Nemcsák Károly: futballozik és Don Juant játszik

Kárpátalján focizott a Szomszédok Ferije

2004. április 30., 10:00 , 172. szám

Nemcsák Károly színművész, a kilencvenes évek Szomszédok című teleregényének közkedvelt szereplője április 25-én ünnepelte 47. születésnapját. A jeles alkalom ezúttal Kárpátalján, Beregszászban érte, ahol a Magyar Színészválogatott csapatkapitányaként lépett futballpályára. Ez nem véletlen, hisz a Jászai Mari-díjas színész egyben a Színészek Világjátékának főszervezője is.

– Életrajzi adatai szerint első munkaévét a mocsolyás-telepi erdőgazdaság raktárosaként töltötte, majd három évig dolgozott a miskolci Nemzeti Színház díszletező munkásaként. Hogy lett ebből színművészeti főiskola?

– Valószínűleg úgy, hogy elhatároztam: színész akarok lenni. Harmadszorra vettek fel. Ez is mutatja, hogy a szándék, az elhatározás komoly volt, és talán ezért is sikerült a színésszé válás. A foci szeretete is a színművészetihez kötődik, a főiskolán akkoriban Gáspár Sándor színészkollégám és barátom volt a futballmeccsek fő szervezője, aki jelenleg is tagja a magyar színészválogatottnak.

– Nemcsák Károlyt legelőször a Magyar Televízió első és egyben legsikeresebb szappanoperája, a Szomszédok c. teleregényben láthatta a határon túli magyar közönség. Mit jelentett Önnek a nyomdász Feri szerepe?

– Elsősorban ismertséget. Rossz hatását szerencsére nem éreztem, csak pozitív érzelmekkel emlékszem vissza rá. Tény, hogy fantasztikus hangulatú forgatássorozat volt. 13 évig tartott, 1999. december 30-án a 331. résszel búcsúztunk el a nézőktől.

– Filmbéli kisfia nyilván megnőtt azóta. Mit tud róla?

– Igazából semmit, az évek során valahogy szem elől vesztettem. Azt tudni kell, hogy két színészpalánta is játszott a filmbéli szerepben, az első kisfiút azonban pár rész után le kellett "cserélni", mivel egyszerűen nem volt hajlandó megszólalni.

– Saját család?

– Van két fiam, Balázs öt, Máté hároméves. Nagyon büszke vagyok rájuk, csakúgy, mint gyönyörű feleségemre.

– Immáron húszéves színházi pályafutása alatt nagyon sok, közel negyven szerepben láthatta a közönség, komédiában, tragédiában egyaránt...

– Minden szerepet szeretek. Igazából nem teszek különbséget a műfajok között, azt játszom, amit rám osztanak. Vígjátékot játszani különben a közhiedelemmel ellentétben nagyon nehéz, egyrészt pontosságot, másrészt speciális technikai tudást igényel.

– Jelenleg hol láthatja a színházkedvelő közönség?

– Miskolcon játszom a Csiszár Imre rendezte Don Juan c. Moliere-darab címszerepét. Minden előadás komoly kihívást jelent, és talán ezért is szeretem ezt a darabot.

– A színjátszás mellett nem kevés energiát és időt szentel a sportnak, ezen belül a futballnak. Hogyan lehet a kettőt összeegyeztetni?

– Igyekszem összeegyeztetni. A Magyar Színészválogatottal évente több mint harminc mérkőzésünk van. Ez egyben harminc hétvégét is jelent, amiért néha neheztel is a család. Emellett heti két edzést tartunk Szabó Gyula edző vezetésével. Érdekes egyébként, hogy színészként lépünk a futballpályára, számunkra egy meccs egyben fellépésértékű előadás is, mivel a közönség iránti szeretetünk sokkal nagyobb, mint focitudásunk.

– Budapesten, a Margitszigeten eddig öt alkalommal került megrendezésre a Színészek Világjátéka, melynek Ön a főszervezője...

– Idén ez sajnos elmarad, nem kaptunk ugyanis rá pénzt. Azért szeretem csinálni, mert a sport szép dolog, s a színészolimpia egy kicsit összehozza a kollégákat, az egymástól távol működő társulatokat. A beregszászi magyar színházzal is mindig "vérre menő" focimeccseket játszottunk, az eredményt illetően pedig most "majdnem" döntetlenre állunk...

– Milyen érzésekkel érkezett Kárpátaljára?

– Nem szeretem a hangzatos szavakat, de tény, hogy másként dobog az ember szíve, ha a határon túlra megy. Mostanság a színházzal is sokat járunk Felvidékre, nyáron Erdélybe készülünk. Színészszemmel nézve ugyanakkor nincsenek határok, bennünket itt is ugyanúgy szeretnek, mint odahaza.

Popovics Zsuzsanna

Nemcsák Károly

1957. április 25-én született Mocsolyás-telepen. 1981-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti főiskolán. Dolgozott a szegedi Nemzeti Színházban, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, a Radnóti Színpadon, a Nemzeti Színházban. 1991-99 között a budapesti Kamaraszínház társulatának, 1999 őszétől a soproni Petőfi Színház tagja.

1987-1999 között a Szomszédok c. teleregény szereplője (Feri). Egyik főszereplője volt a Színház az egész...címet viselő sorozatnak.

Díjai:1991: Erzsébet-díj; 1992: Jászai Mari-díj.

Főszervezője az eddig öt alkalommal megrendezett Színészek Világjátékának.