A nemzeti kisebbségek helyzetéről tájékoztatták az EU-s tagállamok képviselőit Beregszászban
December 11-én az Európai Unió tagállamainak diplomáciai vezetői munkalátogatásra érkeztek Kárpátaljára. A látogatás során a diplomaták megtekintették többek között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, ahol több intézményvezetővel volt lehetőségük találkozni, illetve tájékozódtak az intézmény működéséről. Ezenkívül ellátogattak a Mathias Corvinus Collegium székházába, a Beregszászi Kossuth Lajos Líceumba, valamint a kárpátaljai magyar egyházak képviselőivel is megbeszélést folytattak. A látogatás célja elsősorban a Kárpátalján élő nemzeti kisebbségek helyzetének megismerése volt.
Az Európai Unió tagállamainak diplomáciai vezetői és a megyei vezetőség együtt érkezett Beregszászba, ahol sajtótájékoztatót tartottak a Mathias Corvinus Collegium székházában, mely a magyar kormány által működtetett tehetséggondozó intézményként segíti a kárpátaljai tehetséges fiatalokat. A tájékoztató során a megye vezetője, Viktor Mikita beszámolt Kárpátalja etnikai összetételéről, az oktatási, vallási, kulturális igények ellátásáról, a nemzeti kisebbségek részvételéről a régió életében, a tömegtájékoztatáshoz való hozzáférésről, valamint a helyi hatóságokkal és önkormányzatokkal való együttműködésről.
Ezt követően a delegáció a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára látogatott el. Az intézmény magyar állami támogatásból és a magyar adófizetők támogatásából jött létre, mind a mai napig nem részesül ukrán állami támogatásban, kizárólag magyarországi fenntartású. Azonban az ukrán törvényeknek eleget téve, az európai oktatási normáknak megfelelő szinten van lehetősége az ott tanuló diákoknak különböző szakképesítést megszerezni. Mindemellett a főiskola ma a megye legkorszerűbb felsőoktatási tanintézményeként erősíti a kárpátaljai felsőoktatást magánintézményként.
A látogatás kapcsán Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét kérdeztük: „Azt a feladatot kaptuk a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatástól, hogy tájékoztassuk az európai nagyköveteket, mutassuk be, hogy milyen itt a felsőoktatás, és milyen lehetőségek vannak a felsőoktatásban. Érdekes volt a megkeresés, hiszen az elmúlt tíz évben senki nem jött tájékozódni, hogy milyen gondokkal küzdünk, és hogyan éljük meg mindezt. Természetesen mi azt, amit másoknak, most is elmondtuk: hogy hogyan alakult meg a főiskola, hogy ez nem állami fenntartású intézmény, amely betartja a törvényeket, azonban a háború alatt is kaptunk egy teljes körű, mindenre kiterjedő ellenőrzést. Ezenfelül Beregszász legnagyobb adófizetői voltunk a háború kitöréséig, de most is jelentősen hozzájárulunk a költségvetéshez, és a törvényeket betartjuk. Sajnos a 2014-ben elfogadott oktatási törvényből kivették azt a lehetőséget, hogy a magániskolák szabadon megválaszthatják az oktatás nyelvét. A főiskolán mi lehetőséget adunk az ukránoknak, hogy ukránul vizsgázzanak és tanulják a magyar nyelvet, a magyaroknak, hogy magyarul vizsgázzanak és tanulják az ukrán nyelvet, valamint az angol nyelv elsajátítására is lehetősége van a diákoknak. Állami támogatást nem kaptunk eddig még sosem, az ukrán törvényeket betartjuk. Azt konstatáltuk pozitívan, amennyiben megjelenik a módosított törvény, és látunk minden végrehajtási rendelkezést, az jó, hogyha visszahozzák a korábban kivett pontokat, ami által lehetőség nyílik a szabad nyelvválasztásra többek között.”
A főiskolai látogatás során a diplomaták elbeszélgettek a vezetőkkel, a pedagógusokkal, a tanulókkal és a hallgatókkal, megismerkedtek az oktatási bázissal és körülményekkel azokban a központokban, ahol a régió nemzeti kisebbségeinek képviselői tanulnak.
Ezt követően ellátogattak a beregszászi református templomba, ahol a vallási felekezetek képviselőivel tartottak találkozót. A diplomaták elsősorban a Kárpátaljai Református Egyház püspökével, Zán Fábián Sándorral, a régió Felekezetközi Lelki Tanácsának vezetőjével, Lucsok Péter Miklós megyéspüspökkel, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye ordináriusával és Luscsák Nílus atyával, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye apostoli adminisztrátorával tárgyaltak. Megvitatták a vallási közösségek működését, vallási igények biztosítását a nemzeti kisebbségek képviselői számára, a templomokhoz való hozzáférést és egyéb kérdéseket.
Végezetül az EU-s képviselők a Beregszászi Kossuth Lajos Líceumba is ellátogattak, amely szintén a magyar állam támogatásával újult meg a közelmúltban. A delegáció tagjai a saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy rendkívül hasznos és elengedhetetlen Magyarország támogatása az oktatás területén, hisz ezen támogatások révén európai körülmények között tanulhatnak anyanyelvükön a magyar diákok, ami nem mondható el a többi állami oktatási intézményről; az ukrán állam sajnálatos módon az elmúlt harminc évben nem finanszírozta az állami oktatási intézmények korszerűsítését, így ezen intézményeket a delegáció tagjai sem tekinthették meg.
A diplomaták látogatása a Vérke-parti kisvárosban, reméljük, előrelépést jelent, és nem egy újabb „sziszifuszi” próbálkozás az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogainak megtartása érdekében. Hiszen az elmúlt tíz évben sajnos a kisebbségek anyanyelvhasználathoz és oktatáshoz való jogait szinte teljesen felszámolták, az ezt megakadályozó próbálkozásokat és kezdeményezéseket a helyi nemzeti kisebbségek vezetői részéről az állam eddig nem vette figyelembe. Talán a most elfogadott törvény módosításai új fejezetet nyithatnak az ukrajnai kisebbségek életében, mely garantálja a szabad anyanyelvhasználatot, a kisebbségi nyelven való oktatást, a kultúra és hagyományaink megőrzését.
ve
