Választások: Lehetőségek és politikai célszerűség

Volodimir Zelenszkij elnök még nem döntött arról, hogy tartanak-e választásokat jövő tavasszal. Egyes források szerint ennek továbbra is fennáll a lehetősége, bár továbbra sem tudja senki, hogyan lehetne kivitelezni a voksolást háborús időkben – derül ki az RBK–Ukrajina összeállításából, amely arra is rákérdez, kinek állna érdekében csatazajban választásokat tartani.

A cikk szerint Volodimir Zelenszkij elnök mérlegeli annak lehetőségét, hogy jövőre országos választásokat tartsanak Ukrajnában. Egyfelől a politikai menetrend szerint idén ősszel parlamenti választásokat kellett volna tartani, jövő tavasszal pedig az elnökválasztásra kerülne sor, s a nyugati partnerek nemegyszer szóba hozták már a választások kérdését. Másfelől a választások lebonyolítása háború idején egy laikus számára is rendkívüli feladatnak tűnik, miközben a Bankova nem bizonyos ennek a lépésnek a politikai célszerűségében.

Pró és kontra

Pillanatnyilag több érv szól a választások megtartása ellen. Nem világos például, hogyan lehetne a külföldre távozott választók millióit bevonni a szavazásba. Ukrajnán belül is sok lenne a megoldandó probléma. Hogyan lehet aktualizálni a választói listákat, ha ukránok milliói hagyták el az otthonukat? Hogyan teremthető meg a szavazás biztonsága a fronthoz közeli területeken? Hogyan lehet garantálni a szabad kampányt, a média-hozzáférést és a megfigyelőket háborús körülmények között, hadiállapot idején? Hogyan működjenek a szavazókörzetek a légiriadók közepette, kik ellenőrzik majd a dokumentációt, amikor mindenki az óvóhelyeken van? Hogyan lehet biztosítani a részvételt a választásokon az ukrán katonák számára? Végül, de nem utolsósorban: hogyan lehet a háború alatti választásokat összeegyeztetni az ukrán törvények jelenlegi normáival?

A jogszabályok például egyértelműen kimondják, hogy hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani. Megkerülendő a tiltást, felmerül a lehetőség, hogy egy rövid időre megszüntessék/felfüggesszék a hadiállapotot (az RBK–Ukrajna hivatali folyosókon hallott erről az elképzelésről). Ez az intézkedés azonban az államigazgatási rendszer teljes összeomlásával fenyegetne, mivel a hadiállapot a szabályozások tömegének az alapja, és a hirtelen megszűnése esetén hatalmas jogi vákuum keletkezne, miközben a harcok egy pillanatra sem szünetelnek.

Kinek áll érdekében?

Azért a legtöbb problémát – ha nem is valamennyit – meg lehetne oldani valamiképpen, amennyiben sikerülne megválaszolni az alapvető kérdést: valóban oly nagy szükség van a választásokra háború idején? Egyáltalán – kinek állna ez érdekében?

A vesti.ua emlékeztet, a választások kérdése idén tavasszal került előtérbe, ami nem is csoda, hiszen ősszel parlamenti választásokat kellett volna tartani Ukrajnában. Az már érdekesebb, hogy elsősorban a külföldi sajtóban boncolgatták a témát, bár Ukrajnában is kifejtették véleményüket az érintettek.

A legutóbbi nyilatkozatok közül figyelemre méltó Olekszij Honcsarenkóé, az Európai Szolidaritás parlamenti képviselőjéé, aki szerint a nyugati partnerek ragaszkodnak a választások megtartásához.

„Számukra fontos megerősíteni Ukrajna elnökének legitimitását. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy márciusban választások lesznek Oroszországban” – írta Honcsarenko Telegram-csatornájában.

Érthetően Zelenszkij amerikai útja előtt is azt feltételezték néhányan, hogy az ukrán elnök többek között azért utazik az Egyesült Államokba, hogy megbeszélje a választások kérdését. Az RBK–Ukrajina korábban már írt az Egyesült Államoknak, mint Ukrajna fő szövetségesének az álláspontjáról ebben a kérdésben. Röviden: Washingtonban hangot adnak a választások problémájának, de nem gyakorolnak nyomást az ukrán kormányzatra.

Ugyanakkor távolról sem a Nyugat az egyetlen, amely a választások kérdését felveti. Nyilván az agresszor ország is jó lehetőséget lát ennek a kérdésnek a feszegetésében az ukrajnai belső helyzet destabilizálására. És akkor az ukrán belpolitika szereplőit még nem is említettük.

Mindeközben a legtöbb szakértő hajlik arra, hogy Zelenszkijnek a „külföldi nógatástól” függetlenül sem lenne ellenére megtartani a választásokat. Az RBK–Ukrajina kormányzati forrása egyenesen azt állítja, az elnök még soha nem állt olyan közel a parlament feloszlatásához, mint idén nyáron. Köztudott, a politikai ciklusok végére a felgyülemlő problémák, konfliktusok miatt általában megérik a helyzet a kormányzat újraformattálására, amire a legjobb módszer a választások kiírása. Ennek egyébként is most lenne itt az ideje, nem csoda hát, ha sokakat foglalkoztat a lehetősége.

Politikai célszerűség

Lényeges szempont a politikai célszerűség. Hiszen nem tudható, hogy a következő Legfelső Tanács „jobb” lesz-e – hatékonyabb, kényelmes többséggel –, mint a jelenlegi.

Kétségtelen, hogy a mandátuma végéhez közeledő mostani parlament az egymást érő problémák forrásává vált Zelenszkij számára – kezdve a képviselők külföldi nyaralásaival kapcsolatos botrányoktól, egészen a fontos törvényjavaslatok elfogadásának meghiúsításáig. A jelenlegi Radában azonban mégiscsak van körülbelül 150–170 szavazat, amelyekre Zelenszkij minden körülmények között számíthat. Előfordulhat, hogy a következő parlamentben ennyi sem lesz. Távolról sem bizonyos, hogy a feltételesen „Zelenszkij blokkjává” átalakuló elnökpárti erő ismét egypárti többséget érhet el (legalábbis ez derül ki a nem nyilvános közvélemény-kutatások adataiból, amelyeket az RBK–Ukrajina megismerhetett). Többség híján a hatalmat meg kellene osztani, azaz koalíció alakulna, ami a politizálás egy teljesen új formája lenne az elnök Zelenszkij számára.

Emellett a jelenlegi ukrán valóságban a választások nem annyira a „gőz kieresztéséről” szólnak, mint inkább a társadalom polarizálásáról. Elég vetni egy pillantást az ukrán közösségi oldalakon fortyogó politikai indulatokra, hogy elképzeljük, mivé válnak, ha leöntik azokat „a választások benzinével”.

„Félholtan kászálódnánk ki a választásainkból, hogy azonnal belevessük magunkat az amerikai választásokba. Kinek válna ez a hasznára?” – teszi fel a költői kérdést a kiadvány egy másik forrása.

(zzz/rbc.ua/vesti.ua)