Kizárta alelnökét az UMDSZ

Interjú Kincs Gábor egyéni képviselőjelölttel

Vezetőinek nyilatkozataiból kiderült, hogy a hatalompárt országos listáján a Gajdos Istvánnak felajánlott 74. helyért cserébe az UMDSZ „a Viktor Janukovics akkori elnökjelölttel 2009-ben kötött szerződésnek megfelelően az ősszel esedékes parlamenti választásokon a Régiók Pártja listáját és e párt egyéni jelöltjeit támogatja”, hisz elnökük szerint a jelenlegi körzetekben magyar jelöltnek nincs esélye a győzelemre. Ettől függetlenül Kincs Gábor, az UMDSZ alelnöke, Beregszász város alpolgármestere egyéni jelöltként bejegyeztette magát a Nagyszőlős központú 73. számú választókörzetben, ahol a legnagyobb a magyarok aránya. A hír felröppenését követően Gajdos István, Beregszász polgármestere azonnal felmentette alpolgármesteri tisztségéből Kincs Gábort, és az UMDSZ elnöksége is kiadott egy nyilatkozatot, melyben hírül adják: „…az UMDSZ alelnöke a demokrata szövetség alapcéljaival és alapérdekeivel ellentétes döntést hozott”, így tagságát és értelemszerűen alelnöki tisztségét azonnali hatállyal felfüggesztik, továbbá a Kincs Gábor által vezetett tagszervezetüket, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumát (KMSZF) is kizárják.

Kincs Gábort döntésének okairól és várható esélyeiről kérdeztük.

– Miért indult egyéni képviselőjelöltként a Nagyszőlős központú választókörzetben?

– Úgy gondolom, a Kárpátaljai magyarság hosszú távú érdekképviselete azt kívánja, hogy független, minden pártérdektől távoli úton, a kisebbségi élet mindennapjait lehessen képviselni. Ezért döntött úgy a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma Elnökök Tanácsa, hogy hiába van nekünk egy magyar emberünk, aki egy ukrán párt listáján indul, az ő esetleges parlamentbe jutása esetén is majdani frakcióérdekeket kell képviseljen. Nem biztos, hogy maradéktalanul képviselheti, akár akaratán kívül is a kárpátaljai magyarság érdekeit.

– Kit tart fő konkurensének ebben a körzetben?

– Azokat, akik ebben a körzetben indulnak. Ha jól tudom, öt magyar és öt ukrán jelölt indul ebben a választókörzetben, sajnos, ismét jelen van a „magyar átok”: a megosztás. Az egyik nagy magyar szervezet elnöke is ebben a körzetben indul. Ugyanakkor alapelvem az, hogy tiszteletben kell tartani mindenkinek az útját és véleményét. Azt gondolom, hogy nekem ellenségeim nincsenek ebben a megmérettetésben, csak olyan jelöltek, akik más ideológiát vallanak, más célokkal rendelkeznek.

– Kik azok a szavazók, akikre számít?

– Elsősorban azokra a magyar szavazókra, akik egy teljesen új, független irányvonalat támogatnak, és természetesen, mivel már nem a felnövekvő nemzedék tapasztalatával megyek neki ennek a megmérettetésnek, azokra az emberekre számítok, akik bennem látják azt a személyt, aki térségünket, magyarságunkat a legjobban tudja képviselni a törvényhozásban. Én hiszek abban, hogy nem szükséges az úgynevezett „magas politikai körökhöz” tartozni ahhoz, hogy az ember a közjót szolgálja. Eddigi szakmai és politikai pályafutásom során az emberekkel, az emberek mindennapi problémáinak megoldásával, a közösség boldogulásával foglalkoztam, a földön állva próbáltam képviselni a térségünkben élő embereket. Jó példa lehet erre a kárpátaljai emlékmű-helyreállítási programunk vagy a derceni honvédtemető stb., amelynek során a Fórum helyi alapszervezeteivel közösen, mindenféle támogatás nélkül, együtt újítottunk fel számos emlékművet. Közösen ragadtunk lapátot, ásót és nekiálltunk a munkálatoknak. Mindig is igyekeztem a magyar közösség szolgálatában úgy élni és dolgozni, legyen szó a városért végzett tevékenységemről vagy a civil szervezeti tevékenységeimről, hogy úgy érezzem, a közért, a kárpátaljai magyarságért tettem valamit. Én azokban az emberekben bízok, akik eddig is együttműködtek velünk, és egy olyan független képviseletet szeretnének, amelyik a közemberek szemszögéből nézi a dolgokat.

– Milyen az UMDSZ-szel és elnökével, Gajdos Istvánnal a viszonya?

– Gajdos István a Beregszász című lapnak azt nyilatkozta, hogy az ő számára meglepő volt, hogy én állampolgári jogommal élve egyéni képviselőjelöltként indulok a választáson. Az én számomra viszont az ő és az UMDSZ elnökségének reakciója volt meglepő, akik minden mérlegelés nélkül azonnal kizártak engem, aki a kezdetektől tevőleges szerepet vállaló tagja vagyok ennek a mozgalomnak. Sőt a kezdet kezdetétől szerepet vállaltam a magyarság érdekvédelmében, hisz egyike voltam azoknak is, akik 1989-ben a Beregszászi Rádiógyárban KMKSZ-alapszervezetet hoztak létre. Senkit nem szeretnék megsérteni, legyen meg a saját véleményük, de fogadják el azt, hogy nekem is lehet saját véleményem, és azoknak az embereknek, akik engem ebben támogatnak – mert sokan vannak, akik támogatnak –, adják meg nekik azt a lehetőséget, hogy nekik is saját véleményük legyen.

– Tehát az UMDSZ tagságára számít elsősorban, ha jól értem?

– Természetesen nem csupán az UMDSZ-ből engem több évtizede jól ismerő tagokra, hanem elsősorban a környezetünkben élő minden olyan magyar választópolgárra is, akik egy teljesen új, független irányvonalat támogatnak.

– Az ukrán sajtóban azt olvastuk, hogy az ön véleménye szerint törvénytelenül váltották le Beregszász alpolgármesteri tisztségéből…

– Ez nem az én véleményem, hanem jogászok, ügyvédek véleménye. Természetesen egy helyettesnek nem túl sok lehetősége van mérlegelni abban a pillanatban, amikor főnöke azonnali lemondását kéri. Viszont az is tény, hogy augusztus hatodikától vagyok bejegyezve mint képviselőjelölt, és 13-án lettem elbocsátva. A választási törvény két hónap kötelező fizetetlen szabadságot ír elő, és ezalatt nem szakítható meg a képviselőjelölt munkaviszonya. Tehát a felmentésem valóban nem teljesen a vonatkozó törvényeknek megfelelően történt.

– Mit gondol, van reális esélye a győzelemre?

– Mindenkinek van esélye, nálunk mindenszentekre derül ki, hogy kinek a logikája jött be a választásokon. Természetesen nem mentünk volna neki ennek a megmérettetésnek, ha nem láttunk volna jó esélyt. Ebben a körzetben engem is ismernek, legfőbbképpen azok, akik főszereplői szervezetünk mindennapjainak, ismerik a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma alapszervezeteinek a munkáját, akik mindenkor önzetlenül és a háttérben, köszönet és különösebb elismerés nélkül dolgoznak és dolgoztak a helyi magyarságért. Én továbbra is tenni szeretnék, nem szónoklatokat mondani, amit egyébként sem szerettem soha. Véleményem szerint a kárpátaljai magyarság „nagy asztalára” tettünk le megkérdőjelezhetetlen tetteket magyarjaink érdekében, és ezt a munkát folytatni is fogjuk.

Badó Zsolt