Suljak: Előfordulhat, hogy nem minden települést állítanak helyre
Előfordulhat, hogy Ukrajna egyes településeit egyáltalán nem állítják helyre a háború után a nagyarányú pusztítás miatt – jelentette ki Olena Suljak, a Legfelső Tanács Államhatalom-szervezési, Helyi Önkormányzati, Területfejlesztési és Városrendezési Bizottságának elnöke, a Nép Szolgája párt elnöke a novyny.live-nak nyilatkozva.
A képviselő jelezte, a legtöbb teljesen elpusztult település a Donbászban található. Luhanszk megyében Szeverodonyeck, Popaszna, Rubizsne, Scsasztya és Kreminna szinte teljesen elpusztult. Donyeck megyében Volnovaha, Vuhledar, Marjinka és Liman romokban hever. Szoledar és Bahmut gyakorlatilag megsemmisült. Hogy hogyan állítjuk helyre ezeket a településeket és helyreállítjuk-e egyáltalán, az fájdalmas kérdés – értett egyet a felvetéssel Suljak, aki mindjárt felvázolt néhány lehetséges szempontot, amelyeket mérlegelni szükséges a helyreállítás kapcsán.
„Donbászban megsemmisültek vagy súlyosan károsodtak azok a vállalatok, amelyek köré a városok és falvak összpontosultak. Nincs vállalat – nincsenek, akik ott dolgoznak és karbantartják a közeli települések infrastruktúráját. Tehát az ipari komplexumok köré épült városok esetében az újjáépítés a vállalatok újraindításától függ majd” – mutatott rá a politikus.
Az újjáépítésre az is hatással lesz, hogy a szóban forgó települések meddig maradnak a harcok övezetében vagy megszállás alatt. Minél több idő telik el, annál kevésbé akarnak majd a lakók visszatérni, mert a városok egyre jobban lepusztulnak, illetve mert az emberek időközben új helyen telepednek le. Nem feledkezhetünk meg a felszabadításról sem, melynek során újabb pusztítások lehetségesek – mutatott rá Suljak.
Arra az újságírói kérdésre, vajon függ-e a település újjáépítése a visszatérni vágyók számától, a kormánypárti képviselő kifejtette, nem zárható ki, hogy Kelet-Ukrajna felszabadítása után a térség szerkezete jelentősen átalakul, sok kisváros elnéptelenedik. Ami pedig a kisebb, legfeljebb 500 lakosú településeket illeti, nem valószínű, hogy ott gyorsan megtörténik a helyreállítás, tekintettel a visszatérni vágyók számára.
„Meg kell érteni, hogy az embereket semmi sem fogja ösztönözni a visszatérésre, ha az államnak nincs új fejlesztési stratégiája. Ezért kiemelt feladatunk, hogy helyben olyan feltételeket teremtsünk a vállalkozások fejlődéséhez, amelyek munkahelyeket biztosítanak. Ha lesz munka, visszatérnek az emberek, ez pedig újjáépítést jelent” – mondta.
Dél-Ukrajna esetében más a helyzet, mutatott rá, mivel az agrárrégió, és a helyi lakosok munkája elsősorban a mezőgazdasághoz és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódik. Ennek megfelelően ott valószínűbb számos település helyreállítása.
Rámutatott: a háború által elpusztított települések közösségeinek átfogó elemzést kell készíteniük a helyreállítás megkezdéséhez. Mielőtt például döntés születne a helyreállítandó házak számáról, látni kell, hogy kik fognak azokban lakni, hol fognak dolgozni, s mire képes a közösség. Az is hatással lehet az újjáépítésre, hogy jelentős területek lettek elaknásítva és a megtisztításuk évekig tarthat.
„Egy komplex elemzés összes eredményét összegyűjtjük a helyreállítási programban, és csak ezután kezdődik a tervezés: mit, hol és milyen feltételekkel kell helyreállítani, s mit nem. Ugyanakkor lesznek olyan területek, amelyek szóba jöhetnek egy-egy új városrész vagy akár új település létrehozására. Az ilyen új lakótelepek ott fognak megjelenni, ahol új létesítmények építését tervezik, amelyek lehetővé teszik az emberek foglalkoztatását” – mutatott rá Suljak.
Az UNIAN hírügynökség szerint ugyanakkor a miniszter jelezte: rendkívül fontos az „ikonikus városok” újjáépítése. A tárcavezető Bahmutot említette példaként. Szerinte helyre kell állítani azokat a városokat, amelyek bekerültek a függetlenségért vívott harc történetébe.
(pszv/novyny.live/unian.ua)
