A görögdinnye oltása
A görögdinnye termesztéstechnológiája XIX.
A dinnye oltása nem nehéz feladat, sokkal több előnnyel jár, mint hátránnyal, sőt növeli a termesztésbiztonságot, a termés mennyiségét, és jóval ellenállóbb növényeket kapunk, mintha saját gyökerű palántákat alkalmaznánk.
Az oltott növények alkalmazásának előnyei:
• az első és legfontosabb szempont, hogy a fuzáriummal fertőzött területeken is lehetőség nyílik a görögdinnye termesztésére, akár monokultúrában is;
• jó alany alkalmazásával a szükséges tőszám jelentősen (kb. 20-30%) csökkenthető;
• az oltott növények ellenálló képessége a betegségekkel szemben jobb, így kevesebb növényvédő szeres kelezésre van szükség;
• nem utolsó szempont, hogy az alany jóval erősebb gyökérzetű, és sokkal hatékonyabban tudja felvenni a tápanyagokat, miáltal a termesztés alatt jelentős (kb. 20-25%) tápanyag-megtakarítással számolhatunk.
Az oltott palánták alkalmazásának lehetséges hátrányai:
• az alany vetőmagja többletköltséggel jár, közel azonos a nemes fajtáéval a vetőmag ára;
• a palántanevelő helyigénye duplájára nő, sőt foganás után jóval gyorsabb és erőteljesebb lesz a növekedés, a palántákat többször is szét kell rakni;
• az oltás gyakorlatot igényel – bár nem nehéz feladat –, egy először oltó esetében kb. 25-30%-kal több palántát készítsünk;
• fontos, a koraiságot is érintő szempont, hogy az oltott dinnye kb. 3-7 nappal később válik betakaríthatóvá (éretté), aminek az a fő oka, hogy az alanynak köszönhetően a növényünk sokkal erőteljesebben nő, és nagyobb mértékben terhelődik le terméssel, tehát sok egykorú termés lesz egy tövön egyszerre.
Az oltás menete
A nemes magját sűrűn, előcsíráztatás nélkül vessük a szaporítóládába, kb. 8-10 nappal korábban, mint az alanyt. A vetés során igyekezzünk 2–5 cm sortávolságot és 2-3 cm tőtávolságot tartani. Ezekre azért van szükség, mert az alany növekedése és fejlődése gyorsabb, mint a nemesé. Nagyon fontos, hogy a palánták ne nyúljanak meg, éppen ezért korai termesztésnél a palántanevelőben pótmegvilágítást is alkalmaznunk kell.
Az alanyt a nemes után kb. 8-10 nappal vetjük, ahogy már említettük, a minimálisan 7-8 cm-es cserépbe – ennél kisebbe nem szabad.
Az alany elvetése után kb. 8-10 nappal már kezdődhet az oltás. Ekkorra a nemes növényeink közel kétszer annyi idősek, és már egy lombleveles állapotban vannak.
Az oltást a lehető legtisztább körülmények között végezzük, tiszta és új munkaeszközökkel, lehetőleg gumikesztyűben, nagyon éles, vékony pengével (szikével). Nagyon fontos, hogy bőrünk ne érintkezzen az oltás felületével, mert ez rontja a foganás esélyét.
Az alanyt szikével vízszintesen elvágjuk a sziklevél fölött 1-2 cm-rel, majd a szárat hosszirányban, lehetőleg középen kettéhasítjuk.
Ezután a nemest a sziklevél alatt kb. 1-3 cm-rel vízszintesen levágjuk, és vékony ék alakot formálunk, melyet beillesztünk az alany előre kialakított hasadékába. Fontos szempont, hogy az éket és a hasítékot úgy alakítsuk ki, hogy a nemes és az alany sziklevele átellenesen álljanak az oltás végeztével.
A két növény rögzítését végezhetjük a direkt erre a célra kialakított oltási csipesszel, 0,5 cm széles ólomlemezzel vagy alumíniumlemezkével. A rögzítésre azért van szükség, mert a palánták mozgatásával könnyen kidőlne az alanyból a nemes.
Az oltott növényeket a palántanevelőben erre a célra kialakított plusz fóliaalagútba helyezzük. Erre azért van feltétlenül szükség, mert az oltást követően az eredményes eredés érdekében 20–25 °C-ot és 90%-os páratartalmat kell állandóan biztosítani a növényeinknek. Továbbá, ha ebben az időben erős a napsütés, akkor árnyékolást (70–80%-os zöldháló) is alkalmaznunk kell. Nem utolsó szempont, hogy a kis alagutak létesítésére csak új fóliát alkalmazzunk a fertőzések elkerülése érdekében.
Egy hét elteltével fokozatosan szoktassuk a növényeinket a palántanevelő klímájához, majd 10 nap után eltávolíthatjuk a külön kis alagutat. Ettől kezdve a palántanevelés már ugyanúgy zajlik, mint az oltatlan dinnyepalánták esetében.
Érdemes odafigyelni a következő tényezőkre is:
• az oltás után az alany a sziklevelek hónaljából – az eredéstől függetlenül – kihajthat (kacsot ad), ezeket a hajtásokat mindenképpen törjük ki;
• az oltott palánták 3 héttel az eredést követően már ültethetők;
• az oltás eredményessége függ a technológiától, a steril körülményektől, valamint az alany és a nemes jó megválasztásától is – ennek érdekében a vetőmagcégek a nemes mellé forgalmaznak egy vagy több alanyfajtát is;
• az oltott növények a kiültetés után nagyon gyors növekedésnek indulnak (2-3-szor gyorsabban nőnek, mind a saját gyökeres palánták); a növény gyökérnyaki része általában 3-4 cm átmérőjű, robusztus bokorral rendelkezik, nagy levelekkel, melyek jól takarják a terméseket. (Folytatjuk)
Molnár Ildikó,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
