Az örökhagyó előző házasságából származó gyermekének örökléséről

2024. január 23., 14:13 , 1193. szám

„A szüleimmel majd három évtizede élünk abban a házban, amelynek az egyik felét annak idején apám vette meg. Utóbb anyám az ő anyjával megvette az épület másik felét is, és az egészet apámra íratták. Apámnak van egy lánya az első házasságából, és két fia született a másodikból. Amikor meghalt, a lány szólt, hogy igényt tart az örökség egynegyedére. Jogos ez az igény? Az is érdekelne, hogy ha az anyai nagyanyám 11 éve él velünk a házban, jogosult-e részesedni az örökségből?”

– A kérdésből úgy tűnik, hogy az örökös nem hagyott hátra végrendeletet, vagyis törvény szerinti öröklés esetével van dolgunk. Ukrajna Polgári törvénykönyvének (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1258. cikkelye szerint az örökösök a törvény szerint megállapított sorrendben nyernek jogot az öröklésre. Első körben az örökhagyó gyermekeit, túlélő házastársát és a szüleit illeti meg az öröklés joga (lásd a Ptk. 1261. cikkelyét!). Az örökhagyó első házasságából való leánya tehát jogosult az örökség őt megillető részére. Esetünkben a leányon kívül a második házasságból született két gyermek, illetve a férjét túlélő feleség jogosult még örökölni. A Ptk. 1267. cikkelyének 1. pontja szerint az örökösök egyenlő hányadban részesülnek a hagyatékból törvény szerinti öröklés esetén. Vagyis minden örököst a hagyaték egynegyede illet meg.

A családdal huzamos ideje együtt élő anyai nagymama a Ptk. 1264. cikkelye értelmében az örökösök negyedik köréhez tartozónak tekinthető, esetünkben tehát nem örököl. A Ptk. 1259. cikkelyének 1. pontja szerint azonban az örökösök törvény szerinti öröklési jogának sorrendje megváltoztatható az érdekeltek közjegyző által hitelesített, az örökség megnyílását követően kötött megállapodásával, vagyis a túlélő házastárs és a gyerekek dönthetnek úgy, hogy a nagymama is részesüljön az örökségből. Azonban ez a megállapodás nem sértheti azon örökös öröklési jogát, aki esetleg nem vesz részt a megállapodásban (például az első házasságból való gyermekét). Ezen túlmenően a Ptk. 1259. cikkelyének 2. pontja szerint az a magánszemély, aki az örökösök következő köreinek valamelyikéhez tartozik, bírósági határozattal öröklési jogot szerezhet az öröklésre jogosultak körével együtt abban az esetben, ha az idős kora, súlyos betegsége vagy fogyatékossága miatt tehetetlen örökhagyót hosszú ideig gondozta, anyagilag támogatta, egyéb módon segítette.

hk