Vasárnapi üzenet: 2022. március 13.

Mert ha e mostani időben te hallgatsz, másunnan lészen könnyebbségök és szabadulások a zsidóknak; te pedig és atyád háza elvesztek. És ki tudja, talán e mostani időért jutottál királyságra?         (Eszter 4, 14)

Eszter könyve különleges könyv. A tíz rész alatt egyszer sincs leírva benne, hogy Isten, imádság, hit, mégis Isten csodálatos munkáját láthatjuk e könyvben, ahogyan megmenti népét.

Először tekintsünk kicsit vissza Saul idejébe. Isten megparancsolja Saulnak, hogy irtsa ki az amálekitákat, senkit ne hagyjon életben, még egy jószágot sem. Saul mégis megkíméli Agágot, a királyt és a jószágokat. Aztán eltelik több száz év, és van valaki Ahasvérus perzsa király udvarában, akit úgy hívnak, hogy az agágita Hámán. Isten adott egy parancsot, Saul nem teljesítette maradéktalanul, s most egy ilyen agágita kerül magas pozícióba. Mindenkinek ki van adva a parancs, hogy le kell borulni Hámán előtt, csak a zsidó Márdokeus nem borul le. Isten népének csak az Úr előtt lehet leborulni, csak Őt lehet imádni. Amikor Hámán fülébe jut, hogy Márdokeus miért nem borul le előtte, nem elégszik meg azzal, hogy csupán rajta álljon bosszút, egész népét ki akarja irtani. Rettenetes dolog a népirtás. Hámán azt a népet akarja kiirtani, melyet Isten választott. A sátán nem akarta megvárni a betlehemi estét, nagypénteket, már Eszter királyné idejében is ki akarta irtani a zsidó népet. Mire fény derül a szörnyű tervre, az ítélet már alá van írva, le van pecsételve. Amikor Márdokeus mindezt megtudja, elkezdi keresni a menekülés útját. Tudod-e, testvér, hogy alá van írva, le van pecsételve a mi halálos ítéletünk is? Több mint 2 500 népnek a nyelvére le van fordítva, hogy „a bűn zsoldja a halál”, hogy „elvégzett dolog, hogy az emberek meghaljanak, azután az ítélet”. Tudatában vagyunk-e ennek? Márdokeus amikor ezt meghallja, cselekvésbe kezd. Jelen helyzetünkben ne csupán a békéért imádkozzunk, hogy hosszú, boldog élet után a pokolban ébredjünk, hanem bűnbocsánatért, üdvözítő hitért esedezzünk. Márdokeus megszaggatja ruháját, hamut szór a fejére, és Istenhez kiált. Nem a királyhoz, nem az ellenséghez (Hámánhoz), hanem Istenhez megy. „Járuljatok bizalommal a kegyelem királyi székéhez” – mondja az ige.

Aztán Márdokeus Eszterhez fordul, emlékezteti, hogy nem véletlenül került olyan magas pozícióba. Eszternek meg kellett értenie, hogy eljött a szólás ideje, kockázatot kell vállalnia népéért. Ez a kiállás azt üzeni nekünk, hogy össze van kötve a sorsunk a családtagjainkkal, szeretteinkkel. Ne csupán a híreket beszéljük meg egymással, hanem vegyük elő a Szentírást, olvassunk fel belőle otthonainkban. Érezzük azt, hogy tőlünk is függ a házunk, családunk, országunk állapota!

Egy másik fontos dolog, amit Márdokeus által Isten az Eszter és a mi szívünkre is helyez, hogy Isten a csodát meg tudja tenni velünk is, de nélkülünk is. Isten nélkülünk is tud csodát tenni, de mégis minket akar használni. Jelen helyzetben vállaljuk hitünket, álljunk helyt a magunk területén. Vegyük észre a szükségben szenvedőket, mutassunk Istenre ebben a nehéz időszakban. Nem szabad, hogy csak ugyanazt fújjuk, mint a világ, mintha nem lenne Istenünk. Eszterre sokat bízott Isten, ránk kevesebbet, de legyünk hűek ahhoz is.

Eszter története csodálatos fordulatot vett. A Márdokeusnak készített akasztófára a gonosz Hámán került, a zsidó nép megvédhette magát. Adja Isten, hogy mi is átélhessük csodálatos szabadítását! Ámen.

Barta Ferenc
református lelkipásztor
(Szerk.: Tóth János)