Évértékelő beszédet tartott Orbán Viktor

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke múlt szombaton tartotta meg szokásos évértékelő beszédét a budapesti Várkert Bazárban. Üzenetében a közelgő parlamenti választásokon volt hangsúly, ami nem véletlen. Mint rámutatott, az áprilisi országgyűlési választás arról szól, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon akar visszatérni. És ha Gyurcsány Ferenc „visszatér, vissza is visz bennünket oda, ahol már jártunk, és ahová egy porcikánk sem kívánkozik” – fogalmazott Orbán Viktor, akit az MTI idéz.

Most, 50 nappal a választás előtt, egy országértékelőre készülve mindig két dologgal kell tisztában lenni: kik vagyunk mi, és miről akarunk beszélni – magyarázta.

Úgy látja, „ez a mi közösségünknek eddig nem okozott problémát”. „Mi, akik ma így összejöttünk, különböző emberek vagyunk, de egy dolog közös bennünk: magyarok vagyunk, akiknek közös szenvedélye Magyarország” – jelentette ki.

Elmondta: váratlanul megtudhatták a baloldaltól, hogy „mi valójában gombák vagyunk. Gombák, akiket sötétben tartanak, és trágyával etetnek”. Megtudhatták azt is, hogy „mi, akik ráadásul vidékiek és falusiak is vagyunk, egy keresztrejtvényt sem tudunk megfejteni, és a baloldal szerint reggel tízkor már részegek vagyunk” – fogalmazott. Megtudhatták azt is, hogy „mivel fideszesek vagyunk, aberráltnak is kell lennünk”.

Orbán Viktor szerint lehet, hogy ez egy új politikai stratégia. „Vérig sérteni az embereket, gúnyolódni a fogyatékkal élőkön, belegyalogolni a vidékiekbe, fenyegetni a nyugdíjasokat és lenézni a nőket. Ember­emlékezet óta nem beszéltek így a magyarokkal. Az ember nem hisz a fülének” – jelentette ki.

„Magyarország legkorruptabb kormányának vezetői, Gyurcsány és Bajnai egy gombaszakértővel megerősítve”: ez a Magyarország kormányzására jelentkező nagy csapat, ez a baloldal ajánlata – mondta.

Orbán Viktor az elmúlt két „nehéz évet” úgy jellemezte: világjárvány, népvándorlási hullámok, energiaválság, brüsszeli birodalmi dühkitörések, a hidegháború hűvös lehelete a tarkónkon és a háború nyugtalanító árnyéka Kelet- és Közép-Európa fölött. Ebben a helyzetben kellett megszervezni a járvány elleni védekezést, újraindítani a gazdaságot, pótolni a kieső munkahelyeket, támaszt nyújtani a fiataloknak, a családoknak és az időseknek.

„Ez így együtt még gombócból is sok, nemhogy feladatból” – jegyezte meg, köszönetet mondva az emberfeletti munkáért az orvosoknak, az ápolóknak, a mentősöknek, az oltási kampányok szervezőinek, az operatív törzs munkatársainak.

Orbán Viktor szerint azonban Magyarországra nemcsak a vírus, de a baloldal is rátámadt, azt remélve, hogy megbuktathatják a kormányt.

Amikor zárni kellett, nyitást követeltek, amikor nyitni kellett, akkor zárást. Diktatúrát harsogtak, külföldi lejárató akciókat szerveztek, kamuvideókat, ál- és rémhíreket terjesztettek – fogalmazott. Orbán Viktor ezt súlyos felelőtlenségnek nevezte, hozzátéve: halálos világjárvány idején a családok millióinak félelmét kormánybuktatásra kihasználni minden ítélőszék előtt védhetetlen cselekedet.

Kijelentette: a kormány a koronavírus-járvány alatt is egységes és higgadt maradt, az ország cselekvőképessége egy pillanatig sem forgott veszélyben, vagyis a 2011-ben bevezetett új alkotmányos államvezetési rend jól vizsgázott.

Míg Európában egymás után estek el a kormányok, szétestek a koalíciók, követhetetlenül változtak a szabályok, és tüntetők ezreit karhatalommal fékezték meg, az emberek bizalma pedig lassan, de biztosan elpárolgott, addig Magyarországon nem történt semmi ilyesmi, sikerült megőrizni, sőt megerősíteni a közbizalmat, mert az emberek többsége szerint Magyarország jól védekezett – közölte.

Kifejtette: 2010 óta nemcsak az államot szervezték át, de új magyar gazdaságot is építettek, úgy döntöttek, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek. Kiemelte: a vírusjárvány ellenére még soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon a rendszerváltás óta, több mint egymillióval dolgoznak többen, mint a Gyurcsány-kormány idején.

Arra is felhívta a figyelmet: tavaly sikerült egy újabb „brutális rekordot” dönteni: Magyarország exportteljesítménye 119 milliárd euróra nőtt. Emellett 2010-ben arról is döntött a kormány, hogy a kulcságazatokat magyarosítja, ezért a külföldi tulajdont 50 százalék alá szorítja a bankrendszerben, a médiában és az energiaszektorban is.

A járvány alatt a családoknak sem kellett behúzniuk a kéziféket – ezt tartja a magyar gazdaság válság alatti legnagyobb teljesítményének a miniszterelnök.

A kormányfő hangsúlyozta: megkezdődött a 25 év alattiak adómentessége, a családok kézhez vehetik az adó-visszatérítésüket, és a 13. havi nyugdíjak is megérkeztek a napokban. Utóbbi nemcsak gazdasági fegyvertény, de valódi jóvátétel is – értékelte.

„Azt adjuk vissza, amit a Gyurcsány–Bajnai-kormány elvett – fűzte hozzá. – Tizenkét évig dolgozott az ország, hogy a baloldal történelmi bűnét jóvátegyük. Becsüljük meg!” – hangsúlyozta.

Folytatódtak a külhoni magyarok programjai is, a határon túl már 170 új óvodát épített a magyar kormány, és 790-et újított fel.

„Magyarország a válság alatt is a saját útját járta, a gazdaság újraindításához nem a »brüsszeli recepteket«, hanem »a Matolcsy–Varga-féle gyógy­­módot« alkalmazta. Nem a fékre lépett, hanem kanyarban is előzött” – jelentette ki. A kockázat nem volt csekély, de eredményeként 2021-ben már 7%-os volt a gazdasági növekedés, és az ország bőven ledolgozta a járvány miatti visszaesést.

Emlékeztetett, Magyarországot instabil régiók veszik körül. Az orosz–ukrán konfliktusról szólva elmondta, el kell kerülni a háborút, nemcsak a humánum, hanem a magyar érdek miatt is, mivel háború esetén százezerszám, akár milliós nagyságrendben érkeznének menekültek Magyarországra Ukrajnából, és ez alapjaiban rajzolná át Magyarország politikai és gazdasági helyzetét.

Felidézte, akkor sem volt könnyű az országnak, amikor az 1990-es években a volt jugoszláv területekről érkeztek több tízezren. Ukrajnából sokkal többen jönnének, alighanem a visszatérés reménye nélkül – tette hozzá.

Elmondta, Magyarország a békéért dolgozik, de a kijelölt állami szervek megkezdték a felkészülést. „Háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel és akciótervvel” – közölte.

Az ország biztonságáról szólva azt mondta, mindig megfelelő szélességű és mélységű területnek kell lennie Magyarország és Oroszország között. Ukrajna függetlensége és életképessége közvetlen magyar érdek – jelentette ki.

Orbán Viktor kiemelte: a családtámogatásokat meg fogják őrizni, sőt kibővítik azokat. „Nem teszünk le arról, hogy a gyermekvállalás pénzügyi nehézség helyett inkább kedvező anyagi helyzetet teremtsen. Lesz gyerek, lesz pénz, és megvédjük a családokat. Erre van az előre” – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök szerint a Brüsszel és Magyarország közti véleménykülönbségek mélyén az lapul, hogy „mi teljesen másként éltük meg” a hidegháború végét, mint a szovjetek által meg nem szállt nyugati országok, ideértve Amerikát is. Ők nem éltek diktatúrában, „mi viszont benne éltünk”, a „szabadságot pedig nem kaptuk, hanem megharcoltunk érte” – mondta.

Azt is mondta, míg „mi úgy tudjuk, hogy egy alkotmányos jogállami rendszerben élünk [...], amit az alaptörvény világosan lefektet és véd”, addig „számukra a jogállam egy eszköz, amellyel magukhoz hasonlóvá gyúrhatnak bennünket”. Ezért őket nem érdeklik a tények és az érvek, ők „most szent háborút”, egy „jogállami dzsihádot” vívnak – értékelte.

Orbán Viktor „létkérdésnek” nevezte az országgyűlési választást, melynek értékelése szerint óriási a tétje.

Közölte: 2010 óta „már negyedszer akarják eladni nekünk a megváltozott és megújult, össze- és újjászervezett baloldal meséjét”, de a magyarok gyomra ezt negyedszerre sem veszi be. Remélhetőleg, ha most legyőzik őket, „nem tudnak annyi mini Ferit gyártani”, hogy még egyszer sorompóba léphessenek – mondta.

Úgy vélte, az ellenfelet ismerik, most azonban nem velük kell törődni; „sohasem voltunk még olyan erősek, jól szervezettek és elszántak, mint most” – jelentette ki.

(MTI/ntk)