Egy szerződés, mely csak bánatot okozott

Trianon

2008. június 13., 10:00 , 387. szám

88 éve, 1920. június 4-én írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély tükörtermében a Magyarország új határait megállapító "békeszerződést", melynek következtében a Magyar Királyság akkori területének több mint kétharmadát, lakosságának mintegy 60%-át elveszítette. Az ország területe 325 411 négyzetkilométerről 93 073 négyzetkilométerre csökkent, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza.

A történelemkönyvekben csak egy dátum, egy adat a számtalan többi között. A világ köztudatában - még annyi sem. Hiszen 88 éve már... És évtizedekig nemhogy szólni - még gondolni sem volt szabad rá. Mégis: nincs igaz magyar, akinek a Trianon szó hallatán össze ne szorulna a torka, éljen bár az önmagával határos "csonka országban", vagy még inkább a szomszédos "nemzetállamok" szorításában vergődő leszakított részeken, de akár Argentínában vagy Svédországban. Mert igaz, hogy Versailles-ból, Brüsszelből, de akár Moszkvából vagy Washingtonból nézve Kolozsvár és Arad ma Románia, Kassa és Pozsony - Szlovákia, Bácska és Baranya - Szerbia, Verecke és Munkács - Ukrajna része, de azért még ma is, a 88 év ellenére is beszélik még Árpád nyelvét a Kárpát-medencében.

Pedig a felnégyeltetés annak idején többet szakított ki az ország ezeréves testéből, mint amennyit meghagyott. A Magyar Szent Korona Országa az alábbi területeket veszítette el: Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből Romániához kerültek (103 093 km2, a Magyar Királyság 31,78%-a); az északi területek többsége, így a Felvidék, a Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákiához került (61633 km2, a Magyar Királyság 18,9%-a); jelentős déli terület az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (későbbi neve Jugoszlávia) része lett (62 092 km2, a Magyar Királyság 19,14%-a); nyugaton egy sáv, a Felsőőrvidék Ausztriához került, ahol később Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre az új területekből a Saint Germain-i békeszerződés alapján (3967 km2, a Magyar Királyság 1,22%-a). Mintegy 3,3 millió magyar rekedt a leszakított területeken. Ma ez a szám a becslések szerint 2,2 millió...

Az akkor ejtett sebeket, a veszteségeket, a következményeket nem lehet elfelejteni, nem lehet meg nem történtté tenni. És sajnos mi itt, Kárpátalján - most már szinte egyedül kívül rekedve az egységesülő Európán - egyre hatványozottabban érezzük e következmények minden oldalról szorító hatását.