A másodvetésű paradicsom növényvédelme, betakarítása és tárolása ősszel

A korábbi évekhez hasonlóan idén is igen sok gazda döntött úgy, hogy másodvetésként paradicsomot ültet a fóliasátraiba. Az őszi termesztésnek is – akárcsak a tavaszinak – megvannak a maga nehézségei, melyekkel számolnia kell a termesztőnek. Alábbi írásunkban sorra veszünk néhányat a termesztés során elengedhetetlen tennivalók közül.

Őszi növényvédelem

Ahhoz, hogy az ősz folyamán megfelelő minőségű és mennyiségű paradicsomot tudjunk betakarítani és értékesíteni, feltétlenül el kell végezni az őszi növényvédelmi munkákat. Ugyanis a változékony időjárás (a meleg nappalok és hűvös éjszakák váltakozása szeptemberben–októberben) a paradicsomállományokban előidézheti a gombás fertőzések megjelenését, s a gazdáknak hatalmas terméski­eséssel kell számolniuk, ha nem védekeznek időben ellenük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ősszel a botritisz (szürkepenész) az egyik olyan gombás betegség, amely gyakorta megjelenik, és szinte minden fajta paradicsomot képes megtámadni. Érdemes tehát figyelmet fordítani erre a betegségre, pontosabban az ellene való védekezésre. A fertőzés csírái óhatatlanul jelen vannak minden fóliasátorban az ősz folyamán. Mint általában minden betegségnél, a legelső védekezési módszer ez esetben is a növényi maradványok eltávolítása a fóliasátorból. Idővel ugyanis minden növénymaradvány megpenészedik, ezért az eltávolításukkal nagyban akadályozhatjuk a kórokozó terjedését. Az őszi fitotechnikai munkák (levelezés, kacsozás) rendszeres végzésével szintén nagyban megelőzhető a betegség elterjedése. Egy szellősebb, ritkább ültetvényben ugyanis kisebb eséllyel ver tanyát a kórokozó, mint egy dús lombozatú, elhanyagolt növényállományban. A reggeli órákban kialakult magas relatív páratartalmat, páralecsapódást szellőztetéssel csökkentsük. A sebzést kiváltó fitotechnikai műveletek után, valamint az első tünetek észlelésekor vegyszeres védekezést kell alkalmazni. Permetezésre a fenhexamid (pl. Teldor), a fludioxonil + ciprodinil (pl. Switch) hatóanyagú permetszerek alkalmasak.

Betakarítás, tetejezés

Ősszel a betakarítást úgy kell terveznünk, hogy amennyiben nem rendelkezünk fűtési rendszerrel, akkor a késő őszi fagyok előtt mindenképp le tudjuk szedni az egész állományról a termést. A folytonnövő paradicsomfajtáknál ezt általában úgy érhetjük el, hogy a termesztés tervezett befejezése előtt kb. 40 nappal visszavágjuk a növényeket, eltávolítjuk a hajtásvégeket, vagyis az állományban tetejezést végzünk. Ez a gyakorlatban ősszel a szeptember 10–20. közötti időszakra esik. Ilyenkor a legfelső fürt felett 1-2 levelet meghagyunk. A tetejezés elősegíti az utolsó bogyók gyorsabb növekedését és érését. Ezenkívül megelőzhetjük, hogy a növény olyan termések kinevelésére fordítsa az erejét, amelyek a tenyészidőszak végéig már nem nőnek meg és nem érnek be.

Tárolás

Az őszi időszakban gyakran előfordul, hogy a vártnál kicsit korábban köszönt be a tél, vagyis éjszakánként az időjárás tartósan 0 °C alá csökken. Amennyiben nem rendelkezünk fűtéssel, vagy éppen úgy látjuk, hogy már nem gazdaságos fűtenünk, de még sajnáljuk a zöld bogyókat, akkor a legjobb, amit tehetünk, ha leszedjük a zöld paradicsombogyókat a megfagyás elkerülése érdekében. Ilyenkor érdemes a bogyókat papír-, fa- vagy műanyag ládákba szedni és ekként tárolni. A paradicsom bogyói teljes kifejlődés után megfelelő hőmérsékleten utóérnek. Ilyenkor a ládákat fokozatosan felmelegedő helyiségben tároljuk, hogy elkerüljük a párakicsapódást a bogyókon, ami rontja a későbbiekben a tárolás minőségét. Fontos, hogy a szedéskor csak az egészséges bogyókat szedjük le az állományról. A beteg bogyók a későbbiekben elfertőzhetik az egészséges terméseket is. A zöld bogyókon a szürkepenész első tüneteit nehéz észrevenni, előfordulhat, hogy még alapos átvizsgálás esetén is belekerül a ládába. Amennyiben papírládát alkalmazunk a tárolásra, fontos, hogy mindenképp száraz, tiszta legyen, ugyanis a nyirkos láda elősegíti a szürkepenész megjelenését. A tárolás is száraz, 16 °C hőmérsékletű helyen történjen a mielőbbi beérés érdekében. A bogyókat legalább hetente egyszer válogatni és megfelelően osztályozni kell, így értékesíthetjük azokat.

Tihor-Sárközi Mónika,

a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza