Babérmeggy

A babérmeggy (Prunus laurocerasus) vagy balkáni babérmeggy örökzöld cserje, mely sűrű ágrendszere miatt kiválóan alkalmas sövénynek. Levele fényes, bőrszerű, élénkzöld színű. Látványos, tömött sövényt nevelhetünk belőle. Ismerkedjünk meg közelebbről ezzel az érdekes növénnyel!

A többféle babérmeggyfajta között találunk alacsonyabbra és magasabbra növőt, sőt törpe változatot is. Bármelyiket is választjuk, közös vonásuk, hogy sövénynek való növények. Az egy-másfél méter magasra megnövő fajták kiváló térhatárolók, ugyanis sűrű lombozatuk teljesen átláthatatlan, így akár a kerítést is teljesen kiválthatjuk velük. Vannak 5-6 méter magas, széles bokorrá fejlődő változatok is, és a babérmeggy növekedése viszonylag gyorsnak mondható. A babérmeggyfa kiválóan alkalmas előkertek díszítésére. Ezenkívül ma már bonsai-ként nevelt és törzsre oltott növényhez is könnyen hozzájuthatunk.

A babérmeggy egy további hasznos tulajdonsága, hogy örökzöld, vagyis egész évben zöldell. Így télen is csodás dekorációs eleme lehet kertünknek, amikor a legtöbb kerti növény már kopár vagy szürke, lehangoló képet mutat.

Azért is nagyon jó választás a kertbe a babérmeggy, mivel mutatós, illatos virágokat hoz, később pedig terméseket, így levélzetén, tömött lombozatán túl is díszítőértékkel bír. Virágzása késő tavaszra esik. Fehér virágai fürtökben állnak, erős illatot árasztanak magukból.

A virágokból nyár végén termések fejlődnek, melyek először pirosak, majd fekete színűre változnak. A bogyók a madarak számára ehetők, ránk, emberekre nézve viszont a növény minden része mérgező.

Gondozása, igényei

A babérmeggy fényigénye nagy, napon és félárnyékban egyaránt szépen fejlődik. Ha egész nap tűző napsütés éri, megperzselődhetnek a levelei. Az árnyékot is elviseli, de ilyen helyeken nem fejlődik tömött, dús bokorrá. Nedves helyre ne ültessük, mert gombabetegség támadhatja meg.

Talajigénye átlagos, bármilyen kerti földben jól fejlődik. Egyedül a túl meszes talajokat nem kedveli.

Vízigénye közepes. A fiatal növényeket az ültetést követő két évben rendszeresen locsoljuk, a túlöntözést azonban kerüljük. Utána elég már csak a száraz, nyári időszakokban öntözni. A pangó víztől viszont óvjuk.

Tápanyagigénye közepes. Ültetésnél és utána minden tavasszal keverjünk a földjéhez néhány marék érett istállótrágyát vagy komposztot.

Télálló, a többéves növényt a fagy nem veszélyezteti, akár kb. -25 °C fokig is fagytűrő. A fiatalabb példányok tövét azonban érdemes mulccsal (lombbal, fenyőkéreggel) takarni.

Ha a kemény fagyok mégis károsítják a babérmeggy lombját, tavasszal vágjuk azt vissza az egészséges részekig.

A növény a városi klímát, a légszennyezést is jól tolerálja.

Metszése

A babérmeggy nyírása nagyon egyszerű feladat. Ha sövényként neveljük, akkor évente kétszer ajánlott metszeni. Erőteljesebb visszavágása tavasszal (áprilisban) történjen, formára igazítása pedig nyár elején vagy végén (júniusban vagy szeptember végén). Olyan formára nyírhatjuk, amilyenre csak szeretnénk. Arra figyeljünk csupán, hogy a leveleket ne vágjuk ketté, mert szélük bebarnul, és így nem nyújtanak szép látványt.

A rendszeresen visszavágott növény nem virágzik, mert a virágok csak a kifejlett ágakon nyílnak. Díszítőértékéből azonban nem veszít sokat, hisz szépségét elsősorban leveleinek köszönheti.

Ha szeretnénk növényünket természetes formájában meghagyni, a metszéssel egyáltalán nem kell foglalkoznunk.

Ültetése

Ha nem akarjuk rendszeresen metszeni, a kifejlett növény méretére tekintettel olyan helyre ültessük, ahol van helye növekedni. Sövényként telepítve az ültetési tőtávolság 70–80 cm legyen.

Az ültetőgödörbe szórjunk kb. 7-10 cm vastagon szerves trágyát vagy komposztot, keverjük össze jól földdel, majd erre a rétegre helyezzük a cserepéből óvatosan kiemelt növényt. A földlabda teteje legyen egy magasságban a talajszinttel. Miután betemettük az ültetőgödröt, alaposan locsoljuk meg.

A betegségeknek nagyon jól ellenáll a babérmeggy, a megfelelően gondozott, életerős növény nem fog megbetegedni. Ha mégis, az alábbi betegségekre figyeljünk oda: csonthéjasok sztigminás betegsége, lisztharmat, baktériumos levélszáradás, pirenopezizás betegség, hajtásvégelhalás. A kártevők közül a vincellérbogár támadhatja meg. (Folytatjuk.)

Nadimova Erzsébet,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza