A palántanevelő közegről

A görögdinnye termesztéstechnológiája VII.

A palántanevelés célja a koraiság és a termesztési biztonság fokozása. A dinnyepalánta gyökérzete nehezen regenerálódik, átültetésre (pikírozásra) semmiképpen nem javasolt, ezért földdel együtt kell kiültetni, hogy a gyökér semmiképpen se sérüljön. Szabadgyökerű, tépett palántát pedig semmi esetre se ültessünk ki!

A dinnyepalánták nevelése során többféle megoldás és gyakorlat alakult ki. Palántanevelő közeget készíthetünk gyepkockából, tápkockából, vagy használhatunk különféle cserepeket, tálcákat. Kb. 15-20 évvel ezelőtt Magyarországon még főként gyepkockából készítették a palántanevelő közeget, mára azonban a helyzet teljesen megváltozott: a módszer elavult, mivel egyre nehezebb a megfelelő gyepkocka kialakítása, megtalálása, illetve a feldolgozása és előkészítése is jóval költségesebb eljárás. Napjainkban a költséghatékonyság és az egyszerűség végett – hála a megfelelő minőségű vetőmagoknak és a jó termesztőközegeknek – a termelők a gyepkockába vetés módszerét már nem gyakorolják, ehelyett megfelelő méretű cserepekbe, tálcákba, jó minőségű tőzegbe vetik a magokat, így megfelelő termesztési biztonságot tudnak elérni.

Vidékünkön a boltokban kapható tőzegeket érdemes jól szemügyre venni, de a saját földkeveréket sem árt megvizsgálni még a vetés előtt. Ne dőljünk be a csomagoláson feltüntetett pH- és EC-értékeknek, illetve az előre bekevert tápanyagoknak, mert tapasztalataim szerint a csomagoláson szereplő adatok gyakran tévesek, márpedig nem mindegy, hogy milyen földbe vetünk. Mindenkinek azt javaslom, hogy vetés előtt érdemes bevizsgálni a palántaföld EC- és pH-értékét, hogy amennyiben szükséges, akkor korrigálhassuk azokat, elkerülendő az esetleges problémákat a palántanevelés során. Ebből a célból bátran vegyék fel a kapcsolatot a helyi falugazdásszal, aki készséggel fog segíteni ebben. Ne feledjük, hogy amennyiben rossz földdel van dolgunk, kudarcba fulladhat a palántanevelés, és vethetjük át az állományt, ami idő- és jelentős pénzveszteség.

A görögdinnye-palánta neveléséhez az optimális EC-érték nem haladhatja meg az 1,00 egységet, különben vontatott lesz a kelés, súlyos esetben ki sem kelnek a magok. Viszont a túl alacsony EC-értékű, úgynevezett üres keverék sem alkalmas erre a célra, mivel 4–6 hétig szükséges nevelnünk a palántákat, ami hosszú idő „éhen”, ezért tápanyagokra is szükség van. Erre a célra alkalmasak a gazdaboltokban kapható lassan lebomló műtrágyák (Pitmix, Humix, Voldunger stb.), melyek megfelelő dózisban a palántaföldhöz keverve megoldják a tápanyagszükségletet a palántanevelés egész idejére. Abban az esetben, ha a már megvásárolt tőzegnek vagy a saját földkeveréknek magas az EC-értéke, azt tiszta, üres tőzeggel vagy homokkal könnyen hígíthatjuk a megfelelő szintig.

A palántanevelő közeg pH-értéke szintén fontos, a görögdinnye esetében pH=5,5–7,0 közötti tartományban optimális, ilyenkor jól fejlődhetnek a palántáink. Ezért a közeg pH-értékét is érdemes mérnünk, mert nem ritka az olyan tőzegkeverék, mely pH=8 vagy ennél is magasabb, szinte az erősen lúgos tartományban van. Amennyiben magas (lúgos) kémhatást mérünk a palántanevelésre szánt közegünkben, nagyon fontos korrigálnunk ezt. Csökkenthetjük a pH-értéket savanyú tőzeg hozzákeverésével vagy alacsonyabb kémhatású anyagok – homok, trágya, folyami iszap stb. – megfelelő arányú hozzáadásával.

Összességében elmondhatjuk, hogy abban a palántaföldben, melyben az uborka kikel és jól fejlődik, a dinnye is jól fogja érezni magát. (Folytatjuk.)

Molnár Ildikó,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza