Szép új világ – készpénz nélük?

Miután az ókorban a föníciaiak feltalálták a pénzt, évezredekig nemesfémekből (a minden fényűzést megvető spártaiaknál vasból) vert érmék, egyes helyeken kakaóbabok vagy éppen kagylók töltötték be a pénz áruhelyettesítő, értéktároló és fizetőeszköz szerepét. Majd a középkori Kínában feltalálták a papírpénzt, mely az újkorban világszerte elterjedt, s részben kiszorította a használatból az érméket. Ám a pénz mindeddig készpénz maradt. Elképzelhető viszont, hogy napjaink digitális forradalma során kiszorítja a digitális pénz. Milyen pozitív vagy negatív változásokhoz vezet ez az átállás?   

A digitális pénz (elektronikus pénz) a pénz egy új formája, az érmékkel és a bankjegyekkel ellentétben nincs fizikai megjelenése, ehelyett egy számítógépen tárolt fájl vagy egy chipkártyában tárolt memóriarészlet, értéke pedig egy digitális bitsorozatként tárolódik. Előbb a nem állami szervek által kibocsátott kriptoeszközök (csereeszközökként vagy befektetésekként használható digitális pénzeszközök) jelentek meg, melyeknél kriptográfiát (titkosítást) alkalmaznak, s vonzerejüket az adja, hogy lehetőséget teremtenek a könnyen és gyorsan végrehajtott tranzakciókra két fél között, közvetítők nélkül. Ugyanakkor nem kevés kockázatot is magukban rejtenek. Felhasználóik gyakran nincsenek tájékoztatva a velük járó kockázatokról, ami a felhasználók pénzének az elvesztéséhez vezethet. Emellett a kriptoeszközök szabályozás nélküli széles körű használata pénzügyi instabilitást okozhat, piaci manipulációkhoz vezethet, s mivel a velük végzett pénzügyi tranzakciók nagyrészt névtelenek, a kriptovalutákat széles körben használják bűnözői tevékenységekre.

Az elektronikus pénz újabb formája pedig a digitális jegybankpénz. Kína már be is vezette a digitális jüant, míg egyes országok kísérleti jelleggel vezették be a saját digitális valutájukat, több helyen pedig – az Egyesült Államoktól Magyarországig, illetve Ukrajnáig – még csak tervezik ezt a lépést, ahogy a digitális euró bevezetése is a tervek közt szerepel, s fennáll a lehetőség, hogy visszaszorul vagy teljesen eltűnik a készpénz. De milyen előnyei lehetnek a digitális pénznek, illetve milyen veszélyforrásokat rejthet magában? Mint Retkes Ádám István üzleti elemző kifejtette, ha gazdasági válság idején bedől egy kereskedelmi bank, nagyobb bankcsőd esetén az abban betéttel rendelkező polgárok betétbiztosítás mellett is csak a pénzük töredékét kapják vissza. Ám ha digitális jegybankpénzzel rendelkeznek, akkor a jegybank szavatolja a jegybankpénz értékét, hiszen ez az ország hivatalosan elismert fizetőeszköze, ott áll mögötte az ország egész gazdasága, ráadásul a jegybankok nem sűrűn szoktak bedőlni. Ezenkívül a digitális jegybankpénznek a készpénzzel ellentétben minimális az előállítási és a tartási költsége. Viszont mivel ez is egy informatikai rendszer, itt is van rendszerkockázat. Ha bedőlnek szereplők vagy a szerverpark, akkor ezek a tényezők nagyon negatívan hatnak a fizetési rendszerre. Müller János közgazdász szerint a digitális jegybankpénz nagy előnye a megbízhatóság és a garantált névérték, emellett a tranzakciók is gyorsabbakká válnak, a banki költségek pedig csökkennek, ezért lehetővé válik a banki szolgáltatások díjainak a csökkentése. Ugyanakkor, ha túl sikeres a digitális jegybankpénz bevezetése, akkor nagyon sokan fordulnak el a kereskedelmi bankoktól, azokban csökkennek a bankbetétek, s emiatt a bankok fennmaradásuk érdekében magasabb kamatokat fizettetnek ügyfeleikkel. Gazdasági nehézségek, válságok esetén pedig véleménye szerint a digitális jegybankpénz léte és működése felgyorsíthatja a negatív gazdasági hatások érvényesülését, nő a votalitásnak (a pénzérték változékonyságának) a veszélye, és bankpánik alakulhat ki.

