Többelemű családnevek Nagydobronyban

A legtöbb faluban vannak jellegzetes, a közösség múltjával összeforrott családnevek, amelyek ma is a leggyakoribbak közé tartoznak. Az ungvári járási Nagydobrony esetében ez a sajátosság a megszokottnál is feltűnőbb. A környezetétől nyelvhasználatában, gondolkodásában, viseletében és szokásaiban eltérő Nagydobrony lakói évszázadokon át makacsul elzárkóztak a külvilágtól, ezért ott ma olyan családnevekkel találkozhatunk, amelyek a környéken sehol másutt nem találhatóak meg nagyobb számban. Ha például valaki a Szanyi, Hidi, Ráti, Bátyi nevet viseli, szinte biztosra vehető, hogy Nagydobronyban él vagy onnan származik.

Móricz Kálmán Nagydobrony-monográfiája szerint a ma 5 600 lakosú nagyközségben 1990-ben 1177 családot tartottak nyilván. (Ennyi kapott ugyanis cukorjegyet a községházán.) A nyilvántartásból kiderült, hogy közülük 142 család vezetékneve Szanyi, 117 családé Hidi, de akadt 92 Molnár, 85 Balog, 82 Katona, 54 Ráti és 32 Pinte vezetéknevű család is. Ennyi azonos családnév között eligazodni viszont nem egyszerű, a dolgot ráadásul még az is bonyolítja, hogy a férfiak között a legutóbbi évekig a hagyományos keresztnevek domináltak, legtöbbjüket Sándornak, Jánosnak, Bélának, Ferencnek keresztelték. S ott, ahol tízen-húszan-ötvenen viselik ugyanazt a nevet, előbb-utóbb szükségessé válik a megkülönböztetésük. Így alakulhatott ki a jelenlegi helyzet, amikor szinte minden családnak van ragadványneve. Például Szanyi János csak a hivatalos okmányaiban szerepel így, egyébként a községben mindenki Tarikati Jánosként ismeri. De nem hivatalos vezetéknév a Tari sem, viselői a keresztlevelükben Molnárként szerepelnek, ám az egymás közti érintkezésben a ragadványnév teljesen kiszorította a valódit. A ragadványnevek nagyobbik része a hivatalos vezetéknévhez kapcsolódik, mint például a Füstös Ráti, Kocsis Ráti, Szanyimikó, Őr Hidi és Katyi Hete családok esetében. Ezek közül egyesek már kétszáz évnél is régebben ragadtak a családra, mások csak 40-50 éves múltra tekinthetnek vissza, és mint ottjártamkor kiderült, jelenleg is újabbnál újabb ragadványneveket gyárt a nagydobronyi emberek gazdag fantáziája. A régebbi ragadványneveket sok család már annyira elfogadta, hogy kezdőbetűjük rövidítését hivatalos irataikban is használják, mint például a Szanyi KM., Szanyi Gy., T. Molnár stb. Vannak viszont olyan újabb keletkezésűek is, amelyek sértőnek számítanak. Mivel az évszázadok során a ragadványnévvel megkülönböztetett családok is szétágaztak, a ragadványnevekhez sok esetben újabb ragadványnevet kapcsolnak, így fordulhat elő, hogy Nagydobronyban valakit Harangozó Szanyiferi Sándornak vagy Szilaj Kismarci Szanyi Jánosnak hívnak.

Én három ismert nagydobronyit kértem arra, hogy mondja el, hogyan keletkezett családja mára általánosan elfogadott ragadványneve.

A Nagydobronyi Középiskola világirodalom-tanára, Szanyi KM. Erzsébet úgy tudja: - Ami minket illet, én úgy halottam annak idején nagyapámtól, hogy volt egy Kis Marci nevű szolgalegény, aki a mi családunknál lakott. Aztán, ha beszéltek az emberek a családunkról, azt mondták, az, ahol a Kis Marci lakik, így ez az idők folyamán rajtunk maradt. Hogy ez az igazság, vagy csak legenda, nem tudom, de egy biztos: a szüleimhez és a nagyszüleimhez hasonlóan az öregek Nagydobronyban mind a mai napig Kismarci Erzsikeként emlegetnek engem is.

Őr Hidi László, a nagydobronyi KMKSZ-alapszervezet elnöke kérdésemre a következőket mondta: - Egészen pontosan ismerem nevünk történetét. Amikor a Latorca árvízi szabályozása zajlott, az 1890-es években az üknagyapám a Kerepec-csatornán gátőr volt. Őutána nevezték el a családunkat Őr Hidinek. Mára a famíliánk már annyira szétágazott, hogy hat-hét Őr Hidi családot is össze tudok számolni Nagydobronyban. A mi hivatalos okmányainkban nem szerepel ez a ragadványnév, de az emberek a faluban Őrhidiként ismernek. Ha le kellett írnom a nevem, akkor mindig különírtam azt, hogy Őr Hidi, a fiam viszont már egybeírja (Őrhidi), pedig neki Mátyás a keresztneve, ami nálunk annyira ritka, hogy nem lenne szüksége megkülönböztetésre. Vannak viszont olyan családok is akik nem szeretik, nem fogadták el a rájuk ragasztott nevet, őket ragadványnevükön szólítani felér egy orrbavágással.

Hidi Endre, a híres nagydobronyi keramikusművész családját Festő Hidinek nevezik a faluban, a Festő Hidi viszont a Barna Hidi családok egyik ágának újabb keletű ragadványneve.

- Azt gondolom, hogy az őseim barnább bőrűek voltak, mint az átlag, ezért lettünk Barna, B. Hidik, de ez egyáltalán nem biztos. Azt viszont, hogy miért neveztek minket Festőnek, már pontosan tudom. A cseh világban édesapám Trutnovban tanult festő és mázoló szakmát, amikor hazajött, szobafestő lett, megkülönböztetésként kezdték Festő Hidinek nevezni az emberek. Mi négyen voltunk testvérek, és a famíliánkat ma is így különböztetik meg a többi Hidi családtól.

Badó Zsolt