"Itt együtt kell élni a kárpátaljaiakkal"

Interjú Sziklavári Vilmos ungvári magyar főkonzullal

Sziklavári Vilmos személyében július óta új főkonzul irányítja a Magyar Köztársaság ungvári diplomáciai képviseletét. A diplomatát mindenekelőtt a munkájával kapcsolatos elképzeléseiről, az ukrán-magyar kapcsolatokról, illetve természetesen az anyaországgal való kapcsolattartás feltételeinek várható alakulásáról kérdeztük.

- Főkonzulként hogyan határozná meg kárpátaljai feladatait, miben látja küldetését?

- A fő feladat természetesen az egyébként is jó magyar-ukrán államközi és jószomszédi kapcsolatok ápolása, továbbfejlesztése, még több tartalommal való megtöltése, a folyamatos kapcsolattartás szervezése és elősegítése, hiszen ezek napi gondozást igényelnek. Ezen belül külön hangsúlyt kapnak a gazdasági együttműködés, az árucsere bővítésének elősegítése stb., valamint a kulturális és oktatási kapcsolatok bővítése. Itteni munkám legnagyobb specifikumát mindazonáltal a Kárpátalján élő magyar kisebbség jelenti. E tekintetben az a feladatom, hogy segítsem az anyaországgal való kapcsolattartásukat, felemelkedésüket; tekintettel a két ország között fennálló vízumkényszerre, kiemelten foglalkozunk azzal, hogy biztosítsuk számukra a minél könnyebb határátlépést. Végül, úgy vélem, nem lehet csupán a diplomata székéből megközelíteni az egész kérdéskört. Itt együtt kell élni a kárpátaljaiakkal, a magyar kisebbséggel - a szívnek együtt kell velük dobogni. Igyekszem rendszeresen, minél gyakrabban találkozni a helyi magyar szervezetek vezetőivel, a hétvégéket pedig szinte rendszeresen velük töltöm a különböző rendezvényeken, ahová meghívást kapok. Végül szeretném, ha tudnák, hogy a főkonzulátus az mindig, mindenki előtt nyitott. Örömmel tapasztalom, hogy nagyon sokan keresnek meg, s csak azt sajnálom, hogy sajnos fizikai képtelenség mindenkivel találkozni. Mióta itt vagyok, az idő a legnagyobb ellenségem. Talán csak akkor sikerülne jól beosztani a napjaimat, ha azok 48 órából állnának.

- Miként ítéli meg az Ukrajna és Magyarország közötti regionális, határ menti együttműködés alakulását, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatokra?

- A gazdasági együttműködés kifejezetten jól alakul. Magyarország és Kárpátalja első hét havi külkereskedelmi forgalma például idén 45 százalékkal nőtt a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest, ami egyértelmű fejlődést jelent. A megye partnerei között Magyarország igen előkelő helyet foglal el. Kárpátalja teljes külkereskedelmi forgalmának 25 százalékát Magyarországgal bonyolítja, míg a második helyen Németország áll 14 százalékkal. Ukrajnának is nagyon nagy szüksége van a beruházásokra. Július 1-jei állapotok szerint a megyében 609 külföldi vállalkozás működött, 45 ország cégei vannak jelen 242 millió dollár tőkebefektetéssel. Magyarország részesedése a vállalkozások számán belül 25,8 százalék, azaz jelentősnek mondható. A külföldi érdekeltségű cégek közel 30 százaléka, szám szerint 178 magyar, szemben a tavalyi 143-mal. Magyarország a jelzett időszakban 180 millió dolláros forgalmat bonyolított a megyével, ami igen tekintélyes hányada a mintegy 800 milliós teljes ukrán-magyar áruforgalomnak. Ennekfényében tehát akár elégedettek is lehetnénk, de meggyőződésem szerint a fejlődés érdekében mindig azt kell nézni, hogyan léphetnénk előre, s itt mindenekelőtt a külföldi tőkebefektetések fontosságát emelném ki.

