Arahamija a tavalyi ukrán–orosz béketárgyalásokról: „Nincs és nem is volt bizodalmunk az oroszokban”

David Arahamija parlamenti képviselő, a Nép Szolgája párt frakcióvezetője, aki az ukrán küldöttséget vezette az Oroszországgal 2022-ben Fehéroroszországban és Törökországban folytatott béketárgyalásokon, elmondta, hogy az orosz delegáció békét ígért Kijevnek, ha lemond a NATO-csatlakozásról, de nem hittek nekik – írta az Ukrajinszka Pravda (UP) Arahamija Natalija Moszejcsuknak adott interjújára hivatkozva.

Moszejcsuk a beszélgetés során felvetette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bemutatott az afrikai delegációnak egy állítólag kész, a fehéroroszországi tárgyalások eredményein alapuló békemegállapodás-tervezetet Ukrajnával, amelyet állítólag Isztambulban (Törökország) parafáltak.

Ez az úgynevezett megállapodás „Ukrajna állandó semlegességéről és a biztonsági garanciákról” – Putyin állítása szerint – 18 cikkelyt tartalmazott, és azokban „minden szét volt írva a haditechnikától az Ukrán Fegyveres Erők személyi állományáig”, s a dokumentumot állítólag aláírta az ukrán delegáció vezetője.

Arahamija rámutatott: „Valamilyen oknál fogva Putyin nem hozta nyilvánosságra ezt a dokumentumot. Mit gondol, miért? Ha birtokában lenne a dokumentum, nyilvánosságra hozta volna.”

„Szinte a végsőkig nagyon remélték, hogy rávesznek bennünket egy ilyen megállapodás aláírására, hogy váljunk semlegessé. Ez volt a legnagyobb dolog a számukra. Készek voltak befejezni a háborút, ha – mint egykor Finnország – semlegessé válunk és kötelezettséget vállalunk, hogy nem csatlakozunk a NATO-hoz. Valójában ez volt a meghatározó pont. Minden egyéb kozmetikai és politikai »fűszerezés« volt a nácítlanításról, az orosz ajkú lakosságról és bla-bla-bla” – mondta el a frakcióvezető.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna miért nem egyezett bele ebbe a pontba, Arahamija kifejtette, hogy nem bíztak az oroszokban, mert szóban bármire késznek mutatkoztak.

„Először is, ahhoz, hogy beleegyezhessünk ebbe a pontba, meg kell változtatni az Alkotmányt. A NATO-ba vezető utunk rögzítve van az Alkotmányban.

Másodszor, nincs és nem is volt bizodalmunk az oroszokban, hogy ezt meg fogják tenni. Ezt csak biztonsági garanciák mellett lehetett volna megtenni. Hiszen nem írhattunk alá valamit, térhettünk haza, mindenki fellélegzett volna, aztán felkészültebben vonultak volna be – mert valójában úgy vonultak be, hogy nem voltak felkészülve ilyen ellenállásra. Ezért csak akkor dolgozhattunk, ha száz százalékig biztosak vagyunk benne, hogy ez még egyszer nem fordul elő. Márpedig nincs ilyen bizonyosság.

Sőt, amikor visszatértünk Isztambulból, Boris Johnson (brit miniszterelnök – a szerk.) Kijevbe érkezett, és azt mondta, hogy egyáltalán nem írunk alá velük semmit, és mi lenne, ha egyszerűen csak harcolnánk” – fogalmazott Arahamija.

Ugyanakkor a képviselő tagadta, hogy az ukrán delegáció kész lett volna aláírni egy ilyen dokumentumot, Johnson pedig megállította Kijevet. Szerinte a delegációjuknak nem is volt joga bármit aláírni – ez elméletileg abban az esetben történhetett volna meg, ha sor kerül Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin találkozójára.

Arahamija hozzátette: a nyugati partnerek tudtak a tárgyalások menetéről, látták a dokumentumtervezeteket, de nem döntöttek Ukrajna helyett, csak tanácsot adhattak.

„Lényegében azt tanácsolták, hogy ne menjünk bele tiszavirág-életű biztonsági garanciákba (az oroszokkal), amelyeket akkoriban eleve nem is lehetett megadni” – mondta Arahamija, az ukrán tárgyalódelegáció vezetője.

Véleménye szerint küldöttségük „10-ből 8 pontra” birkózott meg az elsődleges feladataival, hiszen az oroszok végül is „elmentek” (visszavonultak Kijev alól – UP), majd minden tisztán katonai síkra terelődött – írta az Ukrajinszka Pravda.

(hk/pravda.com.ua)