Ismét jön a 12 éves iskola
Szerhij Kvit oktatási miniszter nemrég bejelentette a 12 éves iskolai oktatásra való átállást a következő tanévtől.
A tárcavezető az ICTV-nek nyilatkozva közölte: „Úgy tervezzük, hogy azok a gyerekek, akik jövőre mennek első osztályba, 12 éves iskolát fognak végezni.”
Kvit utalt rá, hogy a tanulmányi idő világszerte 12 év. „Csak tizenkettő, itt nincs helye vitának” – hangsúlyozta.
Ezen kívül az Oktatási és Tudományos Minisztérium jövőre bevezeti az állami záróvizsgát az ukrán nyelv és irodalom mellett idegen nyelvekből, történelemből és matematikából is. Magyarán: ezekből a tárgyakból szintén kötelező lesz a külső független értékelés.
A miniszter emellett az idei felvételi kampányt is értékelte. „Elvben a felvételi kampány rendben zajlik… A jobb felsőoktatási intézmények iránt nagyobb az érdeklődés a felvételizők körében, és még erősebbekké válnak” – idézi a tárcavezetőt a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata.
A portál összeállításában azt írja, hogy az iskolai reform kidolgozói az 5+4+3 éves tagolás mellett döntöttek, azaz az ötéves elemi iskolát négy év általános iskolai képzés követné, erre épülne a 3 éves középiskolai oktatás. Az ötéves elemi iskola bevezetésétől egyebek mellett azt remélik, hogy segít megőrizni a falusi iskolákat, ami viszont lehetővé tenné, hogy a gyerekek 11 éves korukig az otthonuk közelében tanuljanak. Az új koncepció egészen a kilencedik osztályig nem tervezi az iskolai oktatás semmiféle szakosítását, megszűnnek tehát az egyes tárgyak, például az idegen nyelvek oktatását előtérbe helyező szakosodott oktatási intézmények. Emellett az ígéretek szerint eltűnnek a különféle iskolai felvételik és elbeszélgetések, szervezett felvételi előkészítő és felzárkóztató tanfolyamok.
A jövőben az elemi iskola működhetne külön intézményként, de összevonható volna az általános iskolával is. A kilencedik osztály elvégzése után a tanulókra külső független értékelés, azaz kibocsátó vizsgák és pályaválasztási tesztek várnak, amelyek alapján eldönthetik majd, hol folytatják tanulmányaikat.
Ugyanakkor a középiskolát mindenképpen önálló intézményekként képzelik el a minisztériumban. Az oktatási intézmények három típusáról van szó: szaklíceum (a középiskolai végzettséggel együtt a diákok szakmunkás-képesítést is szereznek), akadémiai líceum (szakosított középiskola, amely a felsőoktatási intézményekben történő továbbtanulásra készíti fel a diákokat) és a koledzs. Az utóbbiban a képzés három helyett négy évig tartana, ami után a végzősök molodsij szpecialiszt szintű diplomát kapnának. A középiskoláknak ez a felosztása azonban nem jelenti majd, hogy felsőoktatási intézménybe csak az akadémiai líceum elvégzése után lehet felvételizni – írja a Dzerkalo Tizsnya.
A hivatalos indoklás szerint igaz ugyan, hogy az új rendszer a jelenleginél tovább, egészen 18 éves korukig az iskolapadban tartaná a fiatalokat, ám az iskolából kikerülő diákok jelentős része így nem pusztán érettségi bizonyítvánnyal, hanem valamilyen szintű szakképesítéssel kerülne ki a munkaerőpiacra. Ugyanakkor, bár a felsőoktatásba készülők 18 éves korukra még csak egy érettségi bizonyítványt tudnak majd felmutatni, a tervek szerint a 12 éves oktatás bevezetésével párhuzamosan a felsőoktatási intézményekben a bakkalaureátusi fokozat megszerzését a jelenlegi négy helyet három éves képzéshez kötnék, amivel ellensúlyoznák az iskolai évvesztést.
(zn.ua/szcs)
