nyirkos-e: ha száraznak véljük, adjunk neki vizet. Fontos, hogy a cukorsüvegfenyő cserepének legyen jó a vízelvezetése, ugyanis nem szereti a pangó vizet. A cukorsüvegfenyőt a nyári meleg időszakban 3-4 naponta szükséges öntözni eső hiányában, különösen, ha a 11–15 óra közötti időszakban tűző nap éri.

Vízhiányos talajban a fenyő hajtásain, ágain először a törzshöz közeli, belső levelek kezdenek sárgulni, barnulni, majd elhalva leperegnek a fáról. Ez a folyamat minden esetben a fatörzs felől, bentről kifelé és alulról a fa csúcsa felé halad.

Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. A fácskák gyakran elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést biztosító ápolás után 2-3 hónap múlva látható csak, hogy melyek az élő rügyek, melyek fognak kihajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsuk el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt pótolja a hiányzó lombkoronarészeket.

A fenyő örökzöld, tehát öntözéséről ősztől tavaszig is gondoskodni kell a tartósan száraz időszakokban, amikor a talajuk nem fagyott.

Atkafertőzés

Az atkafertőzés kapcsolatban áll a száraz környezettel. A takácsatkafélék a napos, kifejezetten meleg, száraz levegőn tartott növényeken szoktak megtelepedni és elszaporodni. Délre néző teraszon, erkélyen tartott, sík füves területre kiültetett cukorsüvegfenyőkön májustól szoktak megjelenni, júniustól elszaporodni a takácsatkák. Kártételük is ekkor válik feltűnővé, és eltart a meleg őszi hónapokig.

Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők, szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, majd elhalnak. Jellegzetes, finom pókhálószerű szövedéket is képeznek. Jelenlétük ellenőrzésére érdemes kézi nagyítót használni.

Az atkák az elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre húzódnak vissza, ott kell keresni telepeiket. Elszaporodásuk megelőzésére bevált a fenyő lombozatának napközbeni, többszöri kis vízadagú permetező öntözése, mely párásítja a lombozat körüli levegőt. Hatásos lehet a lombjuk erős vízsugárral történő öntözése, a víz lesepri a kártevőt a növényről.

Az atkaölő szeres permetezéssel ne várjuk meg tömeges jelenlétüket, elszaporodásukat. Dísznövényeknél az abamektin, etoxazol és hexitiazox hatóanyagú atkaölő szerek engedélyezettek.

Nadimova Erzsébet,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza