Csak az a kolbász, amiben hús is van

Élelmiszerpiac: Új szabványok

Az új minőségi szabványok arra kényszeríthetnek több ezer ukrajnai élelmiszergyártót, hogy a szóját és a génmódosított adalékokat természetes alapanyagokra cseréljék. Az új szabályok elviekben mindenkire nézve kötelezőek, kivéve a szalámigyártókat. Kérdés, ezúttal mennyit sikerül betartatni a követelményekből a makacskodó gyártókkal.

A tényleges beltartalom és a címkén feltüntetett összetevők közötti eltérés, az olcsó szintetikus és génmódosított élelmiszerek és összetevők tömeges alkalmazása és a természetes összetevők gyakorlatilag teljes hiánya - csak néhány azon turpisságok közül, amelyek a legutóbbi időkig megengedettek voltak az ukrán élelmiszergyártók számára.

A termelők várható felzúdulása ellenére augusztus 1-jétől az állami fogyasztói szabványfelügyelet, a Goszpotrebnadzor új minőségi szabványokat vezetett be több mint 30 ezer élelmiszeripari termék esetében. Az új előírások megkövetelik, hogy a legismertebb márkák esetében a gyártók kizárólag természetes nyersanyagokat használjanak fel, mellőzve a különböző adalékokat.

A hivatalnokok támadását azonban a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is sikerült visszaverniük a befolyásos húsfeldolgozóknak, akik még legalább egy éven keresztül termelhetnek az eddigi minőségi normatíváknak megfelelően szalámikat és felvágottakat.

Vlagyimir Szemenovics, az ukrajnai mérési, tesztelési és szabványügyi hivatal, az Ukrmetrtesztsztandart vezetője a sajtónak nyilatkozva minap nem tekintette alapvetően újaknak a most bevezetett szabványokat. Mint mondja, ugyanilyenek voltak a szabványok a Szovjetunió idejében is, amikor a kolbász még kolbász volt, a húsos derelye pedig valóban pelmenyi és húsos.

Az újkori szabványosítás mindenekelőtt a legkelendőbb termékeket, azaz a kenyeret és a különféle pékárukat, az ivóvizet, a fagyasztott félkész és halból készült termékeket érintette. Például mostantól a palackozott ásványvizet nem szabad mesterségesen feldúsítani ásványi sókkal a víz megtisztítását követően, ahogyan azt ma sok szállító teszi Ukrajnában. Ugyanakkor a pékárukkal szemben támasztott követelmények teljes egészében kizárják a különféle mesterséges színező anyagok, s aromapótló szerek felhasználását. Az új szabványok bevezetésével a rákpálcikák többé nem lehetnek a rákhús ízét idéző mesterséges anyagok. A szabványok által támasztott követelményekből kiindulva úgy tűnik, hogy a jelenlegi keményítős keveréket fokozatosan felváltja majd a valódi rákhús. Igaz, a termékek ára jelentősen megnő majd ennek következtében. A halból készült termékek és a halkonzervek esetében jelentősen csökken ezentúl az eltarthatósági idő, amennyiben tilos lesz számos transzgenetikus vegyület alkalmazása, amelyeket eddig széles körben alkalmaztak gyártásuknál. Összességében elmondható, hogy az új ukrajnai szabványok így vagy úgy, de mégiscsak az Európai Unió előírásait követik, ahol a best quality megjelöléssel forgalomba hozott termékeknek rendkívül szigorú feltételeknek kell megfelelniük.

A jobb minőséget jelentő szabványokhoz való visszatérés egy hosszú folyamat eredményeként, és számos elrettentő eredménnyel záruló minőségellenőrző teszt nyomán vált lehetségessé. A szovjet időkben legendás Doktorszkaja kolbász több mintájában például szinte egyáltalán nem találtak húst, azt számos gyártó jobbára szójából állítja elő, ravaszul a Doktorszkaja márkanév mellé biggyesztett plusz vagy mínusz jelekkel igyekezvén elfedni a vásárló elől a valódi összetételt, s ugyanakkor megtéveszteni az ellenőrző hatóságokat is. Hasonló metamorfózison esett át az elmúlt években az országszerte híres kijevi torta is. Egy év eleji vizsgálat kimutatta, hogy a piacon e néven kapható öt termékfajtából négy egyáltalán nem felel meg annak, ami a termék címkéjén szerepel, s ami még a szovjet időkben jellemezte ezt a közkedvelt cukrászati termékféleséget. Az ukrajnai élelmiszerimitátorok körében a fentieken kívül ugyancsak nagy népszerűségnek örvendenek az olyan régi szocialista márkák, mint például a Szovjet pezsgő, a sűrített tej vagy a paradicsomsűrítmény.

A szabványügyi szakemberek a húsfeldolgozókkal, azon belül is a kolbászféleségeket és felvágottakat előállító gyártókkal vívják a legkeményebb csatákat. A hivatalnokok szeretnék, ha a gyártók kizárólag húsból állítanák elő termékeiket, odáig azonban valószínűleg igen hosszú út vezet még. Egy minapi felmérés alapján kiderült, hogy az egyetlen 100 százalékos terméknek ebben az árucsoportban egy virsliféleség bizonyult, amely mindenféle adalékanyag nélkül, ám kizárólag szójából készült... Az új szabályozás szerint, melynek azonnali életbeléptetését a hivatalnokoknak mindazonáltal nem sikerült elérniük, csak az a húsipari termék minősülhetne kolbásznak, mely legalább 80 százalékban húsból áll, s minimális az adalékanyag-tartalma. Az ilyen termékek persze lényegesen drágábbak lennének a maiaknál, figyelmeztettek a gyártók, s nem járunk messze az igazságtól, ha arra gyanakszunk, hogy a kolbászféleségek esetében az új szabványok bevezetését többek között azért halasztották későbbre, hogy elkerüljék a lakosságot valószínűleg érzékenyen érintő áremelést.

Az olvasónak igaza van, ha a fentiek nyomán mindjárt arra gondol, hogy minden szabályozás annyit ér, amennyit be tudnak tartatni belőle. Megfigyelők emlékeztetnek, hogy a jelenlegi minőségellenőrzési és egészségügyi hatóságok valószínűleg csak számottevő fejlesztések után lennének képesek kielégítő felügyeletet gyakorolni az élelmiszerpiac felett. Azt se felejtsük el, hogy sajtóinformációk szerint Ukrajnában eddig már hatszor vezettek be új minőségi szabványokat, de fentről jött utasításra eddig mindannyiszor vissza is vonták azokat. (Kárpátalja/Korreszpondent)