150 menekült ukrán családnak segít a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Budapesten

Lakhatás, anyagiak és beiskolázás – ezek mind olyan alapvető társadalmi, a mindennapi élethez tartozó életkörülmények és viszonyok, amelyek nélkül elképzelhetetlen egy átlagos család számára a „normális” hétköznapi élet. A Magyarországon tartózkodó menekült ukrán családok ugyan több nehézségbe ütköznek – főleg a nyelvi akadályok miatt –, viszont a magyar kormány és a különböző egyházi, valamint civil szervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezek az akadályok sikeresen elháruljanak, és elfelejtessék a családokkal a kialakult sajnálatos helyzet nehézségeit. Íme az egyik bajba jutott család története. 

Dimko Ljubov a 16 és 13 éves gyermekeivel, valamint édesanyjával érkezett Magyarországra Odesszából. Elmondása szerint, amikor átlépték a határt, azonnal írt egy segélykérő e-mailt a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. „Szinte azon pillanatban válaszoltak, hogy menjünk be az irodájukba egy személyes beszélgetésre. Aztán két hét elteltével már be is kerültünk a programjukba – meséli az ukrán nő. – Kaptunk egy nagyon szép, frissen felújított, tágas lakást. Nagyon hálásak vagyunk ezért nekik, mert kilátástalan helyzetben voltunk. Ezenkívül anyagilag is támogatnak minket. Nagyon hálásak vagyunk mindezért, lehetőséget kaptunk rá, hogy megalapozzuk az új életünket. Továbbá arra is lehetőségem van, hogy tanuljak, továbbfejlesszem magam és dolgozzak. Odesszában a férjemmel saját boltunk volt. Éveken keresztül autóalkatrészek forgalmazásával foglalkoztunk. Szép lakásunk volt, jó autónk, a gyerekek iskolába jártak, azt tervezték, hogy melyik egyetemen tanuljanak tovább, nagyon jó életünk volt. Biztosak voltunk benne, hogy nem lesz háború, ezért bővítettük a raktárainkat, és az online kereskedésünket is fejlesztettük. Aztán egy nap alatt minden romba dőlt, és elvesztettük az egészet” – mondja szomorúan.

„Az volt a legijesztőbb, amikor Odessza közelében megjelentek a katonai tankhajók. Akkor a férjemmel egymásra néztünk, és eldöntöttük, hogy a gyermekeink a legfontosabbak, őket kell megmentenünk és biztonságban tudnunk. Egy óra alatt összeszedtük a legfontosabb dolgainkat, és elmenekültünk. Nagyon nehéz utunk volt, minden bizonytalan volt, nem tudtuk, hogyan tovább, az ismeretlenbe indultunk el” – fejezte be történetét az odesszai nő.

 (TV21 Ungvár/D. P.)