Fogytán az ivóvíz a Sajánban

Az egyre aggasztóbb ivóvízhiány miatt visszaesőben van a huszti járási Saján és környékének idegenforgalma.

A jótékony hatású sajáni ásványvíz-források iránti érdeklődés az elmúlt években hihetetlen méreteket öltött. A Saján-hegyek által körbezárt sajátosan meleg levegőjű, különleges mikroklímájú, gyógyvizekben bővelkedő vidéket már nemcsak a gyógyulni és pihenni vágyók kedvelik, hanem a pénzüket itt befektető kijevi üzletemberek, politikusok, művészek is szívesen építkeztek itt. A központi szanatórium körül gomba módra szaporodtak a magánkézben lévő gyógyüdülők, minihotelek, s az építkezések folytán Saján néhány év alatt duplájára nőtte ki magát.

Mindez ahhoz vezetett, hogy a meglévő ivóvízforrások rohamos tempóban apadni kezdtek, ami már az ide áramló gyógyturizmus rovására ment. A nehézkes vízellátás hatására a gyógyulni és kikapcsolódni vágyó turisták érdeklődése az elmúlt nyár folyamán olyannyira megcsappant, hogy a vendégfogadó helyek nagy részének a főszezon ráfizetéssel zárult, ami a helyi és a járási költségvetés bevételi oldalát is érzékenyen érintette.

A huszti járási közigazgatás ezért a múlt héten válságtanácskozást hívott össze. Az érdekelt idegenforgalmi, építészeti, területfejlesztési és pénzügyi osztályok vezetői megegyetek abban, hogy a az ivóvízhiányt még az üdülési főszezon kezdetéig meg kell oldani. A szakértők szerint legalább három artézi kutat kell fúrni, ami meglehetősen költségigényes. Ennek pénzügyi fedezetét a járási költségvetés csak részben tudja magára vállalni, ezért a megyéhez, illetve a szakminisztériumokhoz fordulnak segítségért, de a cél érdekében alternatívaként a magántőke bevonását is fontolóra veszik – írja a Novini Zakarpattya.

Palkó István