A gépjármű elsősegélykészletéről

Az ügyvéd válaszol

2023. szeptember 5., 20:21 , 1174. szám

 „A legutóbbi közúti ellen­őrzéskor a rendőr kilátásba helyezte, hogy megbírságol, miután egyetlen pillantással, a szélvédőn keresztül (!) »felmérte«, hogy baj van az elsősegélykészletemmel. Talán lemaradtam valamiről? Változott a törvény, esetleg csak a rendőr akart rám ijeszteni? Mi a helyzet az elsősegélykészletekkel?”

– A téma szempontjából alapvető dokumentum változatlanul a Közúti közlekedés szabályai («Правила дорожнього руху», затверджено постановою Кабінету Міністрів України від 10 жовтня 2001 року № 1306 – a továbbiakban: KKSZ). Ennek 31. fejezete részletezi a járművek állapotával és felszereltségével kapcsolatos előírásokat.

A 31.4.7. pont értelmében tilos a jármű üzemeltetése elsősegélykészlet (медична аптечка) nélkül, melyen fel van tüntetve a jármű kategóriája, amelyen alkalmazandó.

A 31.4.7. ponthoz fűzött 2. megjegyzés értelmében az elsősegélykészletet, amelynek gyógyszerlistája megfelel az adott jármű-kategóriára vonatkozó DSZTU 3961–2000 szabványnak, a gyártó által meghatározott ponton kell rögzíteni a gépkocsiban. Amennyiben a jármű konstrukciója nem irányoz elő erre a célra egy speciális pontot, az elsősegélykészletet könnyen hozzáférhető helyen kell tartani. Mi tagadás, az, hogy könnyen hozzáférhető hely, igen tágan értelmezhető követelmény, ami soha nem szerencsés, ha annak betartását valamely hatóságnak kell ellenőriznie.

Ami az elsősegélykészlet tartalmát illeti, az elvárásokat rögzítő dokumentum az Egészségügyi Minisztérium 1998. évi 187. számú rendelete («Про затвердження переліків лікарських засобів у медичних аптечках транспортних засобів»). Idevág a Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium 2013. évi 622. számú rendelete is, amely jóváhagyta az autós elsősegélykészlet állami ágazati szabványát, azt a bizonyos DSZTU 3961–2000-t.

E helyütt nem bonyolódnék bele a készlet tartalmába, legyen elég annyi, hogy az abban található készítmények és eszközök alapvetően a vérzés elállítására és a sérült testhelyzetének rögzítésére szolgálnak. Témánk szempontjából fontosabb az elsősegélykészlet szavatossági ideje, amit a rendőrök adott esetben szintén ellenőrizhetnek. Az elsősegélykészlet szavatossági ideje főként attól függ, meddig használhatók fel az abban tartott gyógyszerek. Ezért célszerű a lejárt szavatosságú készítményeket időben cserélni. A már említett 187. számú egészségügyi minisztériumi rendelet is úgy fogalmaz, hogy a járművezetőknek oda kell figyelniük az elsősegélykészletben található gyógyszerek eltarthatósági idejére.

Ami a bírságolást illeti, az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv («Кодекс України про адміністративні правопорушення» – a továbbiakban: Ajtk.) szabálysértésnek tekinti a gépjármű üzemeltetését elsősegélykészlet nélkül. Az elsősegélykészlet hiánya azon „egyéb” szabálysértések közé tartozik, amelyek az Ajtk. 125. cikkelye értelmében figyelmeztetést vonnak maguk után. Más szóval: az elsősegélykészlet hiányáért nem szabható ki bírság.

Senkinek sem ajánlanám azonban, hogy félvállról vegye az ügyet, ugyanis előfordul, hogy a rendőrök hasonló esetekben az Ajtk. 121. cikkelyét alkalmazzák. A 121. cikkely az olyan jármű irányítását, „amelynek meghibásodott a fék- vagy kormányrendszere, a meghajtó vagy kapcsolórendszere, a külső világítóberendezése (sötét napszakban), vagy más olyan műszaki meghibásodás áll fenn, amellyel a megállapított szabályok értelmében tilos üzemeltetni, vagy a vonatkozó szabályok, előírások és szabványok megsértésével lett átalakítva”, a polgárok nem adózó minimális jövedelme hússzorosának (340 hrivnya) megfelelő bírsággal rendeli büntetni. Egy éven belüli ismételt szabálysértés esetén a büntetés a nem adózó minimális jövedelem 50–100-szorosára nő (850–1700 hr.), a jármű irányításának jogától való megfosztással 3–6 hónapra vagy 5–10 nap közigazgatási elzárással.

Mint látható, műszaki hibás jármű működtetéséről van szó a 121. cikkelyben. De az elsősegélykészlet hiánya nem értelmezhető az autó műszaki hibájaként. Ezt támasztja alá közvetetten a 121. cikkely második bekezdésében rögzített tényállás is: „Olyan személyszállítási eszköz irányítása a vezető által, amelyet személyszállítási szolgáltatások nyújtására használnak, és amelynek az e cikkely első részében leírt meghibásodásai vannak, vagy amelynek műszaki állapota és felszereltsége nem felel meg a szabványok, a közlekedési szabályok és a műszaki üzemeltetés követelményeinek.” Vagyis a jogalkotó egyértelműen megkülönbözteti a műszaki meghibásodást és a felszereltséget. Ebből viszont az is következik, hogy az elsősegélykészlet hiányáért csak a személyszállítási szolgáltatások nyújtására használt gépjármű vezetője bírságolható meg.

Véleményem szerint az Ajtk. 121. cikkelye – talán a törvényalkotók némileg általános fogalmazása miatt is – olyan „gumi” jogszabállyá vált, amelyet a rendőrség számos egyéb helyzetben is alkalmaz a műszaki meghibásodás esetein túl. Bizonyos szempontból érthető, hogy az intézkedő rendőr szívesebben alkalmaz az eset minősítésére olyan cikkelyt, amely a járművezető szigorúbb büntetésére ad lehetőséget, ám ez a vizsgált esetben jogtalan. Vagyis ha a rendőr bírságot szab ki az elsősegélykészlet hiányáért, az törvénytelen eljárás, amely ellen a siker reményében fellebbezhetünk a bíróságon. Más kérdés, hogy az ember néha inkább kifizeti a bírságot, nem vállalja a bírósági hercehurcát.

Megragadnám az alkalmat, hogy ismételten felhívjam a figyelmet: a rendőröknek nem áll jogukban csak azért megállítani a járművet az úton, hogy ellen­őrizzék, van-e abban elsősegélykészlet.

hk