- A kárpátaljai magyarság szempontjából mindenkor érzékeny kérdés az anyaországgal való kapcsolattartás. Véleménye szerint, hogyan alakulnak a lehetőségeink e tekintetben?

- Ami a jelenlegi helyzetet illeti, emlékeztetnék, hogy sikerült elfogadtatnunk az Európai Unióval Magyarország specifikus helyzetét, s habár a csatlakozási feltételek miatt kénytelenek voltunk bevezetni a vízumkényszert Ukrajna viszonylatában, jelenleg mégis ingyenes vízumhoz juthat a kárpátaljai magyarság; kivéve természetesen a munkavállalói és tanulmányi vízumokat, amelyek azonban csak egy csekély hányadát képezik az igénylések számának. Ennek ellenére, az anyaországi kapcsolattartás problémáját két okból kifolyólag sem tarthatjuk végérvényesen megoldottnak. Az első ok, hogy az elmúlt hónapokban 27 százalékkal nőtt a vízumot igénylő ügyfeleink száma. Kezdetben még gondolhattunk arra, hogy szezonális jelenséggel van dolgunk, ám miután a kiadott vízumok száma a nyári hónapok után szeptemberben sem csökkent, látnunk kell, hogy tartós növekedésről van szó. Az okokat tekintve megemlíthető, hogy az elmúlt időszakban egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban juthatnak útlevélhez az ukrán állampolgárok, s ha fokozatosan is, de növekedésnek indult az életszínvonal, nőttek a nyugdíjak. Értelemszerűen nőtt tehát azok száma is, akik a magyarországi beutazásra feljogosító vízumért folyamodtak hozzánk. A másik körülmény, amely jelentős változásokat okozhat e tekintetben, a várhatóan jövőre bevezetésre kerülő nemzeti vízumprogram, amely az európai tagállamokba is beutazási lehetőséget biztosítana, miáltal előreláthatóan tovább nő majd a vízumért folyamodók száma.

- Tekintettel a növekvő igényekre, terveznek-e fejlesztéseket?

- Igen, mind Ungváron, mind Beregszászban tervezzük ügyfélfogadási kapacitásaink további fejlesztését. Jövőre előreláthatóan mintegy 10-12 fővel nő az az alkalmazotti létszám, amely kimondottam a vízumkiadással foglalkozik majd. Jelentős infrastrukturális beruházások is folyamatban vannak. Gondolok itt mindenekelőtt az ungvári főkonzulátus új városközponti épületére, melynek átadását december elsejére tervezzük, s amely a jelenleginél sokkal kulturáltabb ügyfélszolgálati feltételeket tesz majd lehetővé, de ugyancsak átépítési, bővítési munkálatok zajlanak a beregszászi ügyfélszolgálati irodánkban.

- Korábban a nemzeti vízum bevezetésének lehetséges időpontjaként említették január 1-jét. Reális időpontnak tartja ezt?

- Ezt tervezi a magyar kormány; folyamatban van a jogszabály kidolgozása, számos lépést tettünk ebben az irányban.

solt

Sziklavári Vilmos

Budapesten született 1954-ben. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után, 1979-ben került a Külügyminisztériumba, ahol napjainkig dolgozik. Külügyi pályafutása során döntően a Balkánnal, azaz Délkelet-Európával foglalkozott, több ízben teljesített diplomáciai szolgálatot nagykövet-helyettesi minőségben Bulgáriában, illetve az EBESZ választási megfigyelőjeként a volt Jugoszlávia utódállamaiban. Kárpátaljai megbízatásáig a külügyminisztériumi dolgozók független szakszervezetének vezetői tisztét is ellátta. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter júliusban nevezte ki a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulátusának élére.

A főkonzul nős, feleségével, Máriával még az egyetemi évek alatt ismerkedett meg, majd együtt dolgoztak a Külügyminisztériumban is. Két felnőtt fiuk egyike jelenleg orvostanhallgató Pécsett, a másik jogot tanul az ELTE-n. Mária most fizetés nélküli szabadságot vett ki, hogy együtt lehessen férjével annak ungvári tartózkodása idején.