Múltidéző

Győzelem a Tiszánál

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Tiszaújlak határában, a folyó bal parti részén magasodó turulmadaras emlékműnél minden év júliusában megemlékezik a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájáról, a tiszabecsi ütközetről.

Szovjet kereskedelem: a sorban állás története

A szovjet kereskedelem mintegy fél évszázadon át véget érni nem akaró sorban állásokra kényszerítette az embereket valamilyen hiánycikk megszerzése végett, vagy a puszta lehetőségért, hogy megvásárolhassanak ezt-azt.

Diákokból „sztrojotrjádok”

Harminc éven át nyaranta diákok tízezrei vedlettek át főiskolai és egyetemi hallgatókból építőmunkásokká, akik Szovjetunió-szerte iskolákat, gazdasági épületeket és lakóházakat emeltek.

Kardhüvely díszes ezüstverete

A beregszászi járási Bégányban kerti vécét ástak az egyik portán, amikor a munkások 1,5 méter mélyen több, számukra értéktelennek tűnő, kidobott vasdarab mellett találtak egy rendkívül gazdagon díszített fémtárgyat.

Lélekharangok a Beregvidéki Múzeumban

A bronzból készült tárgyak anyaga minden korban értékes nyersanyagnak számított, emiatt eleink a törött, sérült bronztárgyakból újat öntöttek a legtöbb esetben. Korai időkben öntött, nagyobb méretű bronztárgyak, például harangok ezért csak különleges esetekben maradhattak ránk.

Bronzkori csákány és karperec a Beregvidéki Múzeumban

A beregszászi Kishegy a legkorábbi időktől lakott hely volt, ahol régészek megtalálták a több mint 40 000 évvel ezelőtt itt élt neandervölgyi és a több mint 10 000 évvel ezelőtti crô-magnoni ember nyomait is.

Mégsem ukránok az őslakosok Kárpátalján

Nincs kapcsolat a mai Kárpátalja területén a magyar honfoglalás előtt megtelepedett ősszlávok és a ma itt élő ukránok között – állítja Kobály József, a Kárpátaljai Honismereti Múzeum régészeti osztályának vezetője.

Az igazság diverzánsai

Hatalmas elnyomó gépezettel, börtönökkel és specializált pszichiátriai gyógyintézetekkel harcolt a Szovjetunió mintegy két évtizeden át a másként gondolkodókkal. Mégsem győzhetett ebben a harcban.

Híven, becsülettel, vitézül

A Magyar Királyi Csendőrség feladata Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartásának és a közrendnek a biztosítása volt, megalapításától, 1881-től a II. világháború végén bekövetkezett feloszlatásáig, 1945-ig.

Micz bán meséje és nemzetségének valós eredete

Ajánlom e sorokat dr. Soós Kálmán emlékének.

Dr. Soós Elemér, a 19. sz. kiváló történésze ezt írja: ,, Van Beregmegyében most is egy Micz nevű patak, ez a beregszászi hegyekből ered, Surányig délnek, innét nyugatnak, majdnem Csarodáig folyik, itt folyása éjszaknak fordúl, majd tekervényes útját folytatva, Kaszonynál éjszaknyugati irányt vesz; Haranglábnál a Szipa vizével egyesül s Micz név alatt a Szernyébe ömlik. A feltvést, hogy Micz-bán után nyerte nevét, különben még az a feltevés is igazolja, hogy a terület, melyen a Micz-patak, Micz-köznek neveztetik és mint ilyen már a XIII. sz. oklevelekben is emlittetik.