KMKSZ: Közgyűlések a középszintű szervezetekben

Az elmúlt hétvégén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség négy középszintű szervezetében tartották meg a soros évi küldöttgyűléseket.

A fő cél az érdekérvényesítés

Nagyszőlős – A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének közgyűlésére a Perényi Zsigmond Középiskola dísztermében került sor. Milován Jolán elnök beszámolójában elemezte a választási eredményeket, elmondta, hogy a KMKSZ a járási és a városi tanácsba egyaránt negyedik erőként jutott be, a járási tanácsban 11 fős a frakció, a városiban három.

A KMKSZ-frakciók tevékenysége kapcsán elmondta az elnök, hogy fő céljuk a nagyszőlősi magyarság érdekeinek védelme.

Kovács Miklós KMKSZ-elnök elemezte a múlt évi választás eredményeit, és az azóta eltelt időszak politika történéseit.

Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács alelnöke elmondta, hogy a KMKSZ-frakció a járási tanácsban a mérleg nyelvét képezi, ami kedvező az érdekérvényesítés szempontjából.

Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke arról beszélt, hogy a magyarság 1944 után most először, a tavalyi választásnak köszönhetően lett újra hatalmi tényező vidékünkön.

Végezetül a közgyűlés egyhangúlag elfogadott egy a járási tanácsnak címzett, a Nagyszőlősi járás címeréről és zászlajáról szóló KMKSZ-ajánlást.

Kárpótlás, erkölcsi rehabilitáció

Munkács – A Munkácsi Középszintű Szervezet közgyűlésére érkezett küldötteknek Gulácsy Géza, a középszintű szervezet elnöke, megyei képviselő számolt be az elmúlt évben elvégzett munkáról. Elemezte a legutóbbi választás eredményeit, melynek köszönhetően a KMKSZ a Munkácsi Járási Tanácsba négy képviselőt tudott bejuttatni, a Munkácsi Városi Tanácsba pedig kettőt. Az elnök külön kiemelte: összesen 637 kárpótlási ügyeit intéző személyeknek nyújtottak segítséget a munkácsi KMKSZ-irodában, és két könyvbemutatót is szerveztek. Folyamatban van a még élő, sztálini lágereket megjárt, illetve a magyar hadseregben szolgáló emberek nyilvántartásba vétele. A KMKSZ megpróbál anyagi támogatást kiharcolni ezeknek az embereknek. Az elnök megyei tanácsi munkája kapcsán elmondta, hogy ő az Oktatási és Kulturális Bizottság tagja, ahol sikerült elfogadtatni egy fejlesztési programot, amely kifejezetten a nemzetiségi kisebbségek oktatására és kultúrájára vonatkozik.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet: ahhoz, hogy a szövetség javítani tudja a mindenkori hatalommal szembeni tárgyalási pozícióját, javítani kell a legutóbbi választáson elért eredményen.

Fakász Valéria, az Ellenőrző Bizottság elnöke a középszintű szervezet pénzügyi helyzetét ismertette, Fodor István járási képviselő a Munkácsi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának munkájáról számolt be.

KMKSZ-képviselők jelentős pozíciókban

Beregszász – A Beregszászi Középszintű Szervezet (BKSZ) küldöttgyűlésén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola impozáns épületének Esztergom termében több mint 120 küldött képviselte a járási szervezet majd tízezres tagságát.

Beszámolójában Bakancsos László, a KMKSZ BKSZ elnöke elégedetten állapíthatta meg, hogy a középszintű szervezet a nehézségek ellenére az elmúlt esztendőben is rendre megtartotta hagyományos rendezvényeit. Külön szólt a tavalyi önkormányzati választásokról. Mint mondta, nagyon fontos eredménye az elmúlt esztendőnek, hogy "a KMKSZ ki mert törni az örök ellenzéki státuszból, és jelentős pozíciókat mert elvállalni megyei és járási szinten egyaránt", vállalva a kudarc veszélyét, de megértve, hogy hatalmi pozícióban, kihasználva a lehetőségeket, még többet tehet a kárpátaljai magyarságért. A KMKSZ frakciója a legjelentősebb a Beregszászi Járási Tanácsban, a szövetség jelöltjét, Csizmár Bélát választották meg a testület elnökéül, s a járási állami közigazgatási hivatal elnökének egyik helyettese is a szövetség képviselője Sin József személyében. A közgyűlés résztvevőit köszöntötte Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, aki ugyancsak a tavalyi választási eredmények alapos elemzésére szólított fel.

Dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, a megyei tanács képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatalomra nem önmagáért, hanem a fennálló problémák megoldása végett van szükség. Mint rámutatott, a következetes munka első eredményei máris megmutatkoznak, hiszen a megyei tanácsban megtörtént a sztálinizmus áldozatainak rehabilitálása, amire a korábbi magyar képviselők és vezetők másfél évtized alatt sem voltak képesek, s remény van a magyar nyelvű érettségizés problémájának megoldására is az új vizsgaközpontokban.

Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, vázolva az egyetlen magyar többségű kárpátaljai járás helyzetét, örömmel állapította meg, hogy az elmúlt időszakban javultak a szociális és gazdasági mutatók, ugyanakkor rámutatott: a KMKSZ nem korlátozhatja tevékenységét az érdekvédelemre és a kultúrára, gazdasági programmal kell előállnia a szövetségnek, amely meghatározná a régió fejlesztésének főbb irányvonalait.

A továbbiakban a vita során szóba került még az anyaországi támogatásokat intéző Szülőföld Alap tevékenysége, s az azzal összefüggésben Kárpátalján észlelt hiányosságok, a második világháborúban a magyar honvédségbe besorozottak támogatásának lehetőségei, az anyaországi kárpótlás menete és a kárpátaljai mezőgazdasági kistermelők állami támogatásának helyzete.

Horkay Sámuel, a BKSZ alelnöke emlékeztetett a közgyűlés mottójául választott Kossuth-idézetre: "Szolgái és nem urai vagyunk a nemzetnek."

Közösségmegtartó erő

Taracköz – A Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezet (FTVKSZ) közgyűlésén részt vevő küldötteket ifj. Sari József, középszintű szervezet és Fülöp Magdolna, a taracközi alapszervezet elnök asszonya köszöntötte. A közgyűlés munkájában részt vett Milován Sándor, a Szövetség alelnöke, megyei tanácsi képviselő.

Sari József elnöki beszámolójában hangsúlyozta, hogy bár a középszintű szervezet tagsága szórványban él, az elmúlt évtizedek alatt mégis jelentős politikai tényezővé vált, mellyel a huszti, técsői és rahói járási, városi és a vidék községi tanácsainak számolniuk kell. Az elnök kitért a Felső-Tisza-vidék alapszervezeteiben megtartott rendezvényekre, amelyek a nemzettudat- és közösségmegtartó erejük miatt nagyon fontosak. A szónok elemezte a magyar oktatás helyzetét a Felső-Tisza-vidéken, amely az 1989-ben indított esti és vasárnapi iskolákkal kezdődött, s mára sok helyütt intézményessé vált: Kőrösmezőn immár az 5. osztály, Rahón a 8. osztály indult, Huszton pedig 9 osztályos iskola működik. A választások eredményeképpen Aknaszlatinán a községi tanács 30 képviselője közül 11 mandátumot szerzett meg a KMKSZ, Visken a Szövetség többségbe került a helyi tanácsban és Szajkó Károly személyében a polgármester is a KMKSZ jelöltje, a huszti alapszervezet szervezőmunkája sikereként pedig 7 képviselő jutott be a városi tanácsba. Técsőn a KMKSZ-nek a városi tanácsban 3 képviselője van.

Benedek Imre, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatója, a KMPSZ alelnöke részletesebben szólt a Felső-Tisza-vidék oktatási helyzetéről, megállapítva, hogy a magyar iskolák tanulóinak létszáma sajnálatosan csökken. Szomorú példaként beszélt a Gyertyánligeti Elemi Iskoláról, ahol kellő számú jelentkező híján nem minden évben tudnak osztályokat indítani. Ennek kapcsán elmondta, hogy szeretnének egy iskolabuszt indítani, amely a gyertyánligeti gyerekeket naponta a técsői vagy az aknaszlatinai magyar iskolába szállítaná tanulni.

Milován Sándor alelnök szép eredménynek nevezte a Felső-Tisza-vidéken elért sikereket. Kiemelte: a kárpátaljai magyarság olyan tényezővé vált, mellyel a megyében minden politikai erőnek számolni kell.

szcs, bzs, fzs