VIII. Kárpátalja Nap Brüsszelben

Nyolcadik alkalommal tartottak Kárpátalja Napot Brüsszelben, ahol fellépett a beregszászi színház társulata, illetve megnyílt Matl Péter munkácsi művész málenkij robotról szóló festmény- és szoborkiállítása is.

A Kárpátalja Napon tartott beszédében Bocskor Andrea elmondta, a rendezvény célja idén, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a háború árnyékában megélt nehéz mindennapokra, valamint bemutasson egy szeletet a helyi magyar képző- és színművészetből. Továbbá fontos, hogy ne feledkezzen meg az Európai Unió a kárpátaljai magyarok, illetve az ukrajnai más nemzetiségek jogairól. „Mihamarabb békére van szükség Ukrajnában, a katonai behívások és az anyanyelvi oktatás jövője sok aggodalmat kelt a kárpátaljai magyarokban” – jelentette ki Bocskor Andrea.

A képviselő asszony közleményében kiemelte, hogy a több mint másfél éve tartó háború rendkívül erősen rányomja bélyegét a kárpátaljai emberek életére: „A katonai behívások és annak veszélye, hogy jövőre már talán nem tanulhatnak anyanyelvükön 5. osztálytól a magyar nemzetiségű diákok, sok aggodalmat kelt bennünk. […] Mindez tovább erősíti az orosz–ukrán háború befejezésének és a békének a szükségességét, mert – mint kiemelte – ez élesztheti fel a jövőbe vetett hitet.”

„A kárpátaljai magyarságnak sosem volt könnyű sorsa szülőföldjén, de mindig túlélte a nehéz helyzeteket, mert mindig túl akarta élni!” – hangsúlyozta Bocskor Andrea.

Az alkalomra meghívást kapott az Európai Parlamentbe Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke.

Brenzovics László beszédében kiemelte: „Sokak munkája jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség még a jelenlegi nehéz körülmények között is fenn tudjon maradni. Remélem, hogy majd egyszer egy demokratikus Ukrajna, egy olyan Ukrajna, ahol tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, megkezdheti és sikeresen fejezheti be tárgyalásait az Európai Unióhoz való csatlakozásról.”

A nyolcadik alkalommal megrendezett Brüsszeli Kárpátalja Napon jelen volt Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára is, aki beszédében hangsúlyozta: „Rendkívül fontos lenne, hogy mielőbb megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, és reméljük, hamarosan Ukrajna is felkerül az Európai Unió térképére. Számunkra, kárpátaljai magyarok számára ez különösen fontos, hisz abban bízunk, hogy az uniós tagsággal a kisebbségek jogait is európai módon fogja kezelni az ország.”

„Egy évtizeddel ezelőtt a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség komolyan gondolta, hogy a magyar egységet meg kell teremteni, és teret kell adni, lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség érdekeit Brüsszelben is képviseljék. Ezzel Kárpátalja felkerült Európa térképére, problémáit Brüsszelben is meghallgatják” – hívta fel a figyelmet Orosz Ildikó.

Elmondása szerint a magyar élet nem állt meg, hanem továbbra is folytatódik Kárpátalján, amit a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei által bemutatott Tart6atlan című zenés-verses előadás, valamint Matl Péter szobrászművész Ötösével című kiállított festménysorozata is bizonyít.

„Óriási megtiszteltetés volt számunkra, hogy több mint 1 500 kilométerre a beregszászi székhelyünktől premierrel tudtunk szolgálni a nagyközönségnek. Ez azt jelenti, hogy a beregszászi színház híre egészen idáig eljutott, illetve a kárpátaljai magyar közösségnek hatalmas ereje van” – hangsúlyozta Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója.

A beregszászi színház előadásait mindig nagyon nagy figyelem kísérik Brüsszelben is, ami hatalmas öröm a társulat számára, éppen ezért szeretnénk ezt a szeretetet viszonozni nézőink számára – tette hozzá a színház igazgatója. „Szokták ránk mondani, hogy szeretetszínházként működünk, és valóban teljes odaadással és élettel igyekszünk a művészetet szolgálni” – mondta Sin Edina.

Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált nagykövete beszédben kiemelte: „Az orosz–ukrán háború kitörése óta a nemzet jelentősége felértékelődött. Magyarnak lenni, a magyar nemzethez tartozni nemcsak nemzetiségi, és még csak nem is állampolgársági kérdés. A magyarok közösségét a nyelv, a kultúra és a közös érzés fűzi össze. […] Kárpátalja, a Kárpátalján élő emberek egy, de nagyon fontos láncszemet alkotnak abban a közösségben, amelyet úgy hívunk, hogy magyar nemzet.”

„Lényeges és fontos dolognak tartom, hogy a kárpátaljai magyarság jelen van Brüsszel életében is, hiszen korábban nem igazán tudtak rólunk, nem ismertek bennünket. Most – hála Bocskor Andrea képviselő asszonynak – lehetőségünk van évente többször is itt lenni, és elmondhatjuk azokat a gondokat, problémákat, amelyeket most, ebben a zaklatott világban a kárpátaljai magyarság megél” – fogalmazott a Kárpátalja Napon Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. „Szükségünk van arra, hogy megismerjék a múltunkat, a jelenünket, és hogy együtt gondolkozzunk a jövőnkön, ez mindannyiunk közös dolga. Legfontosabb feladatunk, hogy minden nehézség ellenére a jövőbe tekintsünk” – tette hozzá Sari József.

A VIII. Brüsszeli Kárpátalja Nap keretében a belga fővárosban nyílt meg Matl Péter Munkácsy-díjas kárpátaljai szobrászművész Ötösével című festmény- és szoborkiállítása. A tárlat, amely az 1944 őszén kényszermunkára elhurcolt magyar és német nemzetiségű kárpátaljai férfilakosság emlékére készült, a helyi Liszt Intézetben tekinthető meg.

„A málenkij robot nagyon sokáig tabutéma volt egész Kárpátalján, de személyes találkozásaim a Gulágot túléltekkel annyira megérintettek, mintha megnyílt volna egy kis ablak a lelkemben, és elkezdtem alkotni” – mesélte Matl Péter.

1944 novemberében a 0036-os számú szigorúan titkos parancs alapján Kárpátalja községeiben a szovjetek megkezdték a hadköteles korú német és magyar férfiak összegyűjtését. Becslések szerint több mint 40 ezer férfit hurcoltak el, akiknek több mint a fele elpusztult a Szovjetunió különböző lágereiben. A túlélők csak 1947-től térhettek haza. A kárpátaljai magyarok számára oly jelentős történelmi esemény előtt jelen kiállításával szerette volna leróni tiszteletét a művész.        

TV21 Ungvár/K. K.