Üzent az USA: Reformokat a támogatásért

Múlt héten Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hivatalosan is megkapta Bridget Brinktől, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetétől a washingtoni javaslatok listáját az Ukrajnában végrehajtandó reformokról – jelentette a DW. A kormányfő Kijevnek a reformok iránti elkötelezettségéről biztosított, ugyanakkor akadt, akit felháborított, hogy Amerika benyújtja a számlát a támogatásért.

Ez történt hivatalosan

„A nagykövet hivatalosan átadta megvitatásra az Egyesült Államoknak az ukrajnai reformokkal kapcsolatos javaslatait. Hűek vagyunk reformjaink útjához, amelyek jobbá teszik országunkat, és közelebb hozzák Ukrajna belépését az EU-ba és a NATO-ba” – jelezte Smihal Telegram-csatornáján azután, hogy találkozott Brigitte Brinkkel.

Emellett, tájékoztatása szerint, az amerikai diplomatával folytatott megbeszélésen átadta „Az ukrajnai demokrácia stabilitása megerősítésének koncepcióját”.

Smihal szerint ezt a dokumentumot „Volodimir Zelenszkij elnök kezdeményezésére dolgozták ki, s egyeztették többek közt az ukrajnai korrupcióellenes struktúrák vezetőivel”.

„A koncepció megvalósításához, minden partnerünkkel közösen, a demokrácia stabilitásának megerősítése érdekében egységes Reformterv létrehozását tervezzük, amely egyesít a különböző szférák pozitív átalakulásaihoz szükséges minden igényt” – tette hozzá Smihal.

A levél

Az amerikai javaslatokat tartalmazó ötoldalas levélről elsőként az Ukrajinszka Pravda (UP) számolt be, amely szerint a dokumentumot Smihal kormányfő mellett az Ukrajnát támogató donorok koordinációs platformjának és az ukrán Elnöki Hivatalnak is megküldték. Az UP nem köntörfalazott, a portál szerint a levél a Kijevtől a támogatás fejében végrehajtandó reformok listáját tartalmazza. A dokumentum az elvárt intézkedéseket prioritásuk, a végrehajtásukra rendelkezésre álló idő szerint listázza, 0–3 hónapot, 3–6 hónapot, egy évet vagy 18 hónapot javasolva a kivitelezésre.

Az ajánlások többek között az állami vállalatok felügyelő testületeinek, a korrupcióellenes hatóságoknak (SZAP, NABU, NAZK), az Igazságügyi Főtanácsnak és általában az igazságszolgáltatási szerveknek a működését érintik. Egy éven belül végrehajtandóként vannak feltüntetve egyebek mellett az Alkotmánybíróságot, a Védelmi Minisztériumot érintő változások, továbbá a villamos energia és a gáztarifák liberalizálása. A másfél éves határidővel szereplő ajánlások többek között az SZBU-t és a Nemzeti Rendőrséget is érintik.

Az UP hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a levél egy előzetes munkaanyag, amely megvitatásra lett megküldve az érintetteknek.

A levelet nem lehet félreérteni

„Ismerve az ukrán hatóságok szokását, hogy az utolsó pillanatig halogatják a reformok végrehajtását, ezúttal a határidők nagyon világosak és konkrét területekhez kötöttek” – mutatott rá a DW-nek nyilatkozva Jaroszlav Jurcsisin képviselő (Hang frakció), a parlament korrupcióellenes politikával foglalkozó bizottságának első elnökhelyettese.

Meggyőződése, hogy a szigorú időkorlátok ellenére az amerikai listán szereplő minden reform határidőre végrehajtható.

„Ha az ukrán hatóságok felhagynak azzal, hogy újra és újra rálépjenek ugyanarra a gereblyére, és elsőre mindent jól csinálnak, ahogyan azt partnereink kérik, és olyan megoldásokat kínálnak, amelyek az ajánlásoknak megfelelőnek minősíthetők, akkor be lehet tartani a határidőket. Nem könnyű, de lehetséges” – adott hangot meggyőződésének Jurcsisin.

Rámutatott, hogy mindazon reformokról, amelyeket Ukrajnának három hónapon belül be kellene fejeznie, már a Legfelső Tanács előtt vannak a szükséges törvénytervezetek, ezekről csak szavazni szükséges.

Reformokat a fegyverekért cserébe?

A levél esetenként heves vitákat váltott ki Ukrajnában. Bár a dokumentum nem nevesíti, hogy az Egyesült Államok mely segélyeit teszi függővé az ukrán reformok végrehajtásától, egyesek úgy értelmezték a javaslatot, hogy „reformokat cserébe a fegyverekért”.

„Igen, szükség van a reformra. Az USA nagyon is követelhet reformokat cserébe az ukrán költségvetés finanszírozásáért, a humanitárius segítségnyújtásért és a programok finanszírozásáért. De nem a fegyverellátás tekintetében, hiszen senki sem lop nálunk ágyúgolyókat és tankokat. Nagyon félreérthetetlenül utalnak rá nekünk: »Reformálj vagy pusztulj«” – engedte szabadon indulatait Larisza Volosina újságíró, a Szuszpilne Krim tv-csatorna műsorvezetője, akit a DW idéz.

Viktor Csumak volt megbízott főügyész, korábban parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy az amerikai reformkövetelések nem újak Ukrajna számára, a nemzetközi partnerek 2014 óta beszélnek róluk, de ez idő alatt az ukrán hatóságok nem valósították meg azokat, hanem csak tettették a végrehajtásukat.

„Mi végre? A hatalom változott, és minden újabb időt nyert magának az ellenőrizetlen gazdagodásra. Most a Nyugat eszköze a fegyver és a katonai támogatás. Tehát nem egyszerűen a támogatás forog kockán, hanem az állam léte” – írta Csumak a Facebookon.

Aljona Hetmancsuk, az Új Európa Központ igazgatója az UP rovatában azt írja, az egyértelmű követelések listájának közzététele arról tanúskodik, hogy az ukrán kormány befolyásolásának belső eszközei már nem elégségesek, ami aggasztó.

„A legkevésbé azt szeretnénk, ha az USA-val fenntartott kapcsolataink a listák cseréjére korlátozódnának – a mi oldalunkról a fegyverekére, az övékről a reformokéra. Ráadásul mindkét listát nagyon formálisan hajtanák végre. Mi kényelmetlen kérdéseket tennénk fel nekik a front szükségleteiről, ők pedig még többet kérdeznének a korrupcióról és azokról, akiket kapcsolatba hoznak vele a hatalmon lévők közül” – jegyzi meg Hetmancsuk.

Időközben az Amerika Hangja tudósítása szerint Washingtonban jelezték, hogy „a prioritást élvező reformok listájának tervezete, amelyet az Egyesült Államok egy közelmúltbeli találkozón megvitatásra és véleményezésre átadott, nem feltétele a jövőbeni katonai segítségnyújtásnak”.

Érdemes komolyan venni

Szerhij Heraszimcsuk, az Ukrán Prizma Külpolitikai Tanács ügyvezető igazgatóhelyettese úgy véli, hogy egy ilyen levél megjelenése a kiemelt reformok listájával, egyértelmű határidőkkel az Egyesült Államokban zajló választási kampánynak tudható be.

„Van a kongresszusi képviselőknek egy csoportja, amely kritikusan viszonyul az Ukrajnának nyújtott segélyekhez, és ezt kamatoztatják az elnökválasztási kampány küzdelmeiben. Egy ilyen lista megjelenésének célja a választók megnyugtatása és annak bemutatása, hogy az amerikai adófizetők pénzének elköltése bizonyos feltételekhez kötött, következésképpen nem pazarlás Joe Biden adminisztrációja részéről” – fogalmazott Heraszimcsuk.

Volodimir Feszenko, a Penta Politikai Kutatóközpont igazgatója úgy véli, az Egyesült Államok azon követelése, hogy fokozzák az ukrán állami intézmények tevékenysége feletti ellenőrzést a nyilvánosság részéről, hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez Ukrajnában, különösen háborús időkben. Az NV portálon vezetett rovatában a szakértő azt írta, hogy mindez az egyes hivatalokban a közbeszerzésekkel és a költségvetési folyamatokkal kapcsolatban megfigyelhető problémáknak lett a következménye. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hatóságoknak ezúttal komolyan kell venniük az amerikai követeléseket.

(ntk/dw.com/pravda.com.ua)