Uniós bővítési jelentés: Dicséret házi feladattal

November 8-án az Európai Bizottság (EB) közzétette éves jelentését arról, milyen haladást értek el a reformok terén az európai uniós csatlakozásra váró országok, köztük immár Ukrajna is. Ami Ukrajnát illeti, Brüsszelben nem fukarkodtak a dicsérettel, de „házi feladatot” is adtak, mert kiderült, hogy Kijev mégsem teljesítette maradéktalanul az EB-től tavaly kapott hét ajánlást. Ráadásul úgy tűnik, hogy a várva várt csatlakozási tárgyalások decemberben semmiképpen, legfeljebb jövő tavasszal kezdődhetnek el, de egyelőre erre sincs garancia. A végső szót a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról ugyanis az uniós országok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak kell kimondania december közepén.

A történelmi nap

„Tíz évvel ezelőtt kezdődtek a tiltakozások a Majdanon, ahol embereket lőttek le azért, mert az EU zászlajába burkolóztak. És most, 10 évvel később, ma történelmi nap van, mert az Európai Bizottság javasolja az EU-nak a csatlakozási tárgyalások megnyitását Ukrajnával és Moldovával” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke november 8-i brüsszeli sajtótájékoztatóján, amelyről a DW számolt be. Emellett az EB javasolta a tagjelölti státusz megadását Grúzia számára azzal a feltétellel, hogy Tbiliszi végrehajt bizonyos reformokat.

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője hangsúlyozta: Ukrajna az európai család tagja.

„Az ukránok életükkel fizettek – és sajnos továbbra is fizetnek – ezért a választásért, ellenállva Oroszország brutális agressziójának. A mai döntés egyértelmű elismerése Ukrajna a tragikus körülmények ellenére fáradhatatlan reformjainak és rendíthetetlen politikai akaratának” – mondta a főképviselő Japánból közvetített videoüzenetében, ahol a G7-országok éppen újabb Oroszország elleni szankciókról egyeztettek.

Kijevben megérdemelt elismerésként fogadták a brüsszeli nyilatkozatokat.

„Hazánknak az Európai Unióban a helye. Az ukránok megérdemlik az európai értékek védelméért, és azért, hogy a teljes körű háború alatt is álljuk a szavunkat, ami az állami intézmények fejlesztését illeti. Minden szükséges döntést meghozunk” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, kommentálva az Európai Bizottság javaslatát a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Zelenszkij Ukrajna és egész Európa történelme szempontjából helyes lépésként, nettó pozitívumként értékelte a brüsszeli döntést.

„Minden nehézség ellenére haladunk előre, és már decemberben politikai döntést várunk az Európai Tanácstól (a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról – a szerk.)” – fogalmazta meg országa elvárásait szokásos napi videoüzenetében az ukrán államfő.

„De”

Kijevben azonban nem lehetett felhőtlen az öröm, a sok brüsszeli dicséretet ugyanis követte a már-már megszokott „de” szócska, ami ezúttal azt jelentette, hogy az EB további feltételekhez kötötte a csatlakozási tárgyalások megnyitását.

Von der Leyen rámutatott, hogy Ukrajna 90 százalékban teljesítette mindazt, amit az EB javasolt a tagsági tárgyalások megkezdéséhez, és ez „ragyogó előrelépés” egy hadban álló ország számára. Ugyanakkor ahhoz, hogy az uniós államok jóváhagyják az úgynevezett „tárgyalási keretet”, azt a technikai dokumentumot, amely alapján a tárgyalások ténylegesen elkezdődnek egy országgal, Kijevnek még be kell fejeznie a házi feladatát. A házi feladat teljesítéséről az EB jövő márciusban ad ki újabb jelentést.

A tavaly megfogalmazott hét ajánlás közül három területén lesznek még teendők. A feladatok a következők: elfogadni a NABU létszámbővítéséről szóló törvényt, törölni a korrupció megelőzéséről szóló jogszabályból a NAZK jogkörét korlátozó rendelkezéseket, elfogadni egy, a lobbitevékenységet európai normák szerint szabályozó törvényt az oligarchaellenes intézkedések részeként, valamint törvénybe iktatni a Velencei Bizottságnak a nemzeti kisebbségi, államnyelvi, média- és oktatási törvényekkel kapcsolatos ajánlásait.

Kisebbségi teendők

Ami a bennünket, kárpátaljai magyarokat leginkább érdeklő kérdést, a nemzeti kisebbségek jogait illeti, az EB jelentése többek közt megállapítja, hogy csökkent a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció, valamint az antiszemita cselekmények regisztrált száma. Ugyanakkor Brüsszelben egyértelművé tették, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait illetően Ukrajnának meg kell felelnie a Velencei Bizottság 2023. júniusi, és az azt követő októberi véleményében foglalt ajánlásoknak.

Ukrán elemzők ezzel a házi feladattal kapcsolatban főként azt emelik ki, hogy nem fogalmaz elég pontosan a konkrét teendőket illetően, vagyis nem egyértelmű, hogy mikor tekinthető az ajánlás teljesítettnek. Magyarország ugyanakkor többször és egyértelműen kijelentette az utóbbi időben, hogy a magyar kisebbség jogainak helyreállítását várja Ukrajnától.

„Természetesen mi, magyarok továbbra is elvárjuk, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett” – fogalmazott az MTI szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter november 8-án a csatlakozási tárgyalásokról szólva.

Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes november 9-i kijevi sajtótájékoztatóján meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna megállapodik Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítésének szintjéről.

Sztefanisina kiemelte, hogy elsősorban a magyar származású ukrán állampolgárok jogainak biztosítására koncentrál, és nem látja akkorának a problémát ezen a téren, mint amekkorának a magyar kormány nyilatkozatai alapján tűnhet.

„Mi elválasztjuk az ukrajnai magyar kisebbség jogainak kérdését és az ezt a kérdést felvető magyar kormány követeléseit. Mert az ukrajnai magyar kisebbség jogai biztosítottak” – idézi Sztefanisinát a Jevropejszka Pravda.

A kormányfőhelyettes elismeri, hogy Magyarországnak továbbra is jogában áll blokkolni Ukrajna EU-csatlakozásának folyamatát, de nem hiszi, hogy „a magyar problémát kellene az EU-bővítési folyamat legfőbb problémájának tekinteni”.

„Biztos vagyok benne, hogy képesek leszünk leküzdeni ezt a kihívást is. Biztos vagyok benne, hogy politikai egyetértésre jutunk” – mondta.

A miniszterelnök-helyettes elmondta, jelenleg is folyik a párbeszéd az EU-val arról, hogy Ukrajna miként fogja javítani a magyar közösség képviselőinek védelmét. Az ukrán küldöttség szeptemberben átadott Magyarországnak egy részletes útitervet, amely egyrészt gyakorlati lépéseket tartalmazott, mint például a magyar anyanyelvű gyerekek tankönyvekkel való ellátása, másrészt jogszabály-módosítási terveket, jelezte a politikus.

Arra a kérdésre, hogy vannak-e vörös vonalak az ukrajnai jogszabályok módosítását illetően, Sztefanisina így válaszolt: „Ezek a változások bizonyosan nem fogják érinteni az ukrán nyelvtudást.”

(ntk/dw.com/MTI/eurointegration.com.ua)