Felmérés: A többség nem támogatja a választásokat a háború alatt

A Razumkov Központ szeptember végi közvélemény-kutatása kimutatta egyebek mellett, hogy a válaszadók többsége helyteleníti az ukrajnai országos választások megtartását a háború befejezése előtt, ami viszont szerintük még odébb van.

Hosszabb távon remélik a megoldást az emberek

Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziójának megindulása után jelentősen nőtt azon állampolgárok aránya, akik úgy vélik, hogy az ukrajnai események jó irányba fejlődnek: a 2021. decemberi 20%-ról a 2022. szeptember–októberi 51%-ra, 2023. február–márciusban érve el a legmagasabb szintet (61%). Azóta csökkenni látszik ez a mutató (a mostani felmérés szerint 49%-ra). Emellett a válaszadók 30,5%-a gondolja úgy, hogy rossz irányba fejlődnek az események (21% nem foglalt állást).

Az ukránok 38%-ának meggyőződése, hogy Ukrajna képes leküzdeni a meglévő problémákat és nehézségeket az elkövetkező néhány éven belül, 43%-uk úgy gondolja, hogy Ukrajna hosszabb távon lesz képes túllépni a gondokon, és 9%-uk van azon a véleményen, hogy az ország nem képes megbirkózni a problémákkal (a többiek nem foglaltak állást). 2023 júliusában az idézett három véleményen lévők aránya 43%, 42% és 6%, 2021 decemberében pedig 18%, 54% és 18% volt.

A társadalmi intézmények iránti bizalom

Az állami és közintézmények közül a megkérdezettek körében az Ukrán Fegyveres Erők (a válaszadók 93%-a bízik bennük), az önkéntes alakulatok (85%), az önkéntes szervezetek (84%), a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ – 83%), az Ukrán Nemzeti Gárda (81%), az Állami Határőrszolgálat (76,5%), Ukrajna elnöke (72%), Ukrajna Védelmi Minisztériuma (71%), az Ukrán Biztonsági Szolgálat (66%), a civil szervezetek ( 60,5%), az egyházak (59%), az Ukrán Nemzeti Rendőrség (57%), a válaszadó városának (nagyközségének, falujának) polgármestere (54%) iránt legnagyobb a bizalom.

Ugyancsak gyakrabban fejeződik ki a bizalom, mint a bizalmatlanság a válaszadó lakóhelyének (város, nagyközség, falu) tanácsa (49%, illetve 41%), az ukrán tömegtájékoztatási eszközök (47%, illetve 43%), az Ukrán Nemzeti Bank (46%, illetve 42%), a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa, az ombudsman (44%, illetve 31%) iránt.

A válaszadók többsége bizalmatlan a pártokkal (74% nem bízik bennük), az állam­apparátussal (tisztviselőkkel – 72%), a bíróságokkal (az igazságszolgáltatás rendszerével általában – 70%), Ukrajna Legfelső Tanácsával (64%), az ügyészséggel (61%), az ukrán kormánnyal (60%), a kereskedelmi bankokkal (59%), az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatallal (NABU – 53%), a Szakosított Korrupcióellenes Ügyészséggel (SZAP – 52%), a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökséggel (NAZK – 52%) szemben.

A szakszervezetekkel szembeni bizalmatlanság is gyakrabban nyilvánul meg, mint a bizalom (46% nem bízik, 25% bízik bennük).

Bár a pártokban csak a megkérdezettek 14%-a bízik, arra a kérdésre, hogy lát-e a létező politikai erők között olyanokat, amelyekre a háború utáni időszakban rá lehetne bízni a hatalmat, 27% adott igenlő választ. Arányuk azonban szembetűnően elmarad a 2023. júliusi adattól: 38,5%. Nemleges választ a kérdésre 49%-a, illetve 41 százaléka adott a megkérdezetteknek a két vizsgált időpontban.

Politikusok, tisztviselők, közéleti szereplők iránti bizalom

Azon politikusok, tisztviselők, közéleti személyiségek és médiaszereplők közül, akiknek a neve szerepelt a felmérésben, leggyakrabban Volodimir Zelenszkij (75%), Vitalij Kim (64%) és Szerhij Pritula (51%) iránt voltak bizalommal a megkérdezettek.

Gyakrabban jutott kifejezésre a bizalom mint a bizalmatlanság M. Podoljak (45%, illetve 30%), V. Klicsko (44%, illetve 39,5%), O. Danyilov (42%, illetve 35,5%), V. Maljuk (34% és 21%), Ju. Butuszov (31%, illetve 25%), Sz. Szternenko (28,5%, illetve 26%), I. Klimenko (26%, illetve 22%), R. Umjerov (25%, illetve 21%) iránt.

A válaszadók többsége nem bízik J. Bojkóban (82%), J. Timosenkóban (82%), P. Porosenkóban (73%), O. Aresztovicsban (71%), D. Gordonban (58%), D. Arahamijában (54%), A. Jermakban (53%).

A bizalmatlanság gyakrabban nyilvánult meg, mint a bizalom R. Sztefancsuk (46% nem bízik benne, 25% bízik benne), D. Smihal (44%, illetve 36%), D. Hetmancev (29% és 18%) iránt.

Választások: csak a háború után

A válaszadók 64%-a helyteleníti a választások megrendezését a háború alatt, 15%-a helyesli, 21%-uk bizonytalan.

A háború alatti választásokat ellenzők különböző érveket hoznak fel álláspontjuk alátámasztására: 36% úgy gondolja, hogy az országnak jelenleg nincs rá pénze; 32% arra hivatkozik, hogy az ukrán törvények nem adnak lehetőséget a választások megtartására hadiállapot idején; a válaszadók 31% úgy véli, hogy amíg tart a háború, a választások megrendezése veszélyes a választók számára.

Emellett a válaszadók 29%-a hangsúlyozta, hogy a hadiállapot idején a polgárok jogainak és szabadságainak átmeneti korlátozása miatt lehetetlen betartani a demokratikus választások normáit; 26%-uk úgy véli, hogy az ideiglenesen megszállt területeken nem lehet megszervezni a választásokat. A megkérdezettek 24%-a azt mondta, hogy nehéz lesz megszervezni a szavazást a külföldön tartózkodó ukránok számára, 22,5%-uk pedig rámutatott, hogy lehetetlen megszervezni a szavazást a katonák számára a harctéren.

A háború alatti választásokat ellenző válaszadók 14%-a gondolja úgy, hogy nem szabad online szavazást tartani, mert az ellenséges titkosszolgálatok beavatkozhatnak a folyamatba; 13%-uk szerint fennáll a belső politikai konfliktusok kiéleződésének veszélye; 11%-uk azon a véleményen van, hogy a hadiállapot esetleges ideiglenes eltörlése a választások idejére negatív hatással lenne az ország biztonságára; további 9% emlékeztetett, hogy a választási bizottságok tagjait, a megfigyelőket és a jelölteket mozgósíthatják.

A választásokat szükségesnek tartók 6%-a szerint a véleménynyilvánítás a demokrácia támogatása miatt lenne fontos; a válaszadók 5%-a úgy vélte, ez a lépés megmutatná, hogy mennyire demokratikus Ukrajna; 5% szerint a kormány leváltására vagy megújítására van szükség; 5% jelezte, a választások hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalomban vita alakuljon ki az ország problémáiról és azok megoldásának módozatairól.

A felmérést a Razumkov Központ szociológiai szolgálata végezte 2023. szeptember 21. és 27. között az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által finanszírozott és az ukrajnai Pact által megvalósított „Csatlakozz!” Közaktivitás-támogató program keretében.

Összesen 2016 18 éven felüli válaszadót kérdeztek meg az ország kormányellenőrzés alatt álló régióiban.

(szcs/razumkov.org.ua)