A szőlőtermés kisebb volt, de a minősége jó lett

Borászok Benében

Az időjárás az idén is eltért az átlagostól. A szokatlanul enyhe telet szokatlanul hideg tavasz követte, a nyár nagyrészt esős, hűvös volt, ellenben a szeptember, az október a sok napsütés és a kellemes meleg jegyében telt el. De miként hatott ki az időjárás az idei szőlőtermésre, és milyen újbor várható? Erről és az ehhez kapcsolódó kérdésekről beszélgetett el lapunk munkatársa két benei borásszal.

– Két hektáron termesztek szőlőt: fél hektáron csemegét, másfél hektáron borszőlőt, 70 százalékban fehéret, 30 százalékban kék bogyójút. Természetesen gépesített a gazdaság, fél hektár fölött csak gépekkel érdemes szőlőt termeszteni. Nekem is van traktorom, hozzá kapcsolt permetezőgéppel, talajmaróval, kaszagéppel, ezek mellett szoktam kölcsönözni egy berendezést, ami összevágja a venyigét – mutatja be gazdaságát Varga István. – Tavasszal a megszokottnál később kezdődött a vegetációs időszak, a szőlő rügyfakadása csak április közepén, fajtától függően 10–14 nappal később indult be, mint általában. A kései fagyok azoknál a termesztőknél okoztak károkat, akiknek a szőlője kevésbé védett helyen van, náluk a legrosszabb esetben 20 százalékos volt a kár, de csak egy-egy fajta esetében. Ami viszont engem illet, mivel védettebb helyen vannak a szőlőim, nem volt számottevő a kártétel, és a kései havazások sem okoztak problémát. A virágzás általában május végén, június elején kezdődik, most ez is 10–14 nappal később indult meg, fajtától függően június közepén vagy a végén, de igazából ez sem jelentett gondot. Ami problémákhoz vezetett, az az esős nyár volt. A legtöbb gondot a lisztharmat és a fekete rothadás okozta. Sajnos, volt rá példa, hogy ha a termesztő nem a megfelelő időben és nem a megfelelő növényvédő szerrel végezte a permetezést, akkor e két betegség a szőlő felét is elvitte.

– Ön miként védekezett, mennyivel volt idén magasabb a növényvédő szerek ára, mint tavaly, és mennyivel növekedett meg a termesztés önköltsége?

– Nagyon nehéz megmondani, milyen szerrel és mikor kell permetezni. Folyamatosan figyelni kell a szőlő vegetációs stádiumát, továbbá az időjárást, illetve hogy mikor jelennek meg a betegségek tünetei, és mint mindig, idén is mindezek figyelembevételével végeztem a permetezést. Kombináltam a növényvédő szereket, és hét növényvédelmi fordulóval sikerült is megvédenem a szőlőm. Ami a permetezőszerek árait illeti, ezek minden évben emelkednek, idén 10–15 százalékkal növekedtek meg az árak a tavalyiakhoz képest, a növényvédő szerek ára pedig mindig jelentős tételt jelent a szőlőtermesztésben, ráadásul kombinálnom kellett a permetezőszereket, s 20 százalékkal lett magasabb az önköltség, mint a múlt évben.

– Milyen lett a szőlőtermés mennyisége és minősége?

– A tavalyi nyár szárazságával ellentétben idén a szőlő megfelelő mennyiségű vizet kapott, a lombozat is megfelelő nagyságú volt, a bogyók is elég nagyra tudtak nőni, viszont, mivel a múlt év augusztusában az aszály miatt az átlagosnál kevesebb fürtkezdemény alakult ki, ezért ebben az esztendőben kevesebb fürt termett a tőkéken, így a termésmennyiség 5–10 százalékkal elmaradt az átlagostól. Ami viszont a minőséget illeti… Szeptemberben a meleg, a sok napsütés kedvezett az érésnek, a cukorképződésnek, és még októberben is kedvező volt az időjárás. Így bár a borászok a szüret elején – a hűvös, esős nyár miatt – gyengébb minőségre számítottak, az őszi időjárás segített a helyzeten, s a termés minősége az átlagosnak felelt meg, vagy éppen átlagon felüli lett. Voltak fajták, melyeket érdemes volt később leszedni, például a Királyleánykát tovább hagytam a tőkéken, és kiváló minőségű szőlőt szüreteltem le, magas mustfokkal, sok volt benne a túlérett, töppedt bogyó, ami növelte a minőséget.

– Milyen az újbor?

– Jónak érzem, a mennyisége átlagos, a minősége viszont átlagon felüli.

– Miként alakult helyzet a csemegeszőlő és a bor értékesítése terén?