Anne O. Krueger, a Világbank volt vezető közgazdásza rámutatott: gyakran érvelnek azzal, hogy a digitális jegybankpénz bevezetése segítené a szegényeket és azokat, akiket nem szolgál ki megfelelően a bankrendszer, az ingyenes jegybankszámla mindenki számára elérhető lenne. Emellett jóval könnyebbé válna a kormányzatok számára a szociális juttatások adminisztrálása. A digitális valuták jól működő nemzetközi rendszere pedig nagyban csökkentené a határokon átívelő tranzakciók költségeit is. Ugyanakkor – mint fogalmazott – az egyik lényeges kérdés: hol vezetnék a számlákat? Ha a jegybankban, akkor miként őrzik meg a tranzakciók adatainak a titkosságát? És mi lenne a magánbankokkal, melyek a hitelek fő forrásai a legtöbb piacgazdaságban? Ha nem helyeznek el többé betéteket a kereskedelmi bankoknál, hogyan fognak azok hiteleket nyújtani? A digitális jegybankpénz bevezetése esetén a rendszer jó működése végett egyensúlyt kell kialakítani az adatvédelem és a rendszer ellenőrzése között, különben a kormányzatok túl könnyen hozzáférnek a számlatulajdonosokra vonatkozó információkhoz, és könnyen beavatkozhatnak a hitelkihelyezésekbe. Ennek alternatívája, hogy a jegybankok betéteket helyeznek el a tagbankokban, amelyek aztán a hitelek forrásaiként tudnak majd működni. De nemzetközi szinten is adódhatnak problémák. Készek lesznek-e az egyes jegybankok elfogadni a kifizetéseket más jegybankok digitális pénzével? Megőrizhetik-e az egyes országok az ellenőrzést a saját pénzük felett, ha az digitális formát ölt? Anne O. Krueger leszögezte: nehéz elképzelni, hogy a nagyobb jegybankok készek lennének biztosítani a nemzetközi pénzügyi rendszer stabil működését az együttműködés, a koordináció és az ellenőrzés magas szintje nélkül. A legtöbb szakértő pedig arra figyelmeztetett, hogy nem lenne szabad átállni a digitális jegybankpénzek rendszerére addig, amíg nincsenek biztosítékok arra, hogy a hitelek kihelyezése, a fizetési rendszerek, a pénzügyi stabilitási biztosítékok, valamint az új rendszer egyéb aspektusai legalább annyira gördülékenyen működnek majd, mint a mostani rendszerben.

Ugyancsak problémát okozhat, hogy míg a készpénzt nehéz hamisítani, addig a bitekből álló digitális pénzt könnyű legyártani és másolni. Emellett ki van téve a hackertámadásoknak. És ami a legfőbb probléma: rossz kezekben az állampolgárok feletti totális kormányzati ellenőrzés eszköze lehet. Ha összekapcsolják a felhasználó személyazonosságával, az megkönnyítheti a tranzakciók nyomon követését és ellenőrzését. Amennyiben programozzák a digitális pénzt, a kormány lejárati dátumot kapcsolhat az elköltéséhez, amivel ellehetetleníti a megtakarításokat. Sőt, ha úgy látja, hogy az illető számára nem elég „jó állampolgár”, akkor befagyaszthatja a jegybanki számlán tartott pénzét, amihez így nem férhet hozzá. Igaz, az Európai Központi Bank (EKB) a digitális euró bevezetéséről szóló dokumentumban kifejtette: az EKB nem fog rendelkezni információkkal a polgárok bankbetétjeiről, tranzakciós előzményeiről, fizetési szokásaikról. Az adatokhoz csak a közvetítők férhetnek hozzá a szabályozási megfelelés érdekében. A digitális euró pedig nem lesz programozható pénz. Ugyanakkor a digitális jüant társadalmi kreditrendszerrel kapcsolták össze, egy olyan programmal, mely a viselkedésük, a kapcsolatrendszereik és a személyes jellemzőik alapján pontozza az állampolgárokat, felméri a megbízhatóságukat, és ennek alapján határozza meg a pénzügyi szolgáltatásokhoz, a munkalehetőségekhez s egyéb dolgokhoz való hozzáférésüket. Ha valaki valami miatt nem tetszik a kormánynak, akkor csökken a pontszáma, nem vehet igénybe bizonyos szolgáltatásokat, súlyosabb esetben pedig befagyaszthatják a pénzét. Vagyis a digitális pénz, bizony, veszélyeztetheti az állampolgárok szabadságát (tudjuk, hogy Kína egyébként diktatúra), de komoly demokratikus hagyományokkal rendelkező országok esetében is fennállhat a demokrácia megsérülésének a veszélye.

Fabio Panetta, az EKB igazgatósági tagja a digitális pénzt a gazdaság digitális átalakulása velejárójának nevezte, de hozzátette, miszerint a készpénznek is meg kell maradnia, s a kétféle pénzt egymás kiegészítőjének nevezte. Mint kifejtette, kiberfenyegetés, áramszünet, műszaki hiba esetén a készpénz biztosíthatja a fizetésforgalmat. S mivel kiemelt aggály, hogy azok a polgárok, akik nem tudnak vagy – adatvédelmi okok miatt – nem akarnak digitális pénzt használni, így annak kizárólagos volta miatt kirekednének a gazdaságból, ezért is biztosítani kell a készpénz megmaradását, illetve elfogadását a pénzforgalomban, hogy az emberek továbbra is választhassanak a kétféle fizetési mód közül.

A digitális pénz előnyei és a vele járó veszélyek felsorolása után pedig önként adódik a kérdés: egyáltalán jó dolog-e a bevezetése?

Lajos Mihály