Az érrendszeri és onkológiai patológiák a „listavezetők”

Évente több mint 3,5 ezer ember kap rokkantsági státust

Kárpátalján jelenleg 48 ezer rokkant, azaz csökkent munkaképességű ember él. Megyeszerte évente átlagosan 3,5-3,6 ezer újabb felnőtt kap rokkantsági státust. Van, aki a munkába rokkan bele, mások háborús sérültek, megint mások valamely megbetegedés következtében szenvednek tartós egészségkárosodást. Az aktuális rokkantsági mutatókról, általános tendenciákról az Ungváron működő egészségügyi szociális szakbizottságokat felügyelő központban érdeklődtünk.

A nevezett központ statisztikája szerint a megyében működő tíz szakbizottság tavaly 5905 rokkantat vizsgált meg (2002-ben 6114-et, 2001-ben 6174-et), közülük 2000 fő kapott határidő nélküli rokkant státust. Az első ízben vizsgált rokkantak száma 3661 (ugyanez 2002-ben 3570 fő volt). A munkaképes korú betegek száma 3305 fő (90%!), közülük 1375-en rendelkeztek munkahellyel. 481 főt nyilvánítottak első, 1728 főt második és 1452 főt harmadik kategóriájú rokkanttá.

– Mit mutatnak ezek az adatok? – kérdeztük Mihajlo Kalinics doktort, az egészségügyi szociális szakbizottságokat felügyelő központ főorvosát.

– A vizsgált betegek száma csökkent, ami az egészségügyi ellátás javulásának tudható be. Az első ízben jelentkező betegek száma ugyanakkor érezhetően nőtt, mégpedig a munkaképes korú, ezen belül jellemzően a hegyvidéki lakosok körében. Véleményünk szerint ennek inkább szociális, mint egészségügyi okai vannak. A hegyvidéken alig van munkalehetőség, és sok család számára az egyetlen biztos bevételi forrás valamely családtag nyugdíja, rokkantsági járuléka. A korábbiakhoz képest többen igényeltek 2. kategóriájú rokkantsági státust, ami ugyancsak számos szociális kedvezmény feltétele.

A statisztika szerint Kárpátalján 10 ezer felnőtt lakosra 37,9 elsődlegesen rokkanttá nyilvánított felnőtt személy jut, szemben az 52,1-es országos átlaggal. Ez a mutató Lemberg megyében a legmagasabb: 68,5. A munkaképes lakosságot tekintve Kárpátalján 10 ezer főre 44,5, Lem­berg megyében 82,1 elsődlegesen rokkanttá nyilvánított személy jut (az országos átlag 55 fő).

Általánosan fogalmazva, rokkant az, aki valamilyen baleset vagy betegség miatt tartós egészségkárosodást szenved, minek következtében teljesen vagy részlegesen munkaképtelenné válik. A gyakorlatban a szakbizottsá­gok egy központilag kidolgozott, 30 pontból álló kritériumlista alapján sorolják első, második vagy harmadik rokkantsági kategóriába a betegeket. Első kategóriájú rokkant az, aki képtelen egyedül ellátni önmagát és egy másik személy ápolására szorul.

– Kinek jár a rokkantsági státus?

– A törvény szerint minden munkaadó négy hónapig köteles táppénzt fizetni beteg vagy balesetet szenvedett alkalmazottjának. Ezen időn túl orvosi szakbizottság vizsgálja a beteget és határoz arról, hogy jogosult-e további beteglapra. Amennyiben fennáll a csökkent munkaképesség, a páciens jogosult a rokkantsági státusra. Ez 1-3 év lehet betegségtől függően. Létezik határidő nélküli rokkantsági státus, amikor a továbbiakban nincs szükség szakbizottsági felülvizsgálatra, pl. amputált végtag, csökkent látás, süketség stb. esetén – mondja Kali­nics doktor.

A szakbizottságok tavaly 305 beteglapot hosszabbítottak meg, mely lehetőséggel leginkább a Munkácsi járásban és a megyeszékhelyen éltek a munkavállalók. Hadirokkantsági státust tavaly 61 személy igényelt, amit 53-an meg is kaptak.

– Mennyire tükröződnek az önök statisztikáiban a jelenleg leginkább elterjedt betegségek, pl. szív- és érrendszeri, onkológiai patológiák?

– A rokkantsághoz vezető patológiák tekintetében a vérkeringési megbetegedések (szívreuma, ishemia stb.) vezetik a listát immár harmadik éve. Tavaly 702 ilyen beteget nyilvánítottak rokkanttá, közülük 572 munkaképes korút. Ez komoly jelzés arra nézve, hogy jócskán van tennivaló a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, illetve időben történő diagnosztizálása tekintetében. A sorban a következő az onkológiai patológia, 2003-ban 634 daganatos felnőtt beteg kapott rokkantsági státust – ezen belül 563 munkaképes korú –, s 130 beteg vált első kategóriájú rokkanttá, ami szintén arról tanúskodik, hogy a megyében javítani kell az onkológiai megelőzést.

– Munkahelyi, baleseti sérülések?

– Az utóbbi években ez is, az is nőtt. Itt külön figyelmet érdemelnek a külföldi munkavállalók, mivel a legtöbb munkahelyi sérült épp közülük kerül ki. Tavaly 322 személy kapott rokkant státust sérülés miatt (ujjelvesztés, végtagamputálás, gerincsérülés stb.), közülük 307 munkaképes korú. 125-en még nem töltötték be a 39. életévüket. A sérülések súlyosságát mutatja, hogy 37-en első, 118-an második kategóriás rokkantakká váltak, ami az esetek több mint 50%-a. A legtöbb sérült azon hegyvidéki járásokból került ki, ahol még van erdőirtás, fafeldolgozás (Nagybereznai, Szolyvai, Ökörmezői, Rahói és Volóci járás).

Időnként előfordul, hogy a rokkantsági státust igénylő személy nem ért egyet a helyben hozott szakbizottsági döntéssel. Ez esetben célszerű a megyei felügyelő bizottsághoz fordulni. A testület tavaly 1205 szakbizottsági döntést vizsgált meg, s hat esetben állapított meg hibát és hozott új határozatot. A bizottsághoz 122 panasz érkezett, az utólagos vizsgálat öt korábbi szakbizottsági döntést ítélt helytelennek.

Popovics Zsuzsanna