Vasárnapi üzenet: 2023. augusztus 13.

„Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek.”          (Jakab 3, 13–14)

A mai korban mindenki – tisztelet a kivételnek – bölcs tudósnak hiszi és hirdeti magát. Legalábbis egyes csoportok vallásos meggyőződéssel hisznek abban, hogy csakis nekik lehet igazuk. Többféle csoportba sorolhatók. Vannak az ún. „brit tudósok”, akik mindent és annak ellenkezőjét is kimutatják, gyanítom, hogy a nekik kimért fizetésük szerint. Aztán itt vannak a politikusok, akik annyira okosak, hogy megkérdőjelezni sem szabad az állításaikat. Felvesznek egy öltönyt, és máris 500-ra nő az IQ-szintjük (szerintük). Ha esetleg megkérdőjelezed saját tapasztalataid alapján az állításaikat, rögtön ostobának kiáltanak ki. Meg persze ott vannak az önjelölt szakemberek, akik mindig jobban tudják, hogy miként kellett volna a ti házatokat jobban megépíteni, hol lehetett volna olcsóbb és jobb bútort venni, hogyan kellett volna finomabbra főzni az ételt.

Néha mi is hajlandóak vagyunk átcsúszni az ő oldalukra, és nagyon bölcsnek képzelni magunkat valamilyen témában. A mai ige azonban egészen helyre teszi a bölcsesség kérdését. Ezt olvassuk: „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek” (Jakab 3, 13–14). Az ige azt mondja, hogy a bölcsesség a tartalmából mutatkozik meg, csakúgy, mint az értelem. S bizony, az igazi bölcsesség és az igazi értelem, a helyes, az áldást hozó bölcsesség és értelem a szelídséggel együtt mutatkozik, azzal összenőve teszi a dolgát. A tartalom mindig leleplező, mint a narancslé esetében is. Az az igazi narancslé, amelyiket te facsarsz a gyümölcsből. Másfajta italokat is hívnak narancslének, de tartalmilag igazából ezek eléggé megkérdőjelezhetők. Ugyanígy, az az igazi bölcsesség, amely szelídséggel tud fellépni.

Természetesen akad olyan ember, aki nagyon okos, talán kívülről bölcsnek és műveltnek tűnik, de ha a szívében a mozgatórugó az irigység és a viszály a szelídség helyett, akkor a nagy intelligenciája és okossága ellenére sem fog tudni áldott, bölcs dolgokat kitermelni magából. Az igazi bölcsesség szelídség által működik és hat, minden másfajta próbálkozás eleve kudarcra van ítélve, még ha egyébként jó ötletnek vagy kiváló tervnek tűnik is. Ha figyeltél, akkor most már megértheted az eddigiekből életed azon pillanatainak kudarcait, amikor olyan jónak, helyesnek és okosnak tűnt egy-egy terv, el is indult, jól is alakult, de a vége nem az lett, amit vártál. Az ok egyszerű: irigység és viszálykodás (másnak is van, nekem is kell, de az enyém már nagyobb, drágább, jobb legyen a másikéhoz képest) vezette a szívedet a szelídség helyett.

A szelídséget nagyon le szoktuk nézni, általában az erőre és az indulatra vagyunk kihegyezve. Arról beszélnek a filmek, könyvek, híradások, hogy csak erővel és agresszívan lehet érvényesülni, eredményeket elérni. Pedig a szelídségnek óriási ereje van! A szerelmed szívét se durvasággal, hanem szelíden hozzá fordulva nyerted el. A tűbe a cérnát nem erőből, hanem szelíden tudod befűzni. Kiindulni az autóval nem teljes gázzal, hanem szelíden és fokozatosan adagolva lehet. Az énekben Jézus nem az erős szemével, hanem a szelíd szemével látja jól minden bűneinket. A világ megváltása Krisztus által hogyan ment végbe? Nem állt ellen erősen, irigyen, viszálykodva, hanem szelíden hagyta, hogy elfogják, megalázzák, megfeszítsék. A szelídség nem azt jelenti, hogy gyenge vagy, hanem azt, hogy másképpen vagy erős. S a szelídség össze van nőve a bölcsességgel – mondja a mai ige. Sőt, a szívedben lévő szelídség mértéke jól mutatja a benned lévő bölcsesség mennyiségét, legalábbis a fentről jövő, mennyei bölcsesség mennyiségét mindenképpen. Tudod, úgy működik ez az egész, mint a víz meg az olaj: nem keverednek, hanem elválnak ugyanazon a helyen. Egy pohár olajba, ha vizet kezdesz önteni, akkor a végén lesz egy pohár vized, mivel kiszorítja a pohárból a víz az olajat. A szívünk alapjáraton irigységgel, viszálykodással van tele, de ha az Úrtól mennyei bölcsességet kérünk, akkor a vele összenőve lévő szelídség kiszorítja szívünkből az irigységet és a viszálykodást.

Vizsgáljuk meg így az ige megértése után a szívünket. Melyik indulat vezeti leginkább azt? Mi az, ami hajt? Az, hogy nekem is mindenképpen meglegyen, ami másnak van, vagyis az irigység, vagy az, hogy azt tegyem, amire Krisztus tanít, s szelíden állok neki a megoldandó dolgoknak, mert tudom, hiszen az ige tanítja, hogy csak így lehet belőle áldás. Mit szeretnél? Kudarcokat kudarcra halmozni, újra és újra ugyanazokat a keserű köröket lefutni, vagy végre haladni ebben az életben is előre, és egyben lépkedni a mennyek országa felé a keskeny úton? Az utóbbit szelíden lehet csak elérni. Ámen.

Jakab Attila
református lelkipásztor