Az ország ügyeivel is foglalkozott a parlament...

Nem várhattuk, hogy a nyári vakáció idején, mintegy varázsütésre, gyökeresen átalakul az ukrán politikai élet, s vele együtt a törvényhozás. Ha mégis voltak illúzióink ezzel kapcsolatban, az őszi ülésszak első hete kíméletlenül szertefoszlatta  valamennyit.

Megállapíthattuk például, hogy változatlanul gond van a honatyák realitásérzékével. Miközben az ország mély gazdasági válsággal küzd, és az Európai Unió egyre ingerültebben követeli Kijevtől a megfeneklett reformok folytatását, a képviselők nem sajnálták az időt arra, hogy a történelmi múltról vitázzanak lengyel kollégáikkal.

Emlékezetes, hogy a lengyel szenátus július 7-én, a szejm (képviselőház) július 22-én hozott határozatában népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó volinyi (volhíniai) mészárlást. Ukrán kutatók viszont úgy vélik: a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatul esett.

Az ukrán parlament múlt csütörtökön határozatban kérte a lengyel törvényhozást, hogy ne tegye aktuálpolitikai üggyé az ukrán–lengyel történelem tragikus eseményeit, hanem inkább a két ország közötti, európai értékeken alapuló együttműködés erősítésére összpontosítsa erőfeszítéseit. A 450 fős ukrán parlament 247 tagja támogatta a határozat elfogadását. A szavazáskor 335 képviselő volt jelen az ülésteremben.

Néhány röpke pillanat erejéig azért gyakorlati kérdésekkel is foglalkoztak a képviselők, így például megszavazták első olvasatban azt a törvénytervezetet, amely megszüntetné a jogi személyeket és a vállalkozó természetes személyeket pecsét használatára kötelező előírást. A pecsét nélküli vállalkozásra való áttérést még 2014-ben meghirdették, ám a kérdés jogi szabályozása máig váratott magára. Az immár második olvasatban történő elfogadására váró tervezet a pecséthasználat mellett megszüntetné annak lehetőségét is, hogy pecsétlenyomat híján érvénytelennek minősítsenek egy megállapodást vagy szerződést; eltörölné a kötelező pecséthasználatot a gazdasági szereplők és az állami hatóságok viszonyában; s végül, de nem utolsó sorban, felelősségre vonást helyezne kilátásba azokkal az állami tisztviselőkkel szemben, akik mégis pecséteket követelnének a hivatalos dokumentumokra.

Első látásra ugyancsak a parlament javára írható, hogy nem sokat akadékoskodva hozzájárult Mikola Csausz őrizetbe vételéhez. A kijevi Dnyipro kerületi bírót még augusztusban azzal vádolták meg, hogy kenőpénzt fogadott el egy dimedrollal való kereskedés miatt indult eljárásban. A hatályos szabályozás szerint a hatóságok csak azt követően járhatnak el a bírák ellen, ha a törvényhozás megvonja a mentelmi jogukat, erre pedig legkorábban szeptember 6-án, a nyári vakációról visszatérő Legfelső Tanács első ülésnapján nyílt lehetőség. Csakhogy – sajtójelentések szerint – addigra Csausz már elhagyta az országot, idegen útlevéllel Fehéroroszországba utazott. Úgy hírlik jelenleg a Krímen tartózkodik…

A törvényhozási munkát változatlanul a szokásos teátrális jelenetek színezik. Az első munkahéten maga Volodimir Hrojszman miniszterelnök gondoskodott a képviselők és az ország szórakoztatásáról azzal, hogy az ülésteremben, bekapcsolt mikrofon mellett legorombította egyik helyettesét.

Történt, hogy a szokásos pénteki parlamenti kormányóra alatt Oleh Muszij képviselőnek a lembergi szeméttelepen történt tűzeset kapcsán hozzá intézett kérdését a kormányfő továbbította Hennagyij Zubko miniszterelnök-helyettesnek. Zubko erre kijelentette, hogy már kiadta a szükséges utasításokat az ügyben.

„Utasítottam a DSZNSZ-t (a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatát – a szerk.). Tovább mit kellene még tennem?” – közölte a durcás hangulatú kormánytag.

Mire Hrojszman ráförmedt: „Ha még egyszer így beszélsz, kikergetlek innen, megértettél engem vagy sem?” Ráadásul, írja a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata, Hrojszman mondandójában többen nyomdafestéket nem tűrő szavakat véltek felfedezni.

A portál emlékeztet, hogy a kormányfő kinevezéséről tartott áprilisi szavazás előtt Hrojszman kijelentette a törvényhozásban: „Majd megmutatom, mi az az államigazgatás!” Ha látni még nem is láthatta, hallani már bárki hallhatja az interneten, mit is jelent kormányozni az országot.

(unian.ua/pravda.com.ua/zn.ua/MTI/ntk)