József Attila- és Radnóti-estek Kárpátalján

2013. április 26., 02:00 , 641. szám

A múlt hét folyamán ismét Kárpátalján járt s előadásokat tartott Tóth Péter, Radnóti- és Latinovits-díjas kunszentmiklósi versmondó. Az előadásokra ezúttal az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskolában, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban és Csapon került sor.

Az előadássorozat Ungváron vette kezdetét április 18-án az Ábrahám Erika által szerkesztett és rendezett VasútÁL(l)OMás c. előadással. A József Attila műveiből összeállított pódiumesten Marosi István, a beregszászi főiskolán működő GörögKör vezetője köszöntötte a jelenlévőket, majd mintegy bevezetve az előadást elmondta:

– József Attila az egyik legmélyebben érző és egzisztenciális problémákat felvető személyiség, aki egyik versében előrevetítette a VasútÁL(l)OMás gondolatát: „Az állomás – a senki földje. A belső úton, akár a síneken, van úgy, hogy nincs tovább. Amikor nincs honnan-hová, kiért-miért, sem már, sem még. Amikor nincs más, csak a tárgyatlan várakozás. A magába néző lélek kérlelhetetlen magánya, s a kívül-belül megnyíló idő. Kívül a senki földje, s a két irányban végtelen sínek, és bent az örökké sóvárgó lélek végső kívánsága: Jó volna jegyet szerezni és elutazni önmagunkhoz...”

A közel egyórás műsor alatt mintha maga József Attila állt volna a színpadon. Mintha ő maga beszélt volna az Istennel való kapcsolatáról, a szüleihez, nevelőszüleihez, a világhoz, a társadalomhoz, s legfőképpen anyjához való viszonyáról. De nem. Tóth Péter kevés díszletet és versmondói képességeit felhasználva tolmácsolta a költő örömét, fájdalmát, gondolatait, kísérte végig a nézőket a költőóriás életének állomásain. Olyan művei szólaltak meg, mint az Ó Európa, a Levegőt, a Curriculum vitae, az És keressük az igazságot, a Tiszta szívvel vagy a Nagyon fáj. A költő verseiből áradó érzések beöltötték az egész termet, s néhányuk, legfőképp az édesanyjára vonatkozóak, egész borzongatóan, könnyfakasztóan hatottak.

A VasútÁL(l)LOmás-t 19-én a karácsfalvai Sztojka-líceumban is megtekinthették az érdeklődők.

Espán Margaréta