Felmérés: A többség gyors EU-csatlakozásra számít

A zn.ua portál a Razumkov Központtal arról készíttetett felmérést, hogy várják-e a polgárok a csatlakozást az Európai Unióhoz, s mire számítanak, illetve mitől tartanak ezzel kapcsolatban?

A válaszadókat mindenek­előtt arra kérték, hogy a felsoroltak közül válasszák ki azokat az eseményeket (legfeljebb hármat), amelyekre a leginkább várnak az elkövetkező egy éven belül. Előre megjósolható volt, hogy a legtöbben (76,8%) a győzelemre számítanak az Oroszországgal vívott háborúban. Viszont 35,5% azzal is megelégedne, ha az elkövetkező esztendőben folytatódna a megszállt területek felszabadítása. Harmadik helyen végzett a legjobban várt események között (33,7%) Ukrajna meghívása a NATO-ba. Csak ezután, vagyis a negyedik helyen következik a rangsorban a csatlakozási tárgyalások megindulása az EU-val (26,8%).

Az ukránok változatlanul, a háború ellenére is igen optimisták a tekintetben, mikor válhat az ország az unió tagjává. Összességében a megkérdezettek 60,5%-a gondolja úgy, hogy Ukrajna kevesebb mint 10 év alatt az EU tagjává válhat. A válaszadók 54,8%-a szerint erre 2030-ig sor kerül, a legoptimistábbak (20,6%) szerint viszont két év alatt is „letudható” a csatlakozás. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy 27,8% nem tudott válaszolni a kérdésre, vagy megtagadta a választ, köztük bizonyára azok, akik tisztában vannak a csatlakozási folyamat lehetséges nehézségeivel.

Arra a kérdésre, hogy mit tekintenének a majdani ukrán EU-tagság legnagyobb pozitívumának, a felmérés készítői mintegy másfél tucat válaszlehetőséget kínáltak fel, melyek közül a megkérdezettek legfeljebb hármat választhattak ki. A legtöbben (34%) azt remélik, hogy csökken a korrupció. A másik vonzereje a tagságnak polgártársaink szemében (31%), hogy Ukrajna hozzáférhet az EU strukturális alapjaihoz. A válaszadók több mint egynegyede (26,2%) biztonsági garanciaként is tekint az uniós tagságra.

A válaszadók több mint egyötöde (21,8%) azt emelte ki, hogy az ukránoknak több lehetősége lesz a munkavállalásra más európai országokban. Hogy az EU-tag Ukrajnában jobban érvényesülnek majd az emberi jogok, csak a megkérdezettek 12,5%-a számára tűnt kecsegtető lehetőségnek.

„Mi rémíti meg a legjobban Ukrajna jövőbeni EU-tagságában?” – hangzott a következő kérdés. A zn.ua szerint vigasztaló, hogy polgártársaink közel negyede (24,1%) félelem nélkül tekint az európai jövő elé.

Az ukránok közel harmada (32%) tart az EU-csatlakozás okozta drágulástól. A második helyen áll (24,1%) az aggodalomra okot adó lehetőségek között az ukrajnai „agyelszívás” fokozódása az EU-csatlakozás után. Brüsszel esetleges „diktátuma” és Ukrajna szuverenitásának részleges elvesztése polgártársaink 21,9%-át aggasztja.

Az ukránok 18,3%-át riasztja, hogy bármilyen konfliktus és „migrációs válság” esetén be kell majd fogadniuk a más országokból érkező migránsokat. Túl sok ez egy olyan néphez képest, amelynek több mint hatmillió tagja még mindig külföldön tartózkodik menekültként, és túl sok egy olyan országnak, amely demográfiai katasztrófát él át, s akut munkaerőhiánnyal küzd – mutat rá a zn.ua.

Ugyanakkor a válaszadók mindössze 11,1%-a tart a nemzeti identitás elvesztésétől az EU-csatlakozás után. A felmérésben részt vevők 13,7%-a félelmei között említette az LMBT közösséghez való toleráns viszonyulás szükségességét.

A felmérést a zn.ua megbízásából a Razumkov Központ Szociológiai Szolgálata végezte 2023. szeptember 28. és október 4. között, face-to-face módszerrel. Ukrajna 22 megyéjében és Kijev városában 2019, 18 éven felüli válaszadót kérdeztek meg.

(zzz/zn.ua)