Vélemény

2023. szeptember 20., 13:35 , 1177. szám

Vélemény a 2023. 08. 23-án az Ukrán Legfelső Tanács által első olvasatban elfogadott „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény módosításairól” című törvénytervezetről (a törvénytervezet és a hozzá kapcsolódó okmányok elérhetőek: https://itd.rada.gov.ua/billInfo/Bills/Card/42516

A törvénykezdeményezők szerint a módosító tervezet célja a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek szabadságainak és jogainak védelmében megvalósuló törvényi szabályozás tökéletesítése az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménynek, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, valamint a Velencei Bizottság vonatkozó javaslatainak megfelelően. Szerintük az e dokumentumban foglaltak törvényerőre emelése lehetővé teszi Ukrajna számára az Európai Bizottságnak a teljes értékű európai uniós tagság elérésével kapcsolatos vonatkozó ajánlásának végrehajtását is.

A Törvénytervezet számos ponton javasol módosításokat, melyek jogi szempontból sok esetben visszalépésként értelmezhetők, de semmiképp nem jelentenek megoldást a kisebbségek helyzetére.

Az egyik ilyen módosítással a törvényalkotó gyakorlatilag minden magát nem ukrán nemzetiségűnek valló állampolgárok csoportját a nemzeti kisebbség (közösség) jogállásába helyezné. A magyar közösség szempontjából e módosítás azért tekintendő hátrányt okozónak, mert jogállás tekintetében a valójában őshonos magyar kisebbséget egy szintre helyezi még legalább 100 más nemzetiség, többnyire nagyvárosi diaszpóra kisebbségével, ami jelentősen megnehezíti a gyakorlati jogvédelmet, jogérvényesítést.

Egy másik módosítás szerint „A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogai a törvénynek megfelelően korlátozhatók az állambiztonság, területi egység és társadalmi rend érdekében, zavargások és bűncselekmények megelőzésére, a lakosság egészségének megóvására, más személyek jogainak és szabadságainak védelmére, amennyiben az ilyen korlátozások szükségszerűek a demokratikus társadalomban.”

E javaslat a kisebbségekre nézve diszkriminatív, teljes ellentmondásban van a kisebbségek tényleges jogegyenlőségét célul kitűző kinyilatkoztatással, és számos kérdést vet fel. A kezdeményezők szerint a kisebbségekhez tartozó személyekre az állam úgy tekint, mint a társadalmi rendet és az állam területi egységét veszélyeztetőkre? E személyek nem rendelkeznek a többséggel legalább formálisan egyenlő jogokkal? Hogyan szándékozik az állam azonosítani e jogkorlátozás alá eső személyeket?

A „Jog a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvének használatára” című részhez is számos módosítást indítványoznak a tervezet kezdeményezői, melyek ismételten ráerősítenek a kisebbségi nyelvek használatának az államnyelvtörvényben és a médiatörvényben előírt korlátozásaira, melyekkel kapcsolatosan a Velencei Bizottság CDL-AD(2023)021. sz. Véleménye több bekezdésében fogalmazott meg kritikát.

A nyomtatott kiadói termékek kisebbségi nyelveken való kiadása-terjesztése terén meglévő korlátozásokban sem történik érdemi változás. Tehát ez esetben is ismételten törvényi megerősítésre kerül a már korábbi jogszabályokban is előírt diszkriminatív állapot.

Véleményünk szerint a tervezett módosítások elfogadás esetén továbbra is fennmarad az az alkotmánysértő helyzet, hogy nem törvényben, hanem alacsonyabb rendű jogszabályban kerülnek szabályozásra a nyelvhasználati szabályok. És az ukrán jogrend számára továbbra is értelmezés nélkül maradnak az olyan alapvető fogalmak-kritériumok, mint a „kisebbségek által hagyományosan lakott település”, „kisebbségek által jelentős számban lakott település”, „a kisebbség kérésére”, „reális igény”.

A Kisebbségi törvény 5., „Az oktatáshoz való jog” című cikkét a törvénykezdeményező a következő előírást tartalmazó új résszel szándékozik kiegészíteni: „Az állam Ukrajna Miniszteri Kabinetje által megállapított rendben garantálja az ingyenes tankönyvellátást (az elektronikusokat is) a teljes általános középiskolai oktatásban részesülő nemzeti kisebbségekhez tartozók részére.”

A diszkrimináció tilalma elvének fényében e javaslat értelmezhetetlen, hiszen az ukrán jogrendben, a 2017. évi Oktatásról szóló törvény 4. cikk 3. része 2. bekezdése szerint, az állam minden teljes általános középfokú oktatásban részesülő számára biztosítja az ingyenes tankönyv­ellátást. Ezért e javaslat számos kérdést vet fel. Többek között: e rendelkezés nélkül e személyek nem lennének jogosultak az ingyenes tankönyvellátásra? Hogyan szándékoznak azonosítani e személyeket? Miért nem a kisebbségi nyelvű oktatásban részesülők a kedvezményezettek, illetve a kisebbségek nyelvein kiadott tankönyvek ingyenesek? Jogosultak-e az ingyenes tankönyvre a magán tanintézményekben oktatásban részesülők?

Összegezve a fentebbieket megállapíthatjuk, hogy a Törvénytervezet nem éri el a kezdeményezők által az indoklásban kitűzött célt, történetesen egyáltalán nem tökéletesíti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szabadságai és jogai megvalósulásának törvényi szabályozását.

Véleményünk szerint ez egy sikertelen jogalkotói próbálkozás az európai uniós tagság elérése egyik feltétele teljesítésére, amely arról tanúskodik, hogy a kijevi vezetés a nemzeti kisebbségeket illetően továbbra is ragaszkodik az Oktatási és médiatörvényekben, valamint az Államnyelvtörvényben lefektetett, az Alkotmány szövegét és szellemiségét, valamint számos nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyó politikája folytatásához.

2023. 09. 18.            

tm/dk