Parlamenti napló: tüntetés, bírósági reform, NATO-tagság

Az elmúlt héten parlamentünkben senki nem verekedett, de egyébként ami a törvényalkotást illeti, a honatyák ezúttal is hozták megszokott formájukat.

A parlament épülete körül a mindennapossá vált szerényebb demonstrációk és egyéb performance-ok fogadták az arra járókat múlt héten is. Szerdán például több ezer ember gyűlt össze, hogy a termőföldpiac megnyitása ellen tiltakozzék. A tüntetők többsége idősebb ember és diák volt, akik kezükben az Agrárpárt szimbólumaival, valamint „Nemet mondunk a vad földpiacra”, „A föld eladása népirtás az ukránok ellen” szövegű transzparensekkel vonultak fel. Ezzel egyidőben Vitalij Szkocik, az Agrárpárt vezetője bejelentette, hogy az aktivisták a „vad” földpiac ellen tiltakozók hárommillió aláírását hozták el a fővárosba, melyeket egy országos akció keretében gyűjtöttek. A pártvezető véleménye szerint Ukrajna nem áll készen a mezőgazdasági rendeltetésű földek eladására sem szervezési, sem gazdasági, sem jogi szempontból. Az Agrárpárt sajtószolgálata közölte, hogy a nagygyűlés keretében át kívánják adni a Legfelső Tanács vezetőinek a párt által kidolgozott, a földviszonyok fejlesztésére irányuló, 2025-ig szóló országos programot tartalmazó törvénytervezetüket.

Eközben odabent, a parlament épületében a képviselők újra és újra megpróbálkoztak a törvényalkotással – váltakozó sikerrel. Sokadszor megbukott például az Alkotmánybíróság létrehozását és működését szabályozni hivatott jogszabálytervezet. Hiába ajánlották a képviselők figyelmébe ezúttal a dokumentumnak a parlamenti bizottságok részéről jóváhagyott, szerzői által kompromisszumosnak nevezett változatát, a tervezet csupán 217 szavazatot kapott az ülésteremben a minimálisan elégséges 226 helyett. A honatyáknak ily módon egy munkanap és négy szavazás sem volt elegendő a törvény megalkotásához. Nem csoda, ha néhányan ebben annak jelét látták, hogy egyes politikai erők igyekeznek megakadályozni a bírósági reform végigvitelét.

Külpolitikai prioritás lett viszont a NATO-tagság. A Legfelső Tanács ugyanis második olvasatban is elfogadta múlt csütörtökön az ország külpolitikai irányvonalát módosító jogszabálytervezetet. A dokumentum Ukrajna NATO-tagságát az ország stratégiai külpolitikai prioritásaként határozza meg. A törvénytervezet indoklása szerint a jogszabály elfogadása egyaránt hozzájárul a nemzetbiztonság megszilárdításához, valamint az együttműködés bővüléséhez és elmélyüléséhez Ukrajna és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete között, illetve garantálja az ország szuverenitását és területi egységét.

Hosszas huzavona után napirendre tűzte a parlament az egészségügyi reform törvénycsomagjának első két darabját. Az egészségügyi szolgáltatások és a gyógyszerellátás finanszírozására vonatkozó 6327. számú törvénytervezetet második nekifutásra 227 igen szavazattal fogadta el a parlament, azaz mindössze eggyel több képviselő szavazott rá a minimálisan szükséges 226-nál, s ezt sem sikerült botrányok nélkül keresztülvinni. A voksolást követően Oleh Ljasko Radikális Pártjának képviselői követelték az ülést vezető Andrij Parubijtól Artem Vitko szavazókártyájának bevonását, mivel indoklásuk szerint a honatya a voksoláskor nem tartózkodott az ülésteremben, miközben szavaztak a nevében. A házelnök előbb elfogadta az ellenzéki képviselők indítványát, ám később a honatya mégis szavazhatott. Parubij indoklása szerint, bár előzőleg elrendelte a képviselő szavazókártyájának bevonását, utóbb a honatya személyesen érdeklődött nála az elnöki emelvénynél, miért vonták be a kártyát, tehát jelen volt. A törvényt egyébként ellenző radikálisok a szószék blokkolásával fejezték ki elégedetlenségüket a szavazás menetével.

A voksolás körüli indulatok egyértelművé tették, hogy az egészségügyi reformnak nincs túl sok híve a törvényhozásban. A másik, valójában technikai jellegű törvénytervezet, amely az egészségügy finanszírozásának változásával összefüggő idei költségvetési módosításokat tartalmazta, eleve nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Látható volt, hogy a kabinetnek az egészségügy reformjára vonatkozó elképzeléseit illetően még a kormánypárti képviselők között is sok a kételkedő. (Lásd bővebb összeállításunkat az egészségügyi reformról: itt)

A fentiek ellenére a honatyáknak még arra is jutott idejük a múlt héten, hogy megpróbálják sarokba szorítani a miniszterelnököt. A hagyományos pénteki kormányhoz intézett kérdések órája keretében a képviselők ezúttal arról faggatták Volodimir Hrojszman kormányfőt egyebek mellett, hogy hány állampolgárságuk van minisztereinek, miután az egynél több állampolgársággal rendelkező tisztviselő köztudottan megsérti Az állami szolgálatról törvény 19. cikkelyét.

„A rendelkezésemre álló információk szerint a kormány egyetlen tagja sem sértette meg a hatályos jogszabályokat az állampolgárságot illetően. Amennyiben önök rendelkeznek információval arról, hogy valaki kettős állampolgársággal bír, és törvényt sért, kérem, adják át nekem ezt az információt, s én ellenőrzöm azt” – vágta ki magát Hrojszman.

Ugyanakkor Nagy-Britannia ukrajnai nagykövetsége éppen a minap megerősítette, hogy Roman Naszirov, az Állami Fiskális Szolgálat hivatalából visszaélés gyanújával nemrég felfüggesztett vezetője brit útlevéllel rendelkezik.

(unn.com.ua/pravda.com.ua/liga.net/zn.ua/hk)