A mezsgyeviták rendezéséről
„Vitám támadt a szomszédos háztáji földrészleg tulajdonosával, miután beszántotta a földrészlegeink közötti mezsgyét. A tanácsházán azt mondják, hogy ők az illetékesek eldönteni a vitát földkérdésekben, mások szerint jobban teszem, ha egyenesen a bírósághoz fordulok. Mit csináljak, hogy mielőbb lezáruljon az ügy?”
– A jog szempontjából mindkét említett megoldás lehetséges és jogszerű. Ukrajna Alkotmányának 124. cikkelye előírja, hogy a bíróságok joghatósága kiterjed az államban keletkező minden jogvitára. Így a személynek joga van közvetlenül a bírósághoz fordulni megsértett jogai, érdekei védelméért. Ukrajna Alkotmánybíróságának 2002. szeptember 7-i 15-рп/2002 sz. határozata (a viták peren kívüli rendezéséről) értelmében nem korlátozható törvénnyel vagy egyéb normával a személynek az a joga, hogy a vita rendezése érdekében bírósághoz forduljon.
Ugyanakkor a Földtörvénykönyv (Земельний кодекс України – a továbbiakban: Ftk.) 158. cikkelyének 1. pontja szerint a földvitákat a bíróságok és a helyi önkormányzati szervek rendezik. Ugyanezen cikkely 3. pontja kimondja, hogy a területi közösségek határain belül a polgárok tulajdonában és használatában lévő telkek határaival, a jószomszédi viszony szabályainak betartásával kapcsolatos vitákban a helyi önkormányzati szervek hivatottak dönteni. Ez a jogszabályi rendelkezés egybecseng Az Ukrajna helyi önkormányzatairól szóló törvény (Про місцеве самоврядування в Україні – a továbbiakban: Hökt.) 33. cikkelye 1. pontja б) alpontja 5. pontjával, amely a földviták törvényben meghatározott eljárási rend szerinti rendezését a községi, nagyközségi és városi tanácsok végrehajtó szerveinek delegált hatáskörébe rendeli.
Az ilyen viták elbírálásának rendjét az Ftk. 159. cikkelye írja le. Az eljárás alapja az egyik fél kérelme, a vitát a kérelem benyújtásától számított egy héten belül tárgyalják az érdekeltek részvételével, akiket előzetesen értesíteni kell a vita elbírálásának idejéről és helyéről. Ha az egyik fél nem jelenik meg a kérdés első napirendre tűzésekor, és nem járul hozzá hivatalosan a kérdés elbírálásához a távollétében, a kérdés tárgyalását elhalasztják. A vita ismételt elnapolására csak alapos okkal kerülhet sor. A települési önkormányzat vagy a végrehajtó szervének földkérdésekben illetékes testülete által hozott határozatnak a végrehajtás rendjét is tartalmaznia kell.
Az ez irányú kérelem beérkezése esetén a földterületekkel kapcsolatos vitákat a helyi önkormányzat e célra létrehozott állandó bizottsága tárgyalhatja, a Hökt. 47. cikkelyével összhangban. Szem előtt kell tartani azonban, hogy a helyi önkormányzat vagy végrehajtó szervének földvagyonra vonatkozó bármely határozata, amelyet az Ftk. 158. cikkelye alapján fogadtak el, megfellebbezhető a bíróság előtt. Vagyis csak abban az esetben célszerű az ilyen vitákat az önkormányzati bizottság elé vinni, ha van rá esély, hogy a felek megegyeznek, mindkét fél számára elfogadható megoldásra jutnak a testület közreműködésével. Nem csoda, hogy a gyakorlatban e norma alkalmazása nem terjedt el különösebben széles körben, annál is inkább, mivel az ilyen bizottsági határozathoz nem kapcsolódik végrehajtási mechanizmus, valamint az ügyek elbírálásának egyértelműen szabályozott eljárási rendje is hiányzik. Érthető, ha akadnak, akik azt tanácsolják az érintetteknek, hogy – különösen sürgős esetekben – forduljanak mindjárt a bírósághoz.
hk
