Az örök sláger: az emésztőgödör elhelyezéséről

„Az én telkem kicsi és főleg keskeny. Ha minden előírást betartok, amit felsoroltak nekem, kiderül, hogy a telken nem is lehet emésztőgödröt ásni. Mi hát az igazság?”

– A lakott területek fenntartására vonatkozó, az Egészségügyi Minisztérium által jóváhagyott szabályzat (Державні санітарні норми та правила утримання територій населених місць – a továbbiakban: Szabályzat) 2.22-es pontja értelmében az emésztőgödröt az oktatási, egészségügyi intézmények telkeinek határaitól, a lakó- és középületek, építmények falaitól, a játszóterektől, a közösségi rekreációs övezetektől legalább 20 m távolságra kell kialakítani.

A gödör helyét a telken és annak távolságát a saját otthonától a ház tulajdonosa határozza meg a jószomszédság szabályainak betartásával – állapítja meg a 2.22-es pont második bekezdése.

A negyedik bekezdés szerint: ha a szomszédok saját kútjaikból nyerik a vizet, az emésztőgödröt a kutaktól legalább 20 m-re, a közkutaktól pedig legalább 50 m távolságra kell kialakítani. Ilyenkor a telek lejtését is figyelembe kell venni.

Segíthet a probléma megoldásában a Szabályzat 2.21-es pontja, amely kimondja, hogy a lakó- és középületekben, építményekben keletkező folyékony hulladékokat (ürülék, vizelet, szennyvíz) központi vízellátás és -elvezetés hiányában megengedett emésztőgödörben tárolni. Ha van udvari latrina, az emésztőgödör lehet közös.

Az idevágó állami építési normák (ДБН 360-92, 3.26-os pont) értelmében a komposztálókat, udvari vécéket és szennyvíztisztító létesítményeket az udvar mélyén kell elhelyezni, legalább 15 méterre a lakóépületek ablakaitól, beleértve a szomszédos telkeken álló lakóépületeket is.

Felhívnám a figyelmet a ДБН 3.31-es pontjának első bekezdésére, amely kimondja, hogy az udvari vécét és a komposzttárolót közvetlenül az állattartó istálló mellett javasolt elhelyezni, legalább 15 m távolságra a lakóépületektől és 20 m távolságra a vízforrástól (kúttól), kötelezően figyelembe véve a telek lejtésének irányát.

hk