A burgonyatermesztésről A-tól Z-ig

2011. január 28., 09:00 , 524. szám

Olvasóink kérdései nyomán az alábbiakban a burgonyatermesztéssel kapcsolatos tudnivalókat vesszük sorra. A témáról Tóth Gyulát, a Terra Dei Alapítvány nyugalmazott szaktanácsadóját és vezetőjét kerdeztük.

- Mi adja a burgonya jelentőségét?

- A burgonyát Amerika bennszülött lakossága az Andok magasabb fekvésű tájain már 5-6 ezer éve termeszti. Európában a 16. században jelent meg e növény, de szántóföldi elterjedése csak az 1700-as évek derekára-végére esik. A múltban a burgonya - a kenyérgabonákat követően - fokozatosan a legfontosabb népélelmezési növénnyé lépett elő, de ma is jelentős szerepet tölt be az élelmiszeriparban. Kárpátalján a vidéki lakosság saját igényeinek kielégítésére máig szinte minden háztájiban termeszti a burgonyát. Az utóbbi időben kialakultak olyan mikrorégiók, amelyek a burgonyatermesztésre specializálódtak, és nagyobbrészt ellátják Kárpátalja piacait az igényeknek megfelelő burgonyafajtákkal. Elég, ha példaképpen Nagydobronyt és környékét említjük, amely az újkrumplira specializálódott, vagy a Nagyszőlősi járásban Nevetlenfalu és Batár vidékét, ahol szintén nagy mennyiségben termelnek burgonyát.

- Mit kell tudni a burgonyáról?

- Származása alapján a burgonya a hűvösebb időjárású, mérsékelten meleg nyarú, páradús levegőjű, csapadékosabb tájakat kedveli, ezért nagyobb arányú termesztése Európa északibb államaiban terjedt el. Kárpátalja sík vidéki részének klímája általában meleg, szárazságra hajló, ezért a burgonyatermesztés számára nem optimális. A termés alakulására nézve a nyári csapadék mennyisége döntő jelentőséggel bír. Ugyanakkor a tengerszint feletti 1200-1500 méteres magasságban sikeresen termeszthető.

- Melyek a burgonyának a talajjal és annak előkészítésével kapcsolatos igényei?

- Burgonyatermesztésre csak a laza és középkötött, mélyművelésű talajok alkalmasak. Talajkémhatás tekintetében a semleges, enyhén savanyú talajok (pH 5,5-7,2) a kedvezőek. A kötött, cserepesedésre hajlamos talajok burgonyatermesztésre nem alkalmasak.

A burgonya termesztése érett szerves trágyát igényel 30-40 tonna/ha mennyiségben.

A burgonyát a tenyészidő hosszának függvényében lehet főnövényként, elő- vagy utónövényként is termeszteni. Monokultúrás termesztésre közepesen érzékeny.

A burgonya kiváló előveteményei a kalászos gabonafélék, a hüvelyesek vagy a zöldtrágyának termesztett csillagfürt, repce. Nem jó elővetemények a későn lekerülő, nagy vízfogyasztású kultúrák, mint például a kukorica, cukorrépa stb.

A talajelőkészítés munkálatait a gabonafélék lekerülése után azonnal meg kell kezdeni. Ez a műveletsor tarlóhántásból, tarlóápolásból és később mélyszántásból (25-30 cm) áll. Mélyszántáskor forgatjuk a talajba a szerves trágyát, a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat, valamint a tervezett nitrogénműtrágya mennyiségének 20 százalékát. Burgonyatermesztéshez csak klórmentes káliumtartalmú műtrágyát használunk. A klór rontja a gumók minőségét.

- Milyen a burgonya műtrágyaigénye?

- A műtrágyaadagokat a következőképpen számoljuk 1 tonna betervezett termésre: nitrogén - 5 kg; P2O5 - 2 kg; K2O - 6 kg; MgO - 1 kg. Ez azt jelenti, hogy egy megfelelőnek mondható 30 tonnás terméshez 150 kg nitrogén, 60 kg foszfor és 180 kg káliumhatóanyag szükséges.

A burgonya tenyészidejének hossza módosítja a tápanyagigényt. A késői érésű burgonya kisebb tápanyagellátás mellett nagyobb termést hoz, mint a rövid tenyészidejű. A tenyészidő hosszának függvényében megkülönböztetünk:

hajtató fajtákat (igen korai);

korai fajtákat (nálunk ezeket hajtatják és koraiként termesztik);

középkorai és késői fajtákat (ezek tárolási, ipari és takarmányozási célú fajták).

- Hogyan műveljük a talajt?

- A burgonya talajművelésére legalább akkora gondot kell fordítani, mint a cukorrépáéra. A talajművelés alapja a periodikus mélyművelés, melyet a burgonya alá legalább 30-35 cm mélyen, ha a termőréteg engedi, ekével kell elvégezni. Azonban a rossz vízbefogadó-képességű talajokon altalajlazításra is szükség lehet. A periodikus mélyművelés és az altalajlazítás a talaj nagyobb vízbefogadó képességére irányul. Ezzel együtt szárazabb évjáratokban a burgonya évközi optimális vízigényét csak öntözéssel lehet kielégíteni, amit átlagos esetben évjáratonként 3-4 öntözéssel meg lehet oldani. Egy-egy öntözéshez 30-35 mm vizet használjunk, hogy a talaj felső 35 cm-es rétegében elegendő víz legyen a növény számára.

A burgonya a gumókötéskor igényli a legtöbb vizet. Ez a legtöbb burgonyafajta esetében egybeesik a bimbózás kezdetével. Érés (parásodás) idején a burgonya jobban szereti a száraz, meleg időjárást.

- Mikor jön el az ültetés ideje?

- Éghajlati viszonyaink a burgonya ültetésének és kelésének időszakában elég kedvezőek. A fejlődés megindulásához a talaj az ültetés mélységében 7-9°C-os kell, hogy legyen. Sok év átlagában a 7°C-os talajhőmérséklet március 23-31. között áll be. A hidegebb talajban a gumók szükségtelenül hosszú ideig csirázás nélkül fekszenek, és ilyenkor károsíthatják a szártőbetegségek. A túlzottan csapadékos időjárás ugyancsak hátráltatja a kelést. A fiatal hajtások érzékenyek az éjszakai fagyokra és már -1,5°C-on elfagynak. Legérzékenyebb a hajtás csúcsa. A bakhátakban a talajjal takart szárrészek általában nem fagynak el, és a fagyok után könnyen regenerálódnak. Az eddig elmondottak érvényesek minden burgonyafajtára, melyek száma a becslések szerint mintegy 3000 a világon. (Folytatjuk)

pszv