Szabadság Rádió: Magyarország ismét visszaköveteli kisebbsége 2015 előtti jogait
Magyarország elkészítette és megküldte a többi EU-tagállamnak azt a dokumentumot, amelyben megfogalmazta az Ukrajnával szembeni elvárásait az országban élő magyar nemzeti kisebbséggel kapcsolatban – jelentette a Szabadság Rádió (SZR) ukrán nyelvű hírszolgálata március 15-én a birtokába jutott levél alapján.
A dokumentum szerint a nemzeti kisebbségek védelme Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalási keretének egyik prioritása, ezért Magyarország követeli az ukrajnai magyar közösség nemzeti kisebbségi jogainak helyreállítását a 2015 előtti szinten.
Magyarország többek között azon jogok visszaállítását szorgalmazza, amelyek garantálják a magyar nyelv szabad használatát Ukrajnában, valamint a politikai képviselethez való jogokét regionális és országos szinten.
A dokumentum szerint jelenleg 20 ezer diák tanul magyar tannyelvű ukrán iskolákban.
„A korábbi ígéretekkel ellentétben figyelmen kívül hagyták az ukrajnai magyar közösség képviselőinek igényeit például a magyar kisebbségi iskolákban ukrán nyelven tanítandó tantárgyak meghatározásakor” – idézi a dokumentumot az SZR.
A levélből kitűnik, hogy Ukrajnában a közigazgatási járások átalakítását követően megváltoztak a regionális lakossági arányok.
„Nem indokolt a nemzeti kisebbségek esetében a kötelező 10 százalékos arány, amelyet a nemzeti kisebbségeknek el kell érniük a helyi lakosság körében ahhoz, hogy igényt tarthassanak nyelvi jogokra” – áll a dokumentumban.
Magyarországnak az sem felel meg, hogy a magyar közösségnek nincs saját küldötte a Legfelső Tanácsban – írja az SZR.
„Magyarország kéri, hogy a magyar közösség számára biztosítsák a politikai képviselet jogát, és ezzel összefüggésben engedélyezzék a nemzetiségi nyelv használatát a választási kampányok, népszavazások során és általában a közéletben, ahogyan korábban is volt” – áll a levélben.
Ukrajna nem kommentálta Magyarországnak ezt a nyilatkozatát. Magyarország követelései jelentős akadállyá válhatnak Ukrajna további uniós integrációjában – állapítja meg az SZR.
Korábban jelentették, hogy március 14-én telefonbeszélgetést folytatott Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Abban állapodtak meg, hogy „jövő héten kétoldalú, kormányszintű megbeszélést tartanak a csapatok között”.
Jermak és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter legutóbb január végén találkoztak Szijjártóval Ungváron. A Jevropejszka Pravda tudósítása szerint az Elnöki Hivatal vezetője a megbeszélés után kijelentette, hogy a magyar külügyminiszterrel folytatott tárgyalások igazolták Kijev és Budapest kölcsönös törekvését a legmagasabb szintű találkozó megtartására.
Szijjártó jelezte, Magyarország Ungváron átadott egy dokumentumot, amely 11 pontban foglalta össze, milyen lépéseket tartana szükségesnek ukrán részről a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállításához. Március elején azonban egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva a magyar külgazdasági és külügyminiszter az MTI szerint közölte, hogy „az ukrán kollégák által nekünk megküldött válaszdokumentum nem tartalmaz semmifajta előrelépést ezen a téren”.
„Mindaddig, amíg a magyar nemzeti közösség jogainak visszaadásához szükséges jogszabályok nem születnek meg Ukrajnában, addig egy felsőbb szintű találkozónak a feltételei egyszerűen nem tudnak adottak lenni” – fűzte hozzá Szijjártó a magyar hírügynökség szerint.
(ntk/radiosvoboda.org/eurointegration.com.ua/MTI)