– Az idei év az értékesítés szempontjából kicsit jobb, mint amilyen a múlt esztendő volt. Tavaly a háború kitörése után teljesen leállt a Belső-Ukrajnából Kárpátaljára irányuló turizmus. A háború sokkhatása, a bizonytalanság érzése miatt őszig szinte nem is volt forgalom. Idén valamelyest megnyugodtak a kedélyek, és mivel sokan nem tudtak külföldön üdülni, idejöttek Kárpátaljára az építészeti örökség, a termálvizek, a gasztronómia, a magyar konyha, a helyi borok vonzása folytán. Ismét beindult a szervezett borturizmus is. A csemegeszőlő terén kisebb volt a kínálat, mivel sok gazdának nem termett elég belőle, ezért könnyebb volt eladni. Helyben értékesítettem az erre járó vásárlóknak, mert így több lett a bevételem, mint ha a munkácsi vagy a nagyszőlősi nagybani piacon adtam volna el viszonteladóknak. A borokat jobbára turisták vették meg, kisebb részt a Nova Posta útján küldöm megrendelőknek. Nagyobb volt a forgalom, többet vásároltak, magasabb árak mellett is, ám a borok árának az emelkedése csak a ráfordítás többletét tudta fedezni. És hiába nőtt a forgalom, az ár, az infláció „megeszi” a jövedelmet…

– Két és fél hektáron termesztem a szőlőt, de már csak fél hektáron a csemegét, mivel megjelentek a fóliaházban termesztett csemegeszőlők, melyeket korábban és elég jó áron tudnak értékesíteni, s mire beérik a szabadföldön termesztett csemegeszőlő, akkorra leesik az ára – fejti ki Parászka Gergely. – A boraim többsége fehérbor. Régebben nagyobb százalékban termeltem félédes és édes borokat, de az elmúlt 8–10 évben megváltozott a kínálatom. A nagyon édes borokra már nincs is igény, inkább a félédes, félszáraz, száraz borokat keresik, és feltűnt egy vásárlói kör, amelyik kimondottam a minőségi száraz borokat kedveli. Ukrajna-szerte megjelent egy bizonyos borkultúra, már sokan nem azért isszák a bort, hogy mámoros állapotba kerüljenek, hanem azért, hogy élvezzék a bor illatát, az ízét, a zamatát…

– Miként tudja összehasonlítani a tavalyi és az idei szőlőtermését, és milyennek ígérkezik az ez évi újbora?

– A múlt évben is jó volt a minőség, de a nyári szárazság miatt nagyon tömény lett a must, csak 500–600 gramm lé jött ki egy kilogramm szőlőből, most viszont 600–700 gramm léhez jutottam ugyanekkora szőlőmennyiségből. Emellett, míg tavaly a nagy hőség következtében elégtek a savak, addig ebben az esztendőben nagyon ideális lett a sav-cukor arány. Az illatos borfajták jól megtartották az illatukat a forrás után, a testesebb boroknak pedig nagyon erős a beltartalmuk, igazi testes borok lesznek. Természetesen nagyon odafigyeltem a növényvédelemre, komplex permetezőszereket használtam, de itt jegyezném meg, hogy mindig igyekszem minél kevesebb növényvédő szert használni, mert a túl sok vegyszer használata odahat, hogy rezisztensekké válnak velük szemben a betegségek.

– Milyennek látja a turistaforgalom alakulását?

– A koronavírus-járvány előtt nagy volt a borturizmus vonzereje, mivel egymást követték a borfesztiválok, a kiállítások, a különböző programok. 2019 után azonban elmaradoztak a fesztiválok, csak zárt körű programokat szerveztek, és beállt a stagnálás. Aztán jött a háború, és 2022-ben még kisebb lett a turistaforgalom. Ehhez képest az idei év már jobb volt a borturizmus szempontjából, újból jöttek régi vásárlók, sőt új vevők is megjelentek, ám a forgalom még nem érte el a 2019 előtti szintet.

– Mennyire jövedelmező a szőlőtermesztés, a bortermelés?

– Ha a szőlő, a bor árába beleszámítanánk a munkába befektetett energiánkat, a szőlő, a bor iránti szeretetünket, a lelkesedésünket, ahogy dolgozunk, akkor lehet, hogy nem lenne jövedelmező a borászat. De ez a munkánk, ezt szeretjük csinálni. A növényvédő szerek, a palackok növekvő árait (palackozással is többen foglalkozunk), a termesztéstechnológiát természetesen belekalkuláljuk a bor árába, emellett az ár magától értetődően függ a bor minőségétől, az évjáratától, a fajtájától, de van is kereslet a minőségi borokra.

            Lajos Mihály