Átvette a Nobel-díjat Karikó Katalin és Krausz Ferenc
Nagyszabású gála keretében vette át Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus a Nobel-díjat.
A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett ceremónián.
Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat.
Egyike azoknak a kutatóknak, akik elkezdték az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztését. Felfedezése a koronavírus-járványban hozott áttörést, hiszen a technológiájával a lehető leghamarabb elkészíthették a szakemberek a vakcinákat.
Szinte nincs olyan hazai szakember, aki ne ismerné el Karikó Katalin fejlesztéseit. Szerintük az mRNS-vakcinát hamarosan már nemcsak a koronavírus okozta fertőzések, hanem egyéb betegségek kezelésére is használják világszerte.
Ő az első magyar nő, aki megkapta a Nobel-díjat.
Krausz Ferenc fizikus pedig két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért vehette át a fizikai Nobel-díjat.
A fizikus felfedezése áttörést hozhat az egészségügyben.
A kutatómunka eredményeként a 2000-es évek elején az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel először végezhettek valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról.
Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta.
Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon.
Legújabb munkájában az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.
(hirado.hu)